Szepesi Lapok, 1914 (30. évfolyam, 13-149. szám)

1914-02-04 / 13. szám

­ ÍSO.-ik évfolyam 13. szám Előfizetési ár vidékre Egész évre Fél évre Negyed évre Egy hónapra K 1680 „ 840 Szerkesztőség és kiadóhivatal Deák Ferencz-sor 35. I. emelet. Telefon 17. SZERDA Igló. 1914. február­ 4-én . • • 4­20 140 SZEPESI LAPOK POLITIKAI ÉS TÁTRAI UJSÁS. Felelős szerkesztő: Helyettes szerkesztő: TELLÉRY GYULA laptulajdonos: SELTENREICH HUGÓ. Előfizetési ár helyben Egész évre Fél évre Negyed évre Egy hónapra Megjelenik K 12—­­ 6— 3­ vasárnap, szerdán és pénteken. CSIK IMRE miniszteri tanácsos, tátrai felügyelő a Hohenlohe-féle birtokeladásról. T­átralomnic, február 2. A tátrai kincstári fürdők fejlesztését szí­vén viselő Csik Imre miniszteri tanácsos február hó 2-ikán Tátralomnicra érkezett, hogy jelen legyen a téli sportélet e kiemel­kedő napján és szemtanúja lehessen annak a mozgalmas életnek, amit a Krompecher­­féle kirándulás résztvevői varázsoltak ide két napra. A miniszteri tanácsos alaposan megvizs­gálta a sportpályákat és intézkedett, hogy a szükséges javításokat haladéktalanul eszkö­zöljék.­ Kiváló gondot fordít ugyanis arra, hogy az sportolók minden igénye a legfigyel­mesebb módon kielégítést nyerjen. Az egész napot Láng igazgatóval a te­endők megbeszélése és a kívánatos intéz­kedések megtétele foglalta le. Estefelé pedig a Hallban szerkesztőnket fogadta, aki a mi­niszteri tanácsostól, mint legkompetensebb személyiségtől kérdezte meg, hogy az állam és Hoherrohe herceg között megindultak-e már a komoly tárgyalások a tátrai birtok­nak megszerzését illetőleg és ha igen, úgy mikorra várható a Szepességen nagy érdek­lődéssel, sőt mi több, izgalommal kísért kér­désnek remélhetően közmegnyugvást keltő megoldása? A miniszteri tanácsos az alábbi kijelen­tést tette: Darányi Ignác minisztersége óta az államkormányzat kiváló gondját képezi a Tátra és a vele kapcsolatosan még megoldandó tervek egész sora. Serényi Béla gróf ebben a tekintetben a Da­rányi szellemében gondozta a Tátrát és Ghillány báró mostani miniszterünk telje­sen hasonló érzelmeket árul el, amikor a Tátra érdekei kerülnek szóba. A Hohenlohe herceg anyagi ügyei­nek rendezésével egyidejűleg kezdtünk foglalkozni tátrai birtoka megszerzésének gondolatával, mely mindenkor igen ked­ves volt azok előtt, akik magyar kézen szerették volna látni hazánk ezen legszebb részét. Nem vettük figyelembe a hírlapok­ban is hangoztatott többi vevők céljait és terveit, de miniszterem kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy el kell készíteni Hohenlohe herceg tátrai birto­kának reális felbecslését, mert ha az eladó lesz, ilyen alapon e földművelésügyi kor­mány belebocsátkozik a vételt illető tár­gyalásokba. A becslési munkánk kész. Egyelőre nem tartozik a nyilvánosság elé, hogy mennyit akarunk adni Hohenlohe birto­káért, de arról mindenki meg lehet győ­ződve, hogy a mai nehéz gazdasági vi­szonyok között az állam a reális értéket fogja felajánlani. Mint minden magyar embernek, úgy a földművelésügyi kormánynak is kedves dolog volna, ha a Hohenlohe birtokot megszerezhetné, de arra csak abban az esetben kerülhet a sor, ha nem találkozik túlzott követelésekkel. Bízom abban, hogy ez a kérdés olyan megoldást fog nyerni, mely az ország közvéleményét teljesen meg fogja nyugtatni. Ha jól tudom, úgy e napokban utazik Kégl Árpád javorinai igazgató Berlinbe, hogy ajánlatunkra a herceg válaszát átvegye. A poprádi ev. nőegylet műkedvelői előadása. Poprád legfiatalabb jótékony egylete, az >Ev. Nőegylet« 1. hó 1-én rendezte első műkedvelői elő­adását a legszebb erkölcsi és anyagi sikerrel. A műsor első száma egy kedvesen alakított görög tárgyú élőkép volt, mely után a vegyeskar T. Schmidt: »Des Liedes Krystall« c. karát adta elő Kiementisz Géza karnagy vezetése mellett pre­cíz és fegyelmezett előadásban. Utána »A modern ember« c. bohózat ment. A darabot egy kipróbált műkedvelő, Fülöp József (egy bugaci földbirtokos szerepében) vitte. Hálás szerepét a tőle megszokott tökéllyel adta. Igen ügyesen játszottak partnerei dr. Payer Gézáné és Fekete Béla. Kisebb szerepeik­ben is kitűntek Grét Hedvig, Klementisz Géza és Ganovszky Gizi. Tekintettel a németajkú hallgatóságra is, Dvo­­rák Hugó »Das Mutterherz» c. saját szerzeményű drámai költeményét és »Der Eiersegen« c. humo­ros északnémet népmondát adta elő. Dvorák, akit kiváló előadónak ismerünk, ezúttal is igen kitűnő volt. A sok tapsot egy újabb szavalattal honorálta Nagy élvezettel hallgatta a közönség a nő­egylet elnöknője, Varga Imréné szavalatát. Várad: A.—Czobor K.: „Az öreg asszony meséje« c. melo­drámáját adta elő igen kedvesen. Az előadót egy csinos csokorral lepték meg. A zongorakiséretet Glatz Gyuláné látta el igen discréten és precizen. Hegedűn Machula Béla kisért. Utána két fiatal, bájos hölgy, Geéb Hedvig és Szutor Ilonka a »Frau Direktorin u. Frau Inspektorin« című humoros énekduettet adták elő. A tetszést a kedves és helyes előadáson kívül a szereplők szép rokokó kosztüm­jei is fokozták. A zongorakíséretet itt is igen fino­man Glatz Gyuláné nyújtotta, akiről máris meg­állapíthatjuk - most mutatkozott be e szerepében , hogy igen precíz, discrét és a szereplőkhöz igen ügyesen alkalmazkodni tudó kísérő, akit a jövőben is minél gyakrabban szeretnénk élvezni a színpadon. Az »Izidor« c. bohózat három főszereplője: Klemen­­tisz Gézáné, Fü­löp József és Józsa Kálmán gya­korlott, rutinírozott műkedvelők, akik szép, egybe­vágó előadást produkáltak és a közönség érdeklő­dését mindvégig a legnagyobb mértékben lekötöt­ték. Egy kisebb szerepet Geruska György adott ügyesen. A közönség a szereplőket megérdemelt sok tapsban részesítette. A kihívásokat Józsa Kál­mán két kuplé előadásával köszönte meg. Józsa — akit ügyes kupléénekesnek ismerünk — ezúttal nem tudta a szokott hatást elérni. Korántsem ta­láljuk annak okát az előadásban, hanem abban a körülményben, hogy e kuplézás nagyon is rögtö­nözve történt. A kíséretet két cigányzenész látta el, aki a komplikáltabb menetű kuplét — nem ismerve azt — tapogatózva, hangot keresve »igyekezett kí­sérni.« így természetesen az éneket is zavarta, ami a hatást nem növelhette. Záradékul Lányi E.: »Népdalok« c. vegyeskarát élveztük szép, precíz előadásban. Nem szabad megfeledkeznünk egy sze­replőről, aki, ha nem is mutatta magát a színpa­don, de annál derekasabban vette ki — Klementisz Gézával egyetemben — a rendezés nagy munkájá­ban a maga részét: dr. Payer Gézáról, aki nagy hivatali elfoglaltsága mellett is mindig tud magá­nak időt szakítani kulturális és emberbaráti mun­kákhoz. Az előadást tánc követte, mely a késő hajnali órákig tartott. Ennek az »első debut«-nak sikere szolgáljon buzdításul a fiatal egyletnek és haladjon a megkez­­dett utón tovább . . . tovább. P. KÜLÖNFÉLÉK. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Thóbiás Lajos volt lőcsei, jelenleg miskolci kir. tör­vényszéki joggyakornokot a zilahi törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Személyzeti ügyek a Ksodnál. Szolgálati érdekből áthelyeztettek : Wüesz Leó mérnök a vezér­­igazgatóság gépészeti szakosztályából Kassára az üzletvezetőséghez a vontatási osztály vezetőjének helyetteseként. — Posewitz Tivadar mérnök, fütő­­házfőnök-helyettes Ruttkán osztályvezető-helyettesi minőségben a főműhelyvezetőséghez. — Wallaszky Dezső mérnök, fütőházfőnök-helyettes hasonló minő­ségben Kassáról Ruttkára — Mikler Andor ellenőr, állomási főnök Liptóujvárról Kassára az üzletveze­tőséghez. — Biró Ambrus hivatalnok Kassáról Liptó­­ujvárra mint állomási főnök. — Wüest Leó mérnök áthelyezésével kapcsolatosan a vezérigazgatóságnál teljesített jó szolgáltatért elismerésben részesült. — Létai András mérnök állásáról lemondott. — Hoff­mann László dr. liptószentmiklósi orvos folyó évi január x-ével a Liptószentmiklós székhellyel biré, kizárólag Liptóujvár, bezárólag Kisolasziig terjedő egészségügyi kerület pályaorvosává neveztetett ki. H 1 H I Borsalino-kalapok. POLLÁK JAKAB IBI 0. Férfi és női confectiiő f! @ H 1 Férfi-, női- és gyermekcipők. TELEFON 19. ■ E­S3 TELEFON 19. Blpusok és gyermekruhák. Kizárólagos vászon fehérnemű és menyasszonyi —= kelengyék­, asztalneműek. ............... .A raktáron levő összes fehér neműek, saját mü­­— € helyemben házilag készülnek.­­ Guttnann Izsó Kassa Üzlet Fű-utca 39. sz. Fehérnemű­gyár Fű-utca 39. sz.

Next