Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-01-13 / 1. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAPGYÁSZ 2013. január 13. Elhunyt Kovács Győző, Szekszárd díszpolgára Az első hazai számítógép egyik megalkotóját az alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra Az adventi várakozás idején érkezett a szomorú hír, hogy elhunyt Kovács Győző villamosmérnök, az első magyar számítógép egyik megalkotója, a számítástechnika hazai „apostola", Szekszárd város díszpolgára. Győző bácsi februárban lett volna 80 esztendős. A magyar informatika történetének egyik legendás alakja Szekszárdon született 1933- február 27- én. Kovács Győző a középiskolát Baján kezdte és Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban fejezte be a szekszárdi születésű szakember. Kitűnő eredménye ellenére politikai okokból nem vették fel az egyetemre, így a fővárosi Röntgen Rt-nél elektro- és röntgenműszerészi képesítést szerzett. 1957-ben villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjához került. Itt Dömölki Bálinttal közösen dolgozott az M-3 nevű gép létrehozásán. Az első hazai elektronikus, elektroncsöves, digitális automata számítógép tervei a Szovjetunióból származtak, és 1959-re készült el a magyar változat. A magyar kibernetikusok később nyomtatót és lyukkártyák beolvasására alkalmas terminált is kifejlesztettek hozzá, kimenetét pedig egy elektromos írógép jelentette. A gép 1968-ig működött, ezzel végezték el például az 1964-ben átadott Erzsébet híd statikai számításának ellenőrzését is. A hatvanas évek elején a Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusaként Kovács Győző elsőként tartott rendszeresen előadásokat a számítógépekről. A hatvanas évek elején az első román számítógép beszerelésében is segédkezett Temesváron, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem terv-matematika szakának egyik alapítójaként az Ural-2 gépek üzembe helyezésénél is közreműködött. Kovács Győző az átvétel előtt három hónapot töltött a szovjet számítástechnika fellegvárának tartott Penzában, hogy elsajátítsa mindazt, amit a gépről tudni lehet. A korai magyar informatikusok jelentős része ezeken a gépeken kezdett programozni, köztük például Charles Simonyi is, aki középiskolásként ült le először az Ural-2 elé. Kovács Győző 1975-1985 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főtitkára volt, utána pedig alelnökként tevékenykedett. Az ő nevéhez fűződik az első havonta megjelenő számítástechnikai lap, a Mikroszámítógép Magazin alapítása is, amelyet 1983-1990 között Könyves Tóth Pállal közösen szerkesztett. 1990-ben ment nyugdíjba, de ezt követően is aktív részese maradt a magyar informatikai életnek. Neumann János munkásságának legnagyobb szakértőjeként is számos kiállítást és versenyt rendezett. Tevékeny részt vállalt több országos multimédiás programban is, amelyek közül a legsikeresebb a Magyar Teleház Szövetség lett. Pályája elismeréseként 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2006-ban pedig a Corvinus Egyetem díszdoktorává avatták. Neumann programverseny Élete összeforrott a hazai számítástechnika történetével a fejlesztések cselekvő részeseként, irányítójaként, népszerűsítőjeként. Ő volt az első, aki felismerte, hogy a számítástechnika mennyire fontos a gyerekek, fiatalok számára. Kovács Győző legnagyobb szívügye a Szekszárdon rendezett informatikai verseny volt, amelyen gyerekek mérhették össze programozási tudásukat. A vetélkedés 1984-ben a Garay gimnázium falai között indult, 2004-től rendezik az I. Béla Gimnáziumban. Tavaly immár a 8. Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny zsűrijében elnökölt Kovács Győző, aki pár héttel későbbi visszatekintésében így ír: „A 30. évforduló után - azt hiszem - ismét valamit változtatni fogok a verseny rendezésén, hiszen a technika állandóan fejlődik, amit nekünk is követnünk kell Többek között - ezt az egyet még elárulom - szeretném a távoli országok versenyzőit is bevonni a szekszárdi versenybe, hiszen a hálózatok ezt már lehetővé teszik. Vannak más terveim is, amiket egyelőre titokban tartok.” Győző bácsi halálával ezek a titkok titkok maradnak. Talán „odafenn”, Neumann Jánossal megosztja őket... „Szerinte mindenki, s minden csodálatos volt, főleg itt, Szekszárdon” Kovács Győzőnek 2003-ban adományozott díszpolgári címet a megyeszékhely önkormányzata „a számítástechnika terén elért több évtizedes, kimagasló munkássága, valamint Szekszárd városért kifejtett időt, fáradságot nem kímélő tevékenysége elismeréseként”. 2013. január 9-én, közel tíz évvel később az önkormányzat nevében Csillagné Szánthó Polixéna búcsúzott Kovács Győzőtől A humán bizottság elnök asszonya beszédében egyebek mellett kiemelte: „A legbüszkébb a szülővárostól kapott díjakra volt. ... Az elismerések sorában a 2003-ban elnyert díszpolgári cím volt számára a legértékesebb. A szeretett város bebizonyította, hogy számon tartja tevékenységét, s mind munkásságát, mind a városhoz való hűségét eképpen ismerte el” Aztán így folytatta: „Igazán hálás vagyok a sorsnak, hogy személyesen is ismerhettem.... Jött, az elmaradhatatlan csokornyakkendőben, derűsen, szeretetet sugárzóan. Jó volt hallani amint édesapjáról beszélt, amint a diákokhoz szólt a Neumann verseny díjkiosztóján. Szerinte mindenki, s minden csodálatos volt, főleg itt, Szekszárdon.” A Neumann versenyt rendező I. Béla Gimnázium nevében Hajós Éva igazgató köszönt el: „Kedves Győző! Te elajándékoztad az életed másoknak, egy szép szeletét nekünk, pedagógusoknak, diákoknak. Elegánsan, nem pazarlóan, hanem olyan szeretettel ahogy ajándékozni jó. Az életed példája mutatja, hogy ez az út minden időben, minden helyen járható, és sikerhez vezet.” A Neumann János Számítógéptudományi Társaság nevel- Havass Miklós tiszteletbeli búcsúzott Kovács Győzőn” Kovács Győzőt az alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra