Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-02-17 / 1. szám

a kiknek akaratszilárdságába, a görcsöt kivéve, bízhatunk, a czélt elértük, ha ezen kellemetlen tünetet megszüntettük. Legközelebb újra volt alkalmam a hangyhalyag e hatásmód­járól meggyőződni. L. F. vidéki mérnök m.­­ dec. 17-én jobb sze­mén több hónap óta fellépett látzavar miatt kérte ki tanácsomat. A külsőleg semmi változást nem mutató szemben belvizsgálat által haladó lázidegvájulatot, vagy­is az úgynevezett egyszerű glaucomát (glaucoma simplex, Bonders) találtam. Már a beteg első látogatása alkalmával feltűnt a szemhéjak görcsre való hajlandósága. Önkényt nem lépett fel a szemhéjgörcs; ha nyugodt szempillantását, helyes rögzítését látjuk a betegnek, nem is sejtenők, hogy ugyanazon szeme görcsben szenved; a világosságba nézhet, szemtükörrel vizsgálhat­juk, a­nélkül, hogy többet pislogna mint más embernél, de mihelyt a szemhéjakat ujjunkkal szét akarjuk húzni, azonnal a legkono­kabb görcs köszönt be. A beteg maga oly jól ismeri szeme ezen izgékonyságát, hogy jan. 7-én, midőn a műtétre minden el van készítve, abbeli meggyőző­dését nyilvánítja, hogy neki lehetetlen lesz szemét nyugodtan tar­tani, midőn a segéd ujjaival érintendi szemhéját, minélfogva elal­tatni kíván. Mindamellett ismételve is igyekeztem a nélkül czél­­hoz jutni, de hiába, oly erős szemhéjgörcs állott be, hogy nehéz lett volna még csak szemhéjárpát is ily viszonyok között felhasí­­tani. Elvégre is kénytelen valók a hangyhalvaghoz folyamodni. Azonban már az első pár percz múlva tiltakozni kezdett betegem a belehelés ellen, oly kellemetlenül esett az neki, émelygése lett s oly roszul érezte magát, hogy hangyhalvag nélkül teendő uj kisér­­tésre önmaga szólított fel, mit ugyan nem tettem, de a kábító gyen­gébb behatását az által eszközöltem, hogy a ruhára kevesebb hangyhalyagot cseppentettem, azt egyszersmind kissé eltávolítván orrától. 15 perc­ múlt el és körülbelül egy nehezék hangyhalvag fogyasztatott el, a­nélkül, hogy a beteg legkisebb kábulást érezne, de meglepetésünkre a szemhéj-görcsre való hajlandósága tökélete­sen eltűnt oly annyira, hogy a műtéthez azonnal hozzá foghattam. Az egész műtét alatt a legkisebb rendetlen mozgás sem jött elő, s a segéd, ki ujjaival széterpesztve tartotta a szemhéjakat, nagyobb ellentállást nem tapasztalt, mint más hasonló műtéteknél. Nyilvánvaló dolog, hogy a hangyhólyag, habár a közérzékre észrevehetőleg még nem hatott, mégis hathatósan folyt be azon középgóczra (Centralherd), melynek uralma alatt áll a háromosz­­tatú idegből kiinduló és az arczidegtörzsre átmenő visszhajlási moz­gás ösztöne. XVII. Szem­fáradás a belső egyenes izmok elégtelensége folytán. (Asthenopia muscularis). Midőn az asth­enopiában szenvedő egyének túlnyomó száma azért nem bir kitartó láterővel, mert alkalmazkodási képességek különféle oknál fogva kell­etinél gyöngébb (asthenopia accommoda­­tiva), a kisebb szám baja a fénytörés és alkalmazkodás épsége mellett, a belső egyenes izmok gyöngült állapotában gyökeredzik. Minél kisebb tárgygyal foglalkozik az ember, annál közelebb kell azt szeméhez tartania; minél közelebb van a tárgy a szem­hez, annál nagyobb mértékben kell azoknak összetérniök. Ha a két egyenes izom működése bármi okból gyönge, akkor ezen ösz­­szetérés rövid idő (2—5 perc­) alatt nehézzé, fájdalmassá, sőt lehe­tetlenné válik; kettős látás, fejfájás, szédülés stb. a munka folyta­tására képtelenné teszik az embert. Kisebb fokú bajnál a kórisme nem épen a legkönnyebb, úgy nevezett classicus vagy kórodai példányoknál ellenben gyermekjáték. Egy ily kiváló eset, mely minapi rendelési órámban előfordult, a következő : Egy 27 éves, gyönge testalkatú vidéki izraelita azzal keresi kenyerét, hogy a Szentírás bizonyos helyeit igen apró héber be­tűkkel pergamentre írja le. Erőltető munka az, mit ő már másfél év óta csak igen nehezen bír véghezvinni, az utolsó hetekben pedig le kellett róla mondania, mert 5 percznyi írás után a betűk ket­tőzötteknek látszanak előtte, összefutnak, homályosokká lesznek. Szemeinek külseje nem árul el betegséget. A fénytörés ren­des (Emmetropia), az alkalmazkodási képesség elégséges, de ha a tárgy 8 hüvelyknyire közelíttetik, nyugtalanok lesznek szemei, s az egyik vagy a másik kissé el kezd térni kifelé, midőn a beteg egyszersmind kétszeresen látja a tárgyakat. Ha ilyenkor egyik szemét becsukatom, jól lát, de mihelyt mind a kettővel néz, újra kezdődik a kellemetlen érzés. Ha a beteg egyik szemét kezemmel betakarom s ő az eléje tartott tárgyra (pl. rajzóm­a) másik szemét szegzi, akkor az elta­karó kéz alatt lévő szemet, széttérő (divergens) helyzetben találni, mi a belső izmok rendes működésénél nem történ. Itt azért áll be a széttérés, mert a gyöngült belső izom, midőn két szemmeli együttlátásra nem kényszeríttetik, az alkalmat arra használja fel, hogy a kellemetlen feszülés alól meneküljön. Ha mindkét szem nyitva van, s a beteg a tárgyra szegzi tekintetét, egyik szeme elé pedig hasábüveget tartanak, alapjával fel- vagy lefelé, akkor keresztezett kettős képet lát egymás mel­lett, míg más ember ép egyenes belső izmoknál kettős képet lát ugyan, de nem egymás mellett, hanem függőlegesen egymás felett. Ugyanazon oknál fogva történ ez, melyet az előbbi kísérletnél em­lítettünk. Két szemmeli együttlátás t. i. hasábos üveggel amúgyis lehetetlen lévén, azonnal be­áll a divergentia, mely mindig ke­resztezett kettőslátással jár. Bármily domború szemüveget adjak is a betegnek, nem bír vele két perczig sem olvasni; ha pedig Brücke úgynevezett bonczolási üvegét adom, mely két, alapjával befelé irányzott domború hasáb­ból áll, akkor kényelmesen folytatja munkáját. Ez onnan van, hogy midőn a hasáb alapjával befelé áll, akkor a fénysugarakat befelé töri, miáltal a szemek nagyobb összetörése feleslegessé lesz. Legbiztosabb gyógykezelés ily esetben, a külső egyenes izmok átmetszése , miáltal a belső izmok, az antagonisták ellenhatása alól megszabadulván, új erőre kapnak. De a beteg egyelőre nem akarván megengedni a műtételt, rendeltem neki a fölőbb nevezett Bri­cke-féle szemüveget, melylyel ismét munkája után láthat. Egy közelebbi alkalommal ezen érdekes tárgyra vissza fo­gok térni. 8­ ­ IRODALOM. 1) Die Anomalien der Refract ion und Accommodation des Auges von F. C. Bonders. Deutsche Originalausgabe, unter Mitwirkung des Verfassers herausgegeben von Dr. Otto Becker. Wien 1866. 2) Die Refractions- und Accommodations-Anomalien des Auges. Von Dr. Albrecht Nagel. Tübingen 1866. 3) Die Lehre von den Refractions- und Accommodations-Stö­rungen des Auges. Für Aerzte und Studirende dargestellt von Dr. Rudolf Schirmer Berlin 1866. 4) Précis de la refraction et de V accommodation de V oeil et de leurs anomalies,par le Dr. Giraud-Teulo n, Paris 1865. Kérem az olvasót, ne ijedjen meg. Nem szándékom az imént idézett könyveket sorban elemezni vagy a könyvismertetések szo­kott módja szerint azok tartalmát részletesen az olvasó elé állítani Bár­mily kellemesnek látszik is előttem ezen feladat, le kell arról­­mondanom tér­szűke és más gyakorlati tárgyak halmaza miatt. Ez az egyedüli ok, miért tarthatok csak oly ritkán szemlét dúsan sar­­jadozó szakirodalmunk felett, s e gazdagság mellett alig hozhatnék

Next