Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-20 / 113. szám

ft. oldal. A szegvári ötlet Pénz vagy munka Erről a két fogalomról többféle szempontból lehetne elmefuttatást írni. Például párhuzamot lehetne vonni abból a szemszögből, hogy melyik értékesebb, de fel lehetne említeni azt is, hogy Hitler a leg­nagyobb nemzeti értéket a munká­ban jelölte meg. Feltehetnők azt a kérdést is, hogy helyettesíti-e egyik a másikat, pótolható-e egyik a másikkal stb. Egy szegvári ember állította így szembe egymással a fenti két fo­galmat: a pénzt és a munkát, egy fővárosi újsághoz írt levelében, még­pedig a hadiözvegyekkel kapcsolat­ban. Azt írja ötletes levelében, hogy a honvédek hozzátartozóit ne csak pénzgyűjtéssel segítsük, mert a pénz bármilyen értékes, mégsem minden. Hogy ezt megvilágítsuk, példának hozzuk fel azt az állapo­tot, amikor valakinek rengeteg pénze van, viszont nem kaphat érte egyetlen falatot sem. Arannyal nem lehet a gyomrot táplálni. Hasonló ehhez annak a hadiöz­vegynek a helyzete, aki kap ugyan segélyt pénzben, viszont ott áll a kis földje szántatlan, vetetlen, je­lenleg éppen kapálatlan, de a szá­mára kiutalt segélyből nem tudja a földjét dolgoztatni, mert egysze­rűen nem kap munkást. Az természetes, hogy a gazda­ember nem fog elmenni napszámba, ha véletlenül egy-két pihenő napja lenne is. A munkás meg leszerződik nagyobb birtokba, az sem fogja munkáját ott hagyni egy-két napi másholi munkáért, így adódik elő a hadiözvegynél az a helyzet, hogy kis földje esetleg munkálatlan ma­rad, mert egymaga nem bírja, hi­szen otthon még gyermek is van, akinek főzni kell; csecsemő is van, akitől nem szabadulhat ki földjére; az erős férfikéz pedig ott harcol a harctéren, vagy már porlik a távoli hant alatt. A szegvári gazdaember ezt mind jól látja és azt az érdekes ötletet veti fel, hogy a hadiözvegyeknél sokkal értékesebb a munka, mint a pénz, tehát munkával kellene in­kább segíteni. Felemlíti a székely eredetű kalákát, mint amely legal­kalmasabb lenne a megsegítésre. úgy képzeli el — nagyon helye­sen —, hogy az erős gazdaférfiak elmennének egy-egy napra segíteni, ki mikor ér rá. Ezt még a módo­sabb gazda is megtenné, mert az Isten nevében végzett ajándékmun­ka egészen más, mint a napszám. Ilyen kalákaszerű munkáról már van tudomásunk nem egy helyről és éppen derék leventéinkkel kap­csolatban, akik kalákában szántot­ták, vetették egynémely hadiöz­vegy földjét az idei tavaszon. Az ötlet tehát nagyon életrevaló, csak legyen, aki megfogja a dolog végén a kivitelezésnél. Mindenesetre a községi elöljáróságtól a lelké­szektől, tanítóktól, leventevezetők­től függ, hogy a honvédhozzátarto­zók segítése ilyen irányt vegyen. Elvégre ez nemzetgazdasági érdek ió, mert egyetlen talpalatnyi föld­nek sem szabad műveletlenül ma­radnia, másrészt egyetlen hadiöz­vegynek sem szabad találkoznia olyan hálátlansággal, hogy erős férfikarok mellett földje parlag le­gyen. Ez magyar­ becsület dolga is! SZENTESI NAPLÓ Fontos tudnivalók az új adózási rendszerről A legutóbbi kormányrendelet­tel kapcsolatban az alábbiakat minden adófizetőnek tudnia kell. Az előírt földadó után 50 szá­zalék az állami pótadó. A legfel­jebb kétszobás és a tulajdonos ál­tal lakott ház után előírt házadó 62 százaléka az állami pótadó. A többi sláz után járó adó 110 szá­zaléka az állami pótadó. Az adó­mentes új épületek után 70 szá­zalék az állami pótadó. Általános kereseti­ adó után 125 százalék az állami pótadó. A tételes kereseti adót fizetők és a 25 pengőt meg nem haladó kereseti adót fizetők 80 százalékos pótadót fizetnek. Jövedelemadó után 110 száza­lék és vagyonadó után 130 száza­lék a pótadó. A 25 százalékos hadirokkantak 5 százalékkal, míg az 50—70—100 százalékos hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák 10 százalékkal csökkentett pótadót fizetnek. Társulati adó után 110 százalék, társulati va­gyonadó után 21 százalék a pót­adó. Az ügynöki jutalék után já­ró 30 százalékos kereseti adón fe­lül még 125 százalékos pótadó is jár. Az alkalmazotti kereseti adóról és az állami pótadóról, melyet az 1943. évi június 1-től kell alkal­mazni, az 1943. évi 2100 M. E. rendelet alapján közöljük az aláb­bi táblázatot: Az alkalmazottak illetménye heti 20, vagy havi 80 pengőig adómentes. Heti P. alk. kér.adó pótadó össz. 25 —.10 —.05 —.15 30 —.15 —.06 —.21 35 —.20 —.28 —.48 40 —.25 —.34 —.59 45 —.30 —.40 —.70 50 —.40 —.52 —.92 55 —.50 —64. 1.14 60 —.60 —.76 1.36 65 —.70 —.88 1.58 70 —.80 1.— 1.80 75 —.90 1.12 2.02 80 1— 1.79 2.79 85 1.10 1.97 3.07 90 1.20 2.14 3.34 95 1.30 2.37 3.67 100 1.45 2.61 4.06 105 1.60 2.84 4.44 110 1.75 3.19 4.449 115 1.90 3.53 5.43 120 2.05 3.95 6.— 125 2.20 4.18 6.38 130 2.35 5.63 7.98 135 2.50 6.08 8.50 140 2.65 6.43 9.08 145 2.80 6.77 9.57 150 3.— 7.12 10.12 160 3.25 9.35 12.60 170 3.50 10.50 14.— 180 4.— 11.60 15.60 190 4.50 13.20 17.70 200 5.— 14.60 19.60 210 5.50 16.10 21.60 220 6— 17.50 23.50 230 6.50 19.10 25.60 240 7.— 20.50 27.50 250 7.50 22.— 20.50 Tovább fejlesztik szabadidő mozgalmat A korszerű társadalmi gondos­kodás fejlődésére rendkívül nagy jelentőségű az az intézmény, me­lyet szabadidőmozgalomnak neve­zünk. A legfontosabb nemzeti ér­dekek, a termelés folytonos­sága megkívánja, hogy a munkás életének minden megnyilatkozásá­val törődjön nemcsak a vállako­zás vezetősége, hanem az állam­vezetés is. Nem közömbös a kö­zösség szempontjából az, hogy a munkás szabadidejében, akkor, amikor szerződésszerű munkáját befejezi, mit csinál. A termelés folytonossága megkívánja azt is, hogy gondoskodjanak a munkás üdüléséről, egészségének megóvá­sáról, kulturális színvonalának emeléséről és általános szellemi fejlődéséről. Külföldön a Kraft durch Freu­­de és az Opera Nazionale Copola­­voro nemcsak a szórakoztatásról, hanem a munkásság egészséges közszellemének kialakításáról is gondoskodik. A magyar mozgalom is szépen fejlődik, különösen egyes vállala­tok fejlesztették ki elismerésre méltó módon ezt a célt szolgáló intézményeket. Az egészségvédel­mi kihatású akciók során igen sok csónakház, üdülőtelep létesült. Sokan megszervezték a munkások hétvégi pihenését. Utazásokat is rendeztek. Kulturális téren is igen jelentős események történtek. Színházi, film és hangverseny elő­adásokat rendeztek olcsó hely­­árak mellett. E mellett a munka­hely és az otthon gondozását is feladatkörébe vonták. A legszebb fejlődést mutatja a vállalati sportélet. Ez is a mun­kás szabadidejének egészséges felhasználását célozza. Nemcsak egyéni eredményeiben, hanem a tömegsport terén is komoly, eu­rópai viszonylatban is jelentős munkát folytatnak. A szabadidőmozgalom rendkí­vül sok irányban fejlődik. Kiter­jed minden nemes szórakozásra, kulturális nevelésre, egészségvé­delemre. A szervező fantáziája ■gg"—■———————»■——ini ■■ n A gyapjúkészleteket 1943 május 1-től június 5-ig vesszük át. Gyapjú átvételi helyünk O B­E­R­N­A SÁNDOR raktáraiban van az Apponyi-téren. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk. Szentesi Takarékpénztár, mint a Futura főbizományosa. Csütörtök, 1943 május 20. Töltőtoll Levélpapír Fényképalbum Emlékkönyv FODORNÁL Kossuth u. 18.­­ gondoskodik mindenről. A sakk­csapat megszervezésétől kezdve a társasutazások rendezéséig, az ének- és zenekarok megalakítá­sától az amatőrfényképezők mű­vész­versenyéig tág tere van egy­­egy csoport vezetőjének, hogy a gondjaira bízott munkásokat foglalkoztassa. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa úgy érte­sült, hogy a már eddig is szépen fejlődő és működő szabadidőmoz­galmi szervezetek és érdekképvi­seletek munkáját a­ további fejlő­dés érdekében egységesítik. Rövidesen összehívják az érde­kelt szervezetek, valamint az egyes tárcák képviselőit egy több­napos értekezletre. Itt azután megbeszélik az összeműködés fel­tételeit, valamint azt is, hogy egy esetleges központi szerv mikép­pen biztosítsa a mozgalom to­vábbi egészséges kialakulását. Kétségtelen ugyanis, hogy a ma­gyar szabadidőszervezetek már elértek a fejlődésnek arra a fo­kára, hogy a további terjeszté­sük intézményesítése, valamint egységes irányítása is szükséges­sé vált. Az értekezlet után a magyar munkás szociális gondozása te­rén minden bizonnyal új korszak nyílik majd s az elkövetkező évek munkája során magas színvonalú és értékű kultúrát nyújt majd a mozgalom. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! Elárverezek 1943. május 25-én de. 11 órakor Szentes határában Kaján 34 szám alatt 7570 pen­gőre becsült ingókat lábas jószá­gok, lovak, szarvasmarhák, takar­mányok, süldők, baromfiak stb. PARDY GÁBOR kir. bír. végrehajtó. — A Glória Moziban még két napig 20-án és 21-én megy „Var­jú a toronyórán.11 Szórakoztató magyar vígjáték.­­Különös érde­me, hogy bár a váratlan és meg­lepő fordulatok sűrűn követik egymás, vidám ötletekkel, mu­latságos helyzetekkel tarkított érdekes és minden ízében szóra­koztató vígjáték. Története egy bájos serdülő lány körül bonyoló­dik le. Egry Mária, Simor Erzsi, Vaszary Piri elragadó kedves­séggel viszi előre a vígjáték tör­ténetét, mellettük Rajnay Gábor, Pethes Sándor és Feri, v. Benkő Gyula, Rózsahegyi Kálmán stb. szereplők teszik mozgalmassá és vonzóvá a jeleneteket, amely min­den mesterkéltség nélkül is ne­vetésre késztetik a szórakozást kereső közönséget.

Next