Szekszárdi Vasárnap, 2020 (30. évfolyam, 1-45. szám)
2020-08-30 / 30. szám
24 „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2020. augusztus 30. készültek. Vidám, kellemes hangulatú közös ebéddel zárult a rendezvény. Október 6. A forradalom és szabadságharc aradi vértanúira a Baka István Általános Iskola diákjainak műsorával és koszorúrúzással emlékezett a város, a megye és a civil szervezetek. Október 16. A Kenyér Világnapját a palánki Csapó Dániel Középiskola tanárai és diákjai hagyományosan a Garay téren ünnepelte. A kenyeret Böjte Csaba ferences rendi szerzetes: - „Jusson mindenkinek elegendő és egészséges élelmiszer! Ne legyen éhező ember!” - mondatokkal áldotta meg. A programot az Agrárkamara is támogatta. Október 20. Egykori kórusának tagjai, pályatársai és tisztelői köszöntötték Czakó Sándornét 75. születésnapján a Művészetek Házában. A magyar-ének-zene szakos tanár, karnagy 1983-ban a Garay János Általános Iskola oktatójaként került Decsről Szekszárdra. Az iskola nagykórusának karnagyaként számos hazai és nemzetközi elismerést ért el. Diákjai szívesen emlékeznek humorára, emberségére. Tiszteletére az egykori énekkarosok hangversenyt adtak. Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján a kulturális központban Csillagné Szánthó Polixéna önkormányzati képviselő idézte fel személyes hangú beszédében az eseményeket, majd a Szekszárdi Kamarazenekar adott magas színvonalú hangversenyt. A Szent István téri emlékműnél a forradalom eseményeiről Ács Rezső polgármester emlékezett, majd a Garay gimnázium diákjai irodalmi műsorral idézték fel a hősi napokat. Egyházi áldást dr. Kaszó Gyula református lelkész mondott. Közreműködött az Alisca Brass Band és a Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete. Koszorúzással zárult a forradalom felidézése. Október 27. 125 éve halt meg Mikó György (1841- 1894) újvárosi plébános, akit hívei a „jószívű papként” emlegettek. 1883-ban került a szekszárdi újvárosi plébániára. A plébános a szegények papja és támogatója volt. Gyermekmenhelyet hozott létre a napszámosok gyermekei számára, amelyet jórész saját zsebből finanszírozott. Asszonyokat foglalkoztatott, akik vigyáztak, mostak, főztek a kicsikre. Megalapította a „rongyos egyletet”, amelynek tagjai élelmet, ruhát gyűjtöttek a menhelynek. Évtizedeken át elnöke volt a Ferencz közkórháznak. Sírja az újvárosi temetőben található. 10 éve működik az Egyenlő Bánásmód Hatóság referensi hálózata, amely független államigazgatási szervként jött létre a diszkrimináció megelőzése, a hatósági eljárás elősegítése érdekében. Szlogenje, az „Élj vele bátran!” lényege, hogy az emberi méltóság mindenkit megillet. November 2. A hadisírgondozó tiszt javaslatára az alsóvárosi temetőben nyugvó I. világháborús hadisírok megújultak Halottak napjára. A sírhelyek megtisztításában a Szekszárdi Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda állományának tagjai és a 69. Horváth József Területvédelmi Zászlóalj katonái vettek részt. Vén Csaba az iroda vezetője és munkatársai a jövőben is fontosnak tartják, hogy a hősök emléke méltó módon megőrződjön. Hagyományosan a város is megemlékezett a világháború hősi halottairól. Höninger Balázs trombitaszóval tisztelgett az elesettek előtt, majd Németh Judit mondott emlékező verset. Áhítatot tartott Petkó Tamás plébános, végül Dr. Almási István tartalékos orvosalezredes tolmácsolta Bíró László tábori püspök gondolatait. A belvárosi katolikus templomban Kárász Gábor segédplébános misézett, majd a Wosinsky közösségi házban dr. Szabó Géza és Nagy Janka Teodóra „Hősök voltak és áldozatok - Szekszárdiak a Nagy Háborúban” című kötetének bemutatására került sor. November 2-11. „A Bibliás Rákócziak és a reformáció” címmel láthatták az érdeklődők azt a kiállítást a kulturális központban, amely a Rákóczi család protestáns valláshoz fűződő viszonyát mutatta be. A vándortárlat a reformáció 500. és a 2019. évi II. Rákóczi Ferenc emlékév tiszteletére készült. November 4. A PTE KPVK Illyés-napot tartott. A kar épületének aulájában Illyés Gyula szobránál ünnepi beszédet mondott Prof. Dr. Szécsi Gábor dékán, aki a költő ma is mérvadó hitvallásáról szólt. November 7. 35 év után találkoztak újra a szekszárdi kerékpáros sikerek megalapozói. Patton Csaba és Mácsik Ferenc ötlete alapján Halász László, Liska Pál és Szabó Kovács János csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyen 50-en jelentek meg. Ez alkalommal Schneider Konrád, a bringás sikerek atyja a Magyar Kerékpáros Szövetség életmű díját kapta meg. November 22. Egy koncert keretében ünnepelte tízéves születésnapját a szekszárdi Don Gatto, a nemzetközi sikerű hardcore punk zenekar, amely a Wacken Open Air fesztiválon bekerült a top 10-be. November 25-27. Az AMDASZK, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium fennállása 90. évfordulóját ünnepelte. Az iskola sportcsarnokában tartott jubileumi rendezvényen Simonné Szerdai Zsuzsanna főigazgató emlékező megnyitóját követően Bogdán Boglárka államtitkár, Ács Rezső polgármester köszöntötte a hallgatóságot és méltatta az iskola eredményeit. Vendégh Edit, NAK Tolna megyei elnöke az intézmény vezetőjének elismerő oklevelet adott át, amely nyugtázza, hogy a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program legnagyobb adományozója a megyében a palánki iskola volt. Délután az udvaron fát ültettek, egykori és a jelenlegi diákok közösen sportoltak, iskolatörténeti kiállítást nyitottak. Az Agrárium téged vár címmel pályaorientációs délutánt tartottak a könyvtárban. Bognár Cecil egykori diák iskolai emlékeit elevenítette fel. December 3. 25 éves az Antritt Rádió. Első adását 1994. február 28-án közvetítették a város lakóinak. A Szekszárd vételkörzetében hallgatható rádióadó népszerűsége a helyi témák közvetítésében keresendő, és a kitűnő zenei válogatásnak köszönhető. A jubiláló rádió frekvencia-engedélyét idén 5 évvel meghosszabbították. December 10. 75 éves Törő György fafaragó Népi Iparművész. Mesterének tartja a pécsi Szatyor Győzőt, a dunaföldvári Csepelin Istvánt és a tatai Cs. Kis Ernőt. A Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült fafaragó ma is a Dunai Nemzetközi Alkotókör elnökeként tevékenykedik. XIII. Neves halottaink Mözsi Szabó István (Mözs, 1927-2019) A megye egyik legismertebb, 92 évet élt festőművésze gazdag életművet hagyott hátra. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgárit Tolnán végezte. A bajai tanítóképző után művészeti tanulmányait Rudnay Gyula bajai képzőművészeti szabad akadémiáján kezdte, majd 1948-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1951-től rajztanárként tanított Tolna megyében. Bogyiszlón képzőművészeti szakkört, színjátszó kört vezetett, néptáncegyüttest szervezett. Decsen a képzőművészeti és a szövőszakkör vezetőjeként ismerkedett meg a népi szőttes kultúrával. 1963-tól 1975-ig a Fóti Gyermekváros képzőművészeti nevelőjeként dolgozott. 1975-től nyugdíjazásáig a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ tudományos főmunkatársaként kísérleti szövőműhelyt vezetett. 1981-től Bogyiszlón élt első feleségével, akinek halála után Tolnára költözött 2002- ben. Lakóháza melletti épületben második feleségével galériát alakított ki, amelyben a „Testamentum” című életmű keresztmetszete látható. Az állandó tárlat a művész legfontosabb festményei mellett grafikáiból, metszeteiből, székely szőtteseiből, faliszőnyegeiből is bemutat néhányat. Alkotásaival itthon és külföldön több mint nyolcvan egyéni, és számos csoportos tárlaton találkozhatott a közönség. Képei egyaránt megtalálhatók középületekben, magán- és közgyűjteményekben. Munkássága elismeréséül 1987-ben Babits-plakettban, 1989-ben a Tolna Megyei Tanács Alkotói Díjában, 1997-ben Babits-díjban, 2000-ben „A Tolna megyei művészetért” plakettban, 2003-ban „Tolna Városért” díjban részesült. Megkapta 2004- ben a Csokonai Vitéz Mihály-alkotói díjat, 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet, 2015-ben pedig a Tolna megyei Prima-díjat. Szabó György (Békés, 1952 - Szekszárd, 2019) Az általános és középiskolát Szekszárdon végezte. Édesapjától, Szabó Ödön testnevelő tanártól, hétszeres magyar bajnok, Magyar Kupa- és Ronchetti Kupa-győztes mesteredzőtől sajátította el a kosárlabdázás alapelemeit. 1971-ben családjával együtt a fővárosba költözött. Már ebben az évben vezetett mérkőzéseket a Budapesti Kosárlabda Szövetség bajnokságaiban. Hivatalos játékvezetői minősítést 1976-ban szerzett. 1977 szeptemberében szekszárdi játékvezetőként vezette első NB II-es meccsét. A következő év októberében már az NB 1-ben is debütált. Ettől kezdve sorra jöttek a felkérések, az 1987-es, Athénban megszerzett nemzetközi minősítés után külföldre is. Összesen 1251 élvonalbeli mérkőzésen bíráskodott, ezek közül 1200 Magyarországon, 50 Libanonban és egy Szíriában zajlott le. Nem kevesebb, mint 273 nemzetközi találkozón fújta a sípot. Ragyogó sportpályafutása mellett mélyépítő mérnökként szakmájának is mestere volt. Részt vett az M 6-os sztráda hídjainak építésében. A szekszárdi Szent László, a dunaújvárosi és a komáromi Duna-híd főépítésvezetője volt. Az 1990-es években Tolna megye egyik vezető biztosítótársaságának kiemelt ügynöke lett. Elismert filatelistaként gyűjtötte a bélyegeket. Kosárlabdával kapcsolatos, több ezres kollekciójából időnként kiállítás is nyílt, de ugyanígy összeállított egy népszerű tárlatot Kossuth Lajos életéről is. Szívinfarktus következtében vesztette életét szekszárdi otthonában. A család, a barátok, a volt kollégák mellett sok százan kísérték utolsó útjára a szekszárdi alsóvárosi temetőben. A fehér szurkolói pólóban felsorakozó KSC-drukkerek kék-fehér füsttel, a játékvezetők egy búcsú sípszóval köszöntek el tőle. A sírra rengeteg kék és fehér virág került. Gottvald Károly (Tolna, 1949-2019) Tolna megye legismertebb fotóriportere, aki munkáival több mint 40 éven át volt jelen Magyarország sajtójában. A Tolna Megyei Népújsághoz 1970-ben került és 2012-es nyugdíjba vonulásáig főállásban ott alkotott. Később is rendszeresen küldött képeket lapjának. Sokat fotózott a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Ifjúság, az Új Tükör, a Szekszárdi Vasárnap, a Tolnai Extra és a Tolnai Hírlap számára. Felvételei színesítik Csányi László, dr. Vadas Ferenc, Hazafi József és Ékes László könyveit. A paksi Atomenergetikai Múzeum homlokzatát szintén az ő megaképei díszítik. Az első kapavágásról folyamatosan tudósított a paksi atomerőmű építéséről. A tizenkét áldozatot követelő pörbölyi autóbusz-baleset humánus bemutatásáért az „Év sajtófotója” pályázaton II. díjat nyert. A rácvölgyi cigánytelepről készített sorozata a hetvenes évek végén aratott sikert. Fotózott uránbányászokat 1200 méterrel a föld alatt, és lencsevégre kapta a Gemenci erdőt helikopterről. Híres kortársait, politikusokat, művészeket, tudósokat, sportolókat örökített meg, így II. János Pál pápát 1990- es pécsi miséjén. Fotózta Teller Edét 1991- es paksi látogatásakor és Fülöp Edinburgh-i herceget, amikor visszatelepítette a hódokat a Gemencbe. Képei számos hazai csoportos és egyéni tárlaton szerepeltek. Munkáit több díjjal is elismerték. 1996-ban Urántollat, 2001-ben Csányi-díjat, 2002-ben Tolna Város Sajtódíjat, 2006-ban Németségért Nívódíjat kapott. Váratlanul, életműtárlatára készülve távozott. Kiállítása a tolnai Mag-házban augusztus 18-án nyílt meg. Dr. Ferincz János (Becsehely, 1946 - Szekszárd, 2019) A jogi végzettségű szakember Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nyugalmazott aljegyzője. A kiváló közigazgatási szakember az ifjúsági mozgalomban kezdte, a városi tanácsnál folytatta pályafutását, majd évtizedeken át a város polgármesteri hivatalában dolgozott 2006- ban történt nyugdíjba vonulásáig. Szakmai pályafutása során az önkormányzati és közigazgatási rendszer jelentős változásokon ment keresztül. E változások komoly szakmai kihívások elé állították az önkormányzat és a hivatal működését. Vezetői és szakmai munkájának köszönhetően e változásokra jól reagált a helyi közigazgatás. Dr. Ferincz Jánost Szekszárd MJV Önkormányzata saját halottjának tekintette. November 18-án az újvárosi temetőben helyezték örök nyugalomba. Az Aranykönyv szerkesztő bizottságának tagjai: Cserna Anna, Dr. Dobos Gyula István, Németh Judit. Záradék: Megtárgyalták a közgyűlés bizottságai, majd jóváhagyta Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 379/2020. (VI. 17.) határozatával. Szekszárd, 2020. április 22.