Széphalom 25. (2015)
KAZINCZY ÉS KORA - Kovács Ida: Csokonai regmeci látogatásának narratívái
58 KOVÁCS IDA: Csokonai resmeci látogatásának narratívái A sommás vélemény szerint Kazinczy tehát 1827-1829-ben mindössze hat verset csudál Csokonai életművéből, nevezetesen azt a hatot, amelyet ő maga választott ki és tisztogatott meg „vétkeitől". A kijelentés, miszerint a „csuddás” érdemlő darabok lényegében azok, amelyeket ő maga, Kazinczy, adott ki, kánonképző szerepének súlyát hivatottak nyomatékosítani. Kazinczy már 1805 februárjában, Csokonai-nekrológjában jelzi szándékát,60 61 62 miszerint ő maga szeretné megjelentetni a költő-tanítvány egybegyűjtött verseit, s ebbéli törekvését megerősíti barátaival ez idő tájt folytatott levelezésében is.63 Onder Csaba arra hívja fel a figyelmet, hogy Kazinczy nagyfokú aktivitása a Csokonai síremlék állítás ügyében, illetve az ebből kibontakozó Árkádia-per is valójában a költő szellemi hagyatéka fölötti rendelkezési jog illetve a kiadói jog megszerzésére irányul.64 A Csokonai versek kiadásra azonban a költő debreceni barátainak határozottsága és gyorsasága miatt nincs módja,65 sőt, az 1810-es években egymást követően napvilágot látnak Márton József Csokonai-kötetei,6667 Domby Márton Csokonai-életrajza, valamint Kölcsey nagy vitákat gerjesztett Csokonai-recenziója is. Kazinczy pedig eközben — hiszen lezajlik az Árkádia pör, folyik a nyelvújítási harc, a Kölcsey-recenzió elhúzódó sajtóháborúja, illetve sorra jelennek meg saját kiadású kötetei —, nemhogy az általa tervbe vett Csokonai-kötetet nem állítja össze, de rég 60 „Azon darabjaival, mellyeket én elejétől fogva leginkább kedveltem, egyedül kedveltem, itt teszek egy próbát némelly helyeit megváltoztatva: [Bordal / Paraszt-dal / Kulacsomhoz / Ivó-dal / A szegény Zsuzsi / Farsangfarkán]” Kazinczy 1829. Vargha 1960. 334. 61 A Kazinczy által elfogadott, neki tetsző költemények címei változtak a Csokonai halála után eltelt évtizedekben, pl. 1805 márciusában még azt írja, hogy a Pillangó, a Remény és a Szemrehányás a költő „legfelségesebb” munkái. Vö. Kazinczy Nagy Gáborhoz, 1805. márc. 6. KarLev. III. 278. 62 „Emlékezete szent lészen közöttünk; szent nékem minden esetben, nevezetesen poétái munkáira nézve, mellyeket ezúttal a’ publicumnak, mint nemsokára megjelenendőket, bémutatok, remélvén tiszteletet érdemlő anyjától, hogy ismervén fia iránt való barátságomat, nékem fogja engedni ezt a’ szerencsét, hogy általam bocsáttassanak közre.” Kazinczy 1805. Kazinczy Ferenc: [Nekrológ Csokonairól], Magyar Kurír, 1805. febr. 19.1. fertály, XV. szám. VArGHA 1960. 281. 63 „Kérlek, szóllj az anyjával Írásai eránt; azokban sokat kell rendbe szedni, kihagyni, és úgy változtatni, a’ hogy idegen munkában változtatni szabad.” (Kazinczy Szentgyörgyi Józsefnek, 1805. febr. 10. KarLev. III. 260.) 64 Onder leszögezi: „Az Arcadia-ügy látszólag egy emlékmű felállításáról, és a rá kerülő szövegről, illetve ennek értelmezéséről szól. Ennek az ügynek a tétje azonban már kultikus: aki a feliratot fogalmazza, azé a halott, ő annak szellemi örököse.” Onder Csaba: „Ő lesz Dictátor közöttünk...” ,,’s végre mivé leszel?” Tanulmányok Csokonai Vitéz Mihály halálának bicentenáriuma alkalmából. Szerk. Hermann Zoltán. Bp. Ráció Kiadó, 2007. 104. Erre nézve lásd még Lakner, 2014.48. 65 Kis Imre intézkedése révén jelenik meg a Lilla, Nagyvárad, 1805. és az Alkalmatosságra írt versek, Nagyvárad, 1806. Kazinczy megtudva, hogy Váradon már készül a szövegváltoztatások nélkül kiadandó Csokonai-kötet, saját kiadási tervét kénytelen elhalasztani. Sárközy Istvánnak írja: ,,A’ Cs. emlékezete szent nékem, de bölcs bolondokkal nem jó feltenni. Sok ideig nem lesz semmi belőle, hogy verseit kiadjam. Csak hadd adja ki más elébb; én osztán criticus kézzel látok hozzájok.” Kazinczy Sárközy Istvánhoz, 1805. okt. KarLev. III. 444., Csokonai 1999. Nagy Gábornak hasonló értelemben ír: „ Jó, légyen úgy; adja ki Kis Imre Úr Lillát, a’ mint Lillát Cs. maga hagyta. De az csak ugyan tagadhatatlan, hogy a’ Cs. munkájában sok kitörleni való van a’ sok csudálást érdemlő szépség mellett. [...] Osztán a’ rend, holmi le nem vetkezhető Kálvinistaság, és a’ mi a’ Kalvinistaságnál még veszedelmesebb: Debreczenyiség! [...]. Ha majd Kis Imre Úr kiadja az ő verseit, én néki állok mintegy két esztendő múlva minden munkájának, és rendbe szedem.” Kazinczy Nagy Gáborhoz, 1805. márc. 6. KarLev. 111. 278. “ Csokonai Vitéz Mihály poétái munkái I IV. Bécs, 1813. Csokonai Vitéz Mihály nevezetesebb poétái munkái In. Bécs, 1816. 67 Domby Márton, Csokonay V. Mihály élete ’s Némely még eddig ki nem adott munkái, Pest, 1817.