Székesfehérvár és Vidéke, 1905. július-december (33. évfolyam, 78-154. szám)

1905-07-22 / 86. szám

4 városai környékén a bolgárok hangyaszorgalommal éjjelt nappallá téve látják el a fogyasztóközönséget s különösen a múlt évi nagy szárazságban jól megfizettették terményeiket és a jó nyereségből, a mi pénzünkből jól kitömött erszénynyel indul­tak téli pihenőjükre, hazájukba — Bulgáriába! Csodálatos, hogy különösen a mi magyar kertészeink régen fel nem ismerték ezt a rájuk nézve visszás helyzetet és nem csavarták még ki ezek kezéből a megélés fegyverét. A magyarság megmentésén fáradozó hiva­tott tényezőknek jó volna ezzel a megdöbbentő jelenséggel komolyan számolni és akciót indítani ennek elhárítása érdekében. — Alapitó tagok. Gróf Batthyányi Lajos és gróf Cziráky Antal 200—200 koronával a »Fejérvármegyei és Székesfehérvár sz. kir. város tuberkulózis ellen védekező egyesület «-be alapitó tagokul beléptek. — Életbiztonság a városházán. Minden félreértések elkerülése végett sietünk kijelenteni, hogy Székesfehérvár városában egyedül Moenich Károly levéltárnok, tb. tanácsos van abban a vé­leményben, hogy a városházán az emberek élete, első­sorban pedig az ő élete nincs biztonság­ban, a­mióta a városház hátsó részére a II. eme­letet fölépítették. Ide lett ugyanis helyezve az ő hivatalos helyisége, a levéltár, a­minek részére nem tartja elég szilárdnak a pótépítkezést. A le­véltárnoknak ebbeli meggyőződése annyira szi­lárd, hogy tanácsi határozat utasítása szerint Keresztes Ignác h. polgármester végzésileg meg­hagyta a levéltárnoknak, hogy a hurcolkodást az új helyiségbe haladéktalanul kezdje meg, fe­­lebbezésnek csak birtokon kívül adván helyet, ismerve a levéltárosnak különben is engedékeny természetét. Ám mindezek dacára Moenich Károly felebbezéssel élt a polgármesteri utasítás ellen a tanácshoz, felebbezéséhez állításának igazolására egy régmúlt időbeli jegyzőkönyvet csatolván, a­melyben az egész városházának két emeletre le­endő fölépítése tárgyában kiküldött szakbizott­ság azt a véleményt adja, hogy a városházának régi alapfala nem bír el két emeletet. E szakvé­leményre támaszkodva nem tartja ő elég szilárd­nak az új levéltári helyiséget, a­hova a megha­gyás értelmében iratcsomóinak száz méter mázsái­val kellene felhurcolkodnia. A tanács tanácstala­nul állott e felebbezéssel szemben, mivelhogy Moenich egyidejűleg megkezdette a hurcolkodást is annyiban, hogy a levéltár sötét helyiségeit egész napon át villamos világításba helyezte.­­ A felebbezést a tanács, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon, panasznak vette és mint ilyet elfogadhatónak találta, a mely­nek alapján egy szakbizottság fog kiküldetni az új levéltári helyiségnek megvizsgálására az épít­kezés szilárdságát illetőleg. — Katonai gyakorlatok. A Tolnán állo­másozó uklánus-ezred e hó 28-án Sárbogárdra, onnan pedig 29-én Székesfehérvárra érkezik, út­közben harcászati gyakorlatokat végezve. — Aratósztrájk. Tegnap telefon­jelentés érkezett a székesfehérvári szolgabírósághoz, hogy a városunkhoz tartozó Lajos-telepen kiütött az aratósztrájk. Az értesítés vétele után nyomban a helyszínére utazott Kálmán Vince szolgabiró, kinek sikerült az aratókat békés megegyezéssel munkára bírni. — Elhunyt 48-as honvéd. Ismét meg­fogyatkozott egygyel azon férfiak száma, kik még ma is hirdetik köztünk élve a szabadság­harc emlékét. Kohn Ignác 73 éves magánzó­ma végelgyengülésben meghalt. Az elhunyt 48-as honvéd volt, ki 16 éves korában végigküzdötte a szabadságharcot, majd később fogságot is szenvedett. Temetése holnap délután 5 órakor, lesz a Hal-tér 13. sz. alatti gyászházból. — Megtámadott állatorvos, Bernáth József, Máté Imre és neje henteseket a rendőrség, mint azt már legutóbbi számunkban megírtuk, elítélte azért, mert elmulasztották az általuk for­galomba hozott disznóhúst állatorvosilag meg­vizsgáltatni. A rendőrség megbízásából tegnap megjelent fent nevezettek lakásán Horváth Sán­dor állatorvos vizsgálatot teljesíteni, a­mikor is ezek az állatorvost különféle goromba szavakkal­­­­llették és tettleg is inzultálni akarták. Horváth jelentést tett az esetről a rendőrségnél, hol a sértegető hentesek ellen megindították a hatóság elleni kihágás miatt az eljárást. Ez ügyben hét­főn fog ítélkezni Kuti Fülöp rendőralkapitány. — Megyénk tanfelügyelője a tüdővé­szesekért. Arról értesülünk, hogy megyénk kir. tanfelügyelője Festetits Bernó gróf meleghangú szép fölhívást intézett a megyebeli tanítói kar­hoz, melynek figyelmébe ajánlja, hogy a József kir. herceg Szanatórium Egyesületnek azt a szép elhatározását, hogy ingyenes ágyalapítványt léte­sít a most és az ezután fölállítandó szanatóri­umban, a beteg tanítók és azok családja tagjai számára. A tanítóságnak hálával és a viszont való segítés élénk érzésével kell fogadni. A mi megyebeli tanítóinknak mindent el kell követniük, hogy a szegény sorsú tüdőbetegek jóvoltáért, visszaszerzendő egészségéért megalakuló orszá­gos liga minél nagyobb, minél hatalmasabb le­­­gyen. Ezt pedig a tanítók erőteljesen szolgálhat­ják, ha minél többen gyűjtik egybe a maguk működési helyén a tagokat. A magunk részéről is a legmelegebben hívjuk fel tanító karunk figyelmét a tanfelügyelő lelkes szózatára. Arról van szó, hogy évi két vagy négy koronás áldo­zatra egy ilyen szép célért a jó szívek kapacitál­­hatók-e? Nincs kétségünk abban, hogy ha tanítói karunk szivét e szép ügy megnyerte, ők igen sokat tehetnek. Készséggel nyitjuk meg lapunk hasábjait, hogy e téren az érdemet elismerjük. — Nyári mulatság. A székesfehérvári ev. ref. dalkör 1905. évi julius hó 23-án (vasárnap) saját könyvtára javára, Latzkovits Béla kerthelyi­ségében (Budai­ út 8.) világpostával, szerpentin és confetti-csatával egybekötött zártkörű nyári mu­latságot rendez. Belépti-díj: személyjegy 1 kor., családjegy 1 kor. 60 fill. Kezdete este 8 órakor. A mulatság kedvezőtlen idő esetén ugyanott a teremben lesz megtartva. — Ha nincs neked, van a másiknak. Egy fejérmegyei járási székhelyen történt a múlt héten. A biró egy perben megitáli az esküt a fölperesnek. A biró nagyon pedáns ember, ért­hetően, emelt hangon figyelmezteti őt az eskü szentségére. Aztán igy szól: — Most pedig tegye a jobb kezet a szívére. A felperes halkan szólt: — Azt nem tehetem. — Miért? — Mert nincs. És mutatja, hogy a jobb karja hiányzik. Hm. A biró gondolkozik egy kicsit, de nem talál ki­búvót. A perrendtartás paragrafusa világosan elő­írja, hogy a jobbkezet kell a szívre tenni. Már most mit csináljon az olyan emberrel, a­kinek nincs jobbkeze? — Várjon — mondja a felperesnek — és bemegy a második szobába, a jegyzőtől tanácsot kérni. Az se tud semmit. Hosszasan tanácskoz­nak. Végre kijön a pedáns bíró a szobából, ra­gyogó arccal. Megtalálta a módját. Miután a föl­peresnek nem lévén jobb keze, nem volt mit a szívére tenni — megeskette az alperest. — Halál a váróteremben. Tragikusan fejezte be életét Kilbinger Alajos pincér. Néhány évvel ezelőtt a szomorú megélhetési viszonyok arra kényszerítették, hogy más világrészbe men­jen szerencsét próbálni. Felszedte sátorfáját, pénzzé tette mindenét és reményekkel eltelve indult a nagy útnak. A remények azonban szét­­foszlottak és szomorúan tapasztalta, hogy itt sem lehet egyszerre meggazdagodni. Lelke meg foly­tonosan álmodozott hazájáról, melynek fekete kenyere édesebb az idegen föld adta kenyérnél és ez a vágya hajtotta vissza hazájába. Ma reg­gel érkezett városunkba, honnan a déli vonattal szülőföldjére, Mórra akart utazni. A kérlelhetet­len halál azonban nem engedte bekövetkezni álmainak megvalósulását. Meglepte akkor, mikor talán édesen álmodta vissza a szülőföldön átélt gyermekkor édes képeit és nem engedte hogy újból gyönyörködhessék a rég nem látott helyen. Régi tüdőbajának esett áldozatul a vá úti állomás III. osztályú várótermében, honnan, a hullaházba szállították. A megejtett rendőrorvosi vizsgálat is ezt a bajt konstatálta halála okául. A rendőrség intézkedett temetéséről, értesítve egy­út­tal hozzátartozóit. Ruhájának zsebjében néhány dollárt találtak, melyet helyben lakó nővérének adtak át.­­ A székesfehérvári Polgári Dalkör augusztus hó 6-án mulatságot rendez utazási alapja javára a Latzkovits-féle vendéglőben. A meghívók a hét folyamán lesznek szétküldve. — Állatjárvány. Az amúgy is pangó ke­reskedelmi és ipari viszonyainkat egy, a tegnapi napon kiütött állatjárvány még szomorúbbá teszi. Kereskedőink és iparosaink küzdve a rossz vi­szonyokkal, reménykedve néznek a jövő hónap­ban megtartandó országos vásár elé és most, félig-meddig meglettek reményeik semmisítve. Reméljük azonban, hogy a kellő időben meg­tett óvintézkedések elejét veszik a nagyobb ba­joknak és az országos vásárra már csak emléke marad meg a kiütött járványnak. A felsővárosi hazajáró csordában a városi állatorvos a száj és körömfájást konstatálta. Vizsgálatának eredmé­nyéről rögtön jelentést tett a rendőrségnél, hon­nan a kellő óvintézkedések azonnal megtétettek, egyúttal a következő hirdetményt tették közzé: A fellépett száj- és körömfájás miatt a vá­ros területén lévő összes hasított körmű állataira a zárt, a beteg állatokra pedig az istállózárt ezennel elrendelem és felhívom az érdekelteket, hogy a betegeket az egészségesektől azonnal elkülönítsék, újabb megbetegedéseket vagy el­hullásokat e hatóságnál büntetés terhe alatt azonnal bejelentsék, a fertőzött helyeket pedig az állatorvos felvilágosítása és útmutatása mel­lett fertőtlenítsék. Hasított körmű állatokat — az azonnali le­vágást illetőleg leölést kivéve — eladni vagy elszállítani tilos. Beteg állatok csak az elsőfokú állategészségügyi hatóság engedélyezésével vág­hatók le közfogyasztásra. Fertőzött udvarból szénát, szalmát, szálas­takarmányt a határból elszállítani tilos. A vész­mentes udvarokból ilyenek elszállítása meg van ugyan engedve, de a vészmentesség díjmentes hatósági igazolványnyal igazolandó. Trágyát fertőzött udvarokból csak azon Az ember ellenségei. Jól megtekintve az emberi lét a bölcsőtől kezdve a koporsóig nem egyébb, mint egy szakadatlan harc külön­féle bel- és külső ellenségei ellen. Az egyik folyton beteg­ség és sínylés ellen harcol, egy másik anyagi gonddal, egy harmadik erkölcsi és phisikai kellemetlenségekkel, szóval minden egyes egyénnél a létért való küzdelem más és más formában presentálja magát, de senki sincs tőle megkímélve. Mindeme kellemetlen napok simán való át­­övezelében áll az élet feladata, de ez nem mindenkinek­­ egyformán adatott, a­mit az egyik könnyen kitart, a má­sikat földhöz térít és a­mit az egyik úgyszólván játszva magáról leráz, a másiknak egész életére teher marad. A létért való küzdelem a bölcsőtől kezdve a sírig tart és valóban, még a gyermek legzsengébb korában is része van benne. A létért való küzdelemben különösen a nyá­ron fellépő gyomor- és bélbajok a gyermek legrosszabb ellensége gyanánt számíttatnak. Ezek ellen legjobb oltal­mat képez egy rationális táplálkozás, mely a bélcsatorna lehetőleg kímélése mellett a szervezetnek annak felépíté­sére szükséges tápanyagát vezeti hozzá és az áltat őt betegségek ellen ellenállóbbá teszi. Kufeke gyermekliszt­jének tejjel való adagolása igen rationális, mely az anya­tejben levő tápanyagot kellő arányban bírja, a tehéntejet, mely a természettől nem a kis embernek lett szánva, finom pelyhessé olvasztja és igy a gyermeki emésztő­­apparátushoz hozzá illeszti. Kufeke gyermeklisztje az ő fehérje- és sótartalma által a csont- és izomképződést legkedvezőbben előmozdítja és ez által betegségek sorozatának mint egy hathatós védelmet nyújt, melyek­től a gyermekek a legzsengébb koruktól kezdve sújtva vannak. SZEKESFEHERVAr­ ES VI­DEKE. (86. sz.) 1905. julius 22.

Next