Székesfehérvár és Vidéke, 1901. július-december (29. évfolyam, 75-155. szám)

1901-09-07 / 104. szám

k verekedtek s Varga Róza agyba-főbe verten az utcza kövezetére esvén bömbölve hirdette Szé­kesfehérvár rendőrségének tehetetlen voltát. — Választás Polgárdin. Polgárdi község­ben Pozsár István községi pénztárnok és adó­szedő elhalálozása folytán tegnapelőtt választás volt a megüresedett helyekre, Kálmán Vincze főszolgabíró jelenlétében. Adószedővé és pénztár­nokká Berki Ferencz, helyébe pedig törvénybiró­­nak Földes István választattak meg egyhan­gúlag. — Sertésvész Székesfehérvárott. A takonykor zárlata még meg sem szűnt, már újabb csapás érte Székesfehérvár állatkereskedelmét. Tegnapelőtt egy névtelen levél érkezett a rend­őrségre, a­mely tudatja, hogy a János-futási ta­nyán Salzgruber birtokos sertései közt a sertés­vész teljes erővel dühöng s már több sertést el is földeltek a tanyán. A névtelen feljelentő meg is jelölte a helyet. A rendőrség intézkedé­sére Bognár állatorvos egy rendőrbiztos kísére­tében azonnal ki is ment a tanyára s ott a le­vélben foglaltakat bonczolás utján tényleg konsta­tálta. A tulajdonos azzal védekezik, hogy nem tudta mi bajuk van a sertéseknek s azért nem jelentette be. A konstatált sertésvész eredménye már most az, hogy Székesfehérvár területe harminc­ napra zár alá helyeztetett. Ez időn belül se ki a városból, se be nem lehet sertéseket hozni, csupán a hízott és le­ölésre szánt sertések hozhatók forgalomba. A sorompóknál már ma is nagyon sok sertést utasítottak vissza. A János-futási tanya révén Bicske község sertései is veszedelemben forog­nak, mert Salzgruber a napokban egy sertéske­reskedőnek negyven darab sertést adott el Bics­kére, passzusok nélkül. A veszedelmes állat­betegség így terjed egyre jobban az egész vár­megyében. — A megyei virilisták. A fejérvármegyei viristák névjegyzéke ellen történt felszólalásokat az igazoló választmány mai ülésében tárgyalta. Hét felszólalás érkezett be s mind a hét jogo­sultnak találtatott, igy a felszólalókat utólago­san beigtatták. Neveik: dr. Kremnitzky Ferencz nyug.­járás orvos K.-Nyék, Vasanits Gyula Fel­­csuth, Tóth Imre Pázmánd, Lukács László Duna- Pentele, Gremsperger István apátkanonok, Rams­­perger János szaári r. k. lelkész, Rohonczy István zalaegerszegi tvszéki biró. — A vendég hálája. Ali Izrael Palotai­­utcza 19. szám alatti lakoshoz tegnap este 7 órakor egy öreg ember állított be, éjjeli szállást kérvén fáradt testének. Ali jószivüen helyet is adott s reggelre kelvén azt vette észre, hogy vendége legjobb ruháját kiválasztotta s azzal együtt eltűnt. A tolvaj Weisz Ignácz veszprémi házaló­nak adta ki magát.­­ A középiskolai beiratások eredmé­nyéből múlt számunkban közöltük, hogy a fő­reáliskolába összesen 281 tanulót írattak be, ugyanannyit, mint a múlt évben. A cisztercita rend­ főgimnáziumba felvett nyilvános tanulók száma osztályonként a következő: 1. ősz. 68, II. o. 62, III. o. 48, IV. o. 46, V. 29, VI. o. 22, VII. o. 24, VIII. o. 28, összesen 327. A múlt iskolai év folyamán felvett létszámhoz viszonyítva 18 apadás mutatkozik. A felső kereskedelmi iskolá­ban a beiratkozottak száma 101. A múlt évben volt 92 tanuló. A többlet 9. — Brutális férfi. Brutális tett elkövetője ellen folyik most vizsgálat a rendőrségen. Heim Jánosné szép­ujfalusi kertész felesége a napok­ban szóváltásba elegyedett Zenálkó István Salétrom­­utcza 7. szám alatti lakos, délivasúti munka­vezetővel. Zenálkó csakhamar öklével támadt az asszonyra, a­ki áldott állapotának előre haladott stádiumában védekezni sem tudott a brutális férfi ellen. A szerencsétlen asszony részben a szenvedett zúzott­ sérülések, részben az ijedség miatt ágyban fekvő beteg lett s csakhamar idő előtt szült. Állapota súlyos és sebei is tizennégy nap alatt gyógyulók. Az újszülött pedig alig lesz életképes. Zenálkót súlyos testi sértés bűn­tettéért a kir. törvényszék vonja felelősségre. — A szomszédok, Szerenstein Jánosné Olaj­ utcza 41. számú lakosnő panaszt tett a rendőrségen, hogy a szomszédban lakó Virág Jánosné városi szegény az ő gyermekeit folyto­nosan üti-veri s nem egy ízben meg is kínozza, úgy hogy gyakran a szomszédoknak kell közbe lépni, hogy a gyerekeket megvédjék a rossz lelkű asszonytól. — A vadember. Itt káborgott a város körül már régen, éjt-napot kint töltve az árokban homok gödrökben. Alig ruházott teste, csapzott haja ijesztően bújt elő a kukoric­ásokból, ha valaki közeledtét meghallotta. Vagy egy kis alamizsnáért könyörgött, vagy erőszakosan lé­pett fel, mert eszelől a szegény ember s bomlott idegrendszere kénye-kedve szerint bánik vele, ütve-hajtva a szerencsétlen embert. A rendőrség már többször elfogatta s kikisértette a város határára, de a vad ember megint csak visszatért. Pásztor emberek, kerülők csak ezen a néven ismerték. Tegnap azután a sárgaföldes dűlőből előbújva megkergetett egy gyerek­leányt, a­ki az apjához ment ki a szántóföldre ebédet vinni. A kis­lány lélekszakadva futott, jó szerencséjére az útban találta Ny­íli Jó­zsef csőszt, a­ki azután a vadembert le­fogta és behozta a rendőrségre. Ezúttal si­került kivallatni, hogy Maszkara Jánosnak hívják s Tácz községi­­illetőségű. Most majd oda tolonczolják, hogy községe csináljon vele valamit. — Az alcsuthi tengeri. Földmivelésügyi ministerünk által az utóbbi időben létesített s a mezőgazdaság érdekeit előmozdító intézmények közül alig van egy is, mely a gazdaközönség há­láját oly nagy mértékben kiérdemelné, mint az országos m. kir. növénytermelési kísérleti állo­más. Érdekesnél érdekesebb tapasztalatokat gyűjt a növénytermelés terén s meggyőzően, gyakor­latias irányban közvetíti megfigyelésének ered­ményeit a »Kísérletügyi közleményekben«. Így legutóbbi számában az ország külömböző he­lyein végzett tengeri termelési kísérletekről szá­mol be, a­melyek eredményeiből megtudhatják gazdáink azt, hogy a külömböző talaj és égalji viszonyok között melyik tengeri érdemes a fel­karolásra. Olvastuk az érdekes közleményt, s örömmel konstatáljuk, hogy a legjobb tengeri a legmagyarabb főherczeg uradalmából, Alcsuthról került ki. Miként a jelentés mondja: »korai érése és bőtermő volta miatt leginkább ajánlatos.« E tengeri feleség az olasz eredetű pignolettának egy javított félesége, s mint korán érő s egy­szersmind bőtermő féleség, különösen a szára­zabb klíma alatt, középkötött talajon érdemel em­lítést. Koránérő jellegét mindenütt megtartotta, a hol termelését megpróbálták s a termés mennyi­sége és minősége tekintetében más tengerikkel szemben első helyet vívott ki magának. Hecto­liter súlya minden gazdaságban első helyet állt, felment a 81 kilogrammra is; a csutka és szem közötti aránya, valamenynyi féleség között leg­kedvezőbb volt. Érdemes a felemlítésre azon el­­lentálló képessége is, melyet a kukoriczamolylyal szemben kifejtett; a­míg ugyanis más tengeri féle­ségeknél a kukoriczamoly óriási pusztítást vitt végbe, addig ennél nagyobb mérvű kártételről nin­csen említés téve. Sokan hátrányának tudják be az al­csuthi tengeri kemény szemű voltát, azt állítván, hogy e körülmény nagyon megnehezíti feltakarmá­nyozását. Ez ellenvetés azonban nem állhatja meg helyét, mert ha nem egész szemű tengerit etetünk, hanem zúzottat, vagy daráltat, akkor az alcsuthi jobb és táplálóbb, mint bármely puha tengeri. — Rövid krónikák. Czigányok garáz­dálkodása. Moóri György zámoly-utczai lakos az ősz-utczai Reinitz-féle szatócs üzletben pálin­­kázott. E közben­­Bencze Lajos, Magda István fazekas-utczai és Kecskeméti Imre ősz-utczai la­kos czigány zenészek is az üzletbe léptek és Moóri Györgybe bele kötöttek. Majd egyesült erővel Moórinak támadtak, úgy hogy ez az üt­­legek alatt összeesett. A mentők a Szent-György kórházba szállították. A három verekedő czi­­gányt elfogták. — Ebmarás. Pecze János pá­­kozdi lakos 8 éves János fiát, Tóth János szin­tén pákozdi lakos kutyája megmarta. A gyerme­ket súlyos sebeivel a Szt.-György kórházba hoz­ták, hol bekötözték és haza vitték szüleihez. A kutyát kiirtják és a mennyiben az veszetnek bi­zonyul, a gyermeket Budapestre viszik a Pasteur intézetbe gyógykezelés végett. — Anyakönyvi hirek. 1901. aug. hó 31-től, szeptember 7-éig. Született: 5 fiú, 11 leány. Ezekből tör­vényes fiú 5, leány 11, törvénytelen fiú —, leány —. Halva született: törvényes fiú — leány —, törvénytelen fiú — leány —. Összesen: 16. Elhalt: 4 fi, 2 nő. Ezekből 5 éven aluli törvényes fiú 2, leány 1, törvénytelen fiú — leány —; 5 éven felüli fi­ú, nő 1. Összesen: 6. E szerint a születés a halálozást 10-el múlja felül. Elhaltak: Szabady István, róm. kath. 39 éves, tüdő­vész, Horog­ utcza 5. sz. — Balog Ignácz róm. kath. 14 napos, bélhurut folytán lánggörcs, Kert­ u. 33. — Fekete István Antal, róm. kath. 9 hónapos, veleszületett gyen­geség folytán kimerülés, Kertalja 2. szám. — Soós Károly, ev. ref. 57 éves alszár üszok okozta kimerülés, Szent- György kórház. — Kovács Juliánná, róm. kath. 6 hónapos, idült gyomor és bélhurut, Széchenyi­ u. 56. Özvegy Vini­­czay Istvánná szül. Kalmár Juliánna, róm. kath. 57 éves idült gerinczvelő-lok, Forgó­ u. 2. Kihirdetések: Dr. Osváth Albert és Varga Rózsa Sz.-Fehérvár. Kirchner Antal Sz.-Fehérvár és Rakk Paulina Bonyhád. Csávár Mátyás és Palló Rozália Bicske. Almássy András és Reisinger Gizella, Alojzia, Anna Sz.-Fehérvár, Hecht Jakab Berlin és Diósi Mária Budapest. Házasságra lépett 3 pár. — Választási mozgalmak. Az ország­gyűlési választások főkellékét a zászlók képezik. — A rózsahegyi magyar textilipar r. t., a zászló­szövetek gyártását oly mérvben bővitette ki, hogy az országnak ebbeli szükségletét teljesen fedezni képes.­­ Ezen hazai iparvállalat, a gyártmány kitűnő minősége és szintartósága, továbbá olcsó árak által tűnik ki. A magyar textilipar r.­t. köz­ponti képviselettel Freudiger Mózes és Fiait (Budapest, Loudon utcza 6.) bízta meg, kik ed­dig is a hazai ipar fejlesztése körül nagy érde­meket szereztek. E c­ég úgy a fővárosban, mint nagyobb vidéki városokban oly c­égeknél, kik eddig is zászló elárusításával foglalkoztak, fő­­elárusító helyeket létesít, a­hol megrendelése­ket a gyár által megállapított eredeti árak mel­lett vesznek föl. Bővebb felvilágosítást vagy képes árjegyzéket ingyen és bérmentve küldenek.­­ A „Magyar Könyvtár“ augusztusi sorozata most jelent meg, újabb érdemes füzetekkel gyarapítva ezt a Radó Antal szerkesztette kiváló gyűjteményes vállalatot. A 238 - 239. kettős szám gróf Széchenyi István korszakal­kotó munkáját, a Hitel-t teszi olcsó kiadásban hozzáférhe­tővé. Szinte irodalmi esemény, hogy ez a ritka mű végre, ha nem is egész terjedelmében, de legalább legfontosabb részeiben közkincscsé válhatik. A magyar politikai és gaz­dasági élet reformkorának ezt az örökbecsű emlékét dr. Gyulai Ágost látta el magvas bevezetéssel és jegyzetekkel, s ugyancsak ő válogatta ki a nagy munkának ma is köz­érdekű és jelentős részeit a kiadás számára, a kevésbbé lényeges fejezeteket rendkívül gondosan, lehetőleg Széche­nyi saját szavaival kivonatolva. Ép ily becses füzet a 236—237. szám is, mely Baráti Szabó Dávid Aeneis fordí­tásának első öt énekét közli Radó Antal és Tóth Rezső kiadásában. Ez a közel száz éves fordítás sok tekintetben ma is legjobb Aeneis-fordításunk. Az elavult szólásmó­dokat, fordulatokat, a homályos kifejezéseket Radó Antal gondosan javította, úgy hogy a fordítás a modern olvasó­nak is könnyű és kedves olvasmány és ma is csodás frisseséggel és költői erővel hat. Jó bevezetést és jegyze­teket Tóth Rezső írt a kiadáshoz. A 228. szám Benedek Eleknek néhány elbeszélését tartalmazza Apró Történetek czímmel.­­ A 229. egy kiváló modern franczia regény­írót, Charles de Berkeley-t, vezet be a magyar irodalomba. SZEKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKE.

Next