Szekszárdi Vasárnap, 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-01-23 / 1. szám

- SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2005. JANUÁR 23. Hírünk a fővárosban A budapesti Nemzeti Színház Megyejárás című rendezvénysoroza­tán 2005-ben Tolna megye és Szekszárd mutatkozhat be elsőként. A program január 10-én Nyitó ceremóniával kezdődött a Babits Mihály Művelődési Házban. Balikó Tamás, a Nemzeti Színház művészeti ve­zetője népes közönség előtt olvasta fel és adta át a meghívólevelet a megye és a város vezetőinek. Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Me­gyei Közgyűlés elnöke és Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármeste­re viszonzásul átadták a megye és a város zászlaját. Balikó Tamás ezután helyi művé­szek, Kovács Gyula, színművész, a Liszt Ferenc Művészeti Iskola mű­vésztanárai és a Szekszárdi Madrigál Kórus közreműködésével megnyitot­ta a Nemzeti Színházat bemutató ki­állítást. Ezen a tárlaton rajzokon, fo­tókon és szövegben végigkövethetjük a Nemzeti Színház viharos sorsának alakulását az első, 1837-től az Astori­ánál működő színháztól, a jelenlegi épületig. Láthatunk fotókat a legtra­gikusabb eseményről, amikor 1965-ben lerombolták, felrobbantották a Blaha Lujza téren álló ingatagnak minősített színházat. Sok-sok huza­vona után végül 2002-ben költözhe­tett a társulat egy teátrumhoz méltó épületbe. A kiállításon ezt makett formájában is megtekinthetjük. Az egyes korszakok társulatai fotókon mutatkoznak be. Minden látogató a saját korának megfelelően vehet ész­re ezeken ismerős arcokat. A kiállí­tás legelragadóbb és legértékesebb darabjai azok a csodaszép kosztü­mök, amelyeket olyan színészóriások hordtak egykor, mint Jászai Mari, vagy Major Tamás. Láthatjuk Agárdy Gábor, Béres Ilona és az újabb generáció kitűnőségeinek a jelmezeit is. Tovább ismerkedhetünk a színházzal a jelenleg játszott dara­bok plakátjai és műsorfüzetei segít­ségével. A kiállítás január 26-ig tart nyitva, és ingyenesen tekinthető meg. A programsorozat legjelentősebb eseménye éppen most, január 21-22-23-án zajlik Budapesten a Nemzeti Színházban. A megye és a város mű­vészei lelkesen készültek erre a be­mutatkozásra. A pénteki megnyitón elsőként a Pro Arte Hungarica díjat adták át. Ezután a nagyszínpadon a Bartina Néptánc Egyesület lépett fel elsőként, majd a megye több nép­tánccsoportja, népzenekarok, nép­dalénekes és zenész szólisták. Eköz­ben a Stúdiószínpadon a Magyaror­szági Német Színház Mrozek Ház a határon című darabját adta elő. Kö­vetkező nap az Isten hozta a Kabaré­ban című zenés-táncos szórakoztató estet mutatják be. A Nagyszínpadon ez­alatt Mészöly Kata­lin, operaénekes, a Szekszárdi Kamara­zenekar, a Szekszárd Jazz Quartett, a Szekszárd Junior Stars és a Kapós Kó­rus lép fel. Január 21-től február 13-ig Tolna megye képző­ipar- és népművésze­inek kiállítása látha­tó a Nemzeti Színház épületében. . Szom­baton 15.30 órakor A lelki bor címmel irodalmi összeállítás hallható Tolna megye íróinak, költő­inek műveiből az I. emeleti kávézó­ban, amit erre az alkalomra ezekről az alkotókról készített fotók, festmé­nyek díszítenek. A programsorozat záró eseménye január 29-én lesz, amikor a Nemzeti Különjárat, egy különvonat a szek­szárdi vasútállomástól közvetlenül a Nemzeti Színházig viszi azt a hatszáz Tolna megyeit, akiknek január 13. előtt sikerült jegyhez jutniuk. Ők a színházban Weöres Sándor: Holdbe­li csónakos című művének előadását tekinthetik meg. Kovács Etelka Evangélium A Krisztushívők egységéért A harmadik évezred elején az apostollal valljuk az idei Ökumenikus imahét vezérgondolatát: „Krisztus az egyház egyetlen fundamentuma." Az egységre való törekvés az emberiség történetében kezdettől fogva nyomon követhető. A kereszténység kialakulása és a világban való elterje­dése kétezer éves története idején sok változáson ment keresztül. Egyház­szakadások, hatalmi harcok, tanbeli viták, keresztes háborúk és más egyéb emberi gyarlóságok ezek okai voltak az „egy Testhez" tartozó tagok szétvá­lásának, különböző nézeteket valló egyházak, és még különböző nézeteket vallóbb szekták kialakulásának. Az ú. n. történeti egyházak és más, Krisz­tust Megváltó­ Uraknak tartó felekezetek tanítása a Szentírás kijelentésére épül, ezért nem hagyhatták figyelmen kívül Jézus főpapi imájának azt a gondolatát, amikor a hívők egységéért így könyörög „hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te Atyám énbennem, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk. „János 17.21 Ezt az elválaszthatatlan közös­séget, a léleknek ezt az egybeforrt egységét akarta és akarja Jézus Krisztus. Pál apostol többször említett hasonlata szerint az egyház egy test, a fej Jé­zus. A tagok nem mondhatják egymásnak: nincs rád szükségem. A tagok rész szerint alkotják a test egységét, ha szenved az egyik, vele együtt szen­vednek a tagok mind, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi. Napjainkban, amikor egyre inkább bőrünkön érezzük e kis­bolygón végbement napi eseményeket, történések hatásait, nem mondhat­juk azt, hogy egy-egy katasztrófa, bennünket nem érint a közbevetett távol­ság miatt. A nap 24 óráját az emberiség ma együtt éli meg. Isten talán e megdöbbentő jeleken keresztül riaszt fel bennünket a lelki sivárságból és adja tudtunkra, hogy egymásért felelősek vagyunk. A Keresztények Egysé­gét Előmozdító Pápai Tanács és az Egyházak Világtanácsának Hit és Egy­házszervezet Bizottsága több mint három évtizede közösen állítja össze a januári Ökumenikus Imahét vezérfonalát. Közös imádságra és igehallga­tásra buzdítunk minden Krisztus-hívőt, hogy általa közelebb jussunk egy­máshoz. Isten gyermekeinek testvéri szeretetében az alkalmakat január 16-23. között tartjuk. Az ige után vágyakozó testvéreket szeretettel várjuk templomainkba. Balázsi Zoltán ref. lelkész Nőttek az illetékek, okmánybélyeggel Drágább, de interneten Az új év nem csak új reményekkel, de új árakkal is kö­szönt ránk, így volt ez 2005-ben a hatósági ügyintézés te­rén is. A drágulás mellett azonban más változást is ta­pasztalhatunk, erről kérdeztük dr. Faragó Ágnest, az ok­mányiroda vezetőjét.­ ­ Az illetékbélyeggel történő sorozatos visszaélések hatására mostanra már köztudott az ille­téktörvény módosítása, amely igen érzékenyen érinti az ok­mányirodákat. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének szabályairól szóló 44/2004. (XII.20) PM rendelet pedig pontosan szabályozza a kö­vetendő eljárást. Az új szabályok szerint az illetéket 2005. január 1-jétől az eljárást megelőzően készpénz-átutalási megbízás út­ján, vagy amennyiben az ok­mányirodán lehetőség van, az el­járás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztár­ba készpénzzel kell megfizetni. - Vagyis első utunk a postára ve­zet, vagy azonnal az okmányirodá­ba, ahol egy másik ablaknál fizet­hetünk. .. Szekszárdon mindkét le­hetőség adott? - Igen, megteremtettük ennek feltételét, de sokan tapasztalhat­ták, hogy március 31-ig az ügyin­tézés során még elfogadható az illetékbélyeg, ezt követően neg^^ - január elsejével nem cscNr másként, de sok esetben többet is fizetünk az állam kasszájába.­­ Valóban jelentősen emelke­dett egyes ügytípusokban a lero­vandó illetékek összege is. A gépjármű tulajdonjogának meg­szerzése esetén 1890 cm3 feletti személygépkocsinál és 500 cm²-t meghaladó motorkerékpár ese­tén 15 Ft-ról 20 Ft-ra minden megkezdett cm3 után a vagyonát­ruházási illeték. Wankel hajtó­motorral üzemelő gépjármű ese­tén az illeték mértéke a kamra­térfogat minden megkezdett cm3-e után 30 Ft. Fontos információ, hogy amennyiben a vagyonszer­zési illetékkötelezettség 2005. ja­nuár 1-je előtt keletkezett és 2005. január 15-ig bejelentették az okmányirodán, a vevő a szá­mára kedvezőbb illetéket választ­hatja.­­ Vagyis aki időben ébredt, keve­sebbet kell fizetnie... - így is fogalmazhatunk. Továb-

Next