Pákh Albert (szerk.): Szépirodalmi Lapok, 1853 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1853-05-08 / 37. szám
578 SZÉPIRODALMI LAPOK. [ 1853. VIDÉKI ÉLET. (Erdélyből). — Kolozsvár, april 28. — Jók a méasz. „Lecouvreur Adriennedben kezdé meg vendégszereplését. A Hetilap szerint, midőn a második felvonásban kilépett, szűnni nem akaró taps s éljenzés fogadta. A harmadik felvonás végén háromszor , a negyedik és ötödik után pedig még többször is kihivatott.— Szóval a kolozsvári közönség, mellynek Jókainé régi kedvencze s iránta, mint „földijéhez“(?)kétszeres érdekkel viseltetik, valóságos elragadtatásban van. — A Hetilap azonban igen különös bókkal kedveskedik derék művésznőnknek. — „Honnan jött — úgymond — hogyan játszik, arról szólani bántalom lenne művészi nagy nevére.“ — Az ifj. Lendvai újabb föllépései szerencsésebben sikerülnek. „Egy tündérrege“ vígjátékban, mint Rodolpho érdemlett kihívásokban részesült. — A kolozsvári színházat három évre Kaczvinszki vette ki; az első most áprilben kezdődött meg. A társulat, melly drámát és operát egyesít, már nagy részt átesett a megalakulás kinain s derék tagokat számlál. A közönség részvéte folytonosan élénk, s mi jellemző, a páholyok mindig telvek, míg néha a földszinten többen is lehetnének. — Ugyancsak a Hetilapban több számon keresztül Kővári László igen érdekes czikkeket közöl az erdélyi színészet történetéből. A többek közt szerinte a legelső magyar színház alapköve 1804-ben téteték le Kolozsvárit. Telkét öt mágnás vásárolta s e következő kikötéssel adta át az országos bizottmánynak: „hogy mihelyest ezen telekre nem Theatrum építtetnék , vagy felépülvén a Theatrum másra fordittatnék vagy pedig idegen nemzetbeliek a magyar társaság kirekesztésével vagy annak kárára játszanának abban : azonnal jussok legyen magoknak s haereseiknek kezeiket a Theatrumra tenni s a contractusban stipulalt öt ezer rsrtig magokat tövényesen is excontentáltatni “ — A színészek akkori fizetéséről ezt olvassuk : a hires zeneszerző Lavota Jánosnak, ki a színház karmestere volt, havidija 50 v. ízt., az első komikus Jancsó Pálé 30 v. ízt. stb. Károly-Fehérvár, april 20. — „Az itteni püspöki könytárnak egy külön osztálya— írja egy utazó az említett lapba — csupán magyar és erdélyi történeteket illető kéziratokat tartalmaz. Itt találtam meg az Apor Péter munkáját is sat. Itt van 1508-ból egy igen érdekes zsoltáros könyv, mellyet beregmegyei halabori pap Bertalan irt. A bibliák sorai közt van a Rákóczi Györgyé is, rajta saját kézirata, a hely és évszám, midőn annak átolvasását végezte. És van, mi igen nevezetes: egy evangeliumos könyv a kilenczedik századból, arany betűkkel finom pergamenre irva. — Igen sajnos, hogy e könyvtárnak olvasószobája még nincs helyres visszaállítva. — Dr. Ötvös, a rejtelmes levelek megfejtőjel. Rákóczy korából, jelenleg Cserei kéziratával foglalkozik, a ,,Nemzeti könyv- t tár“ kiadásával hasonlítja össze, csoportos kihagyásokat és hibákat jegyez és ír ki. (A nemzeti könyvtár kiadása Cserei eredeti kézirata szerint történt: várjon Ötvös úr hitelesebb példányt kir-e?Ez már második felszólalás e tárgyban. Óhajtandó hogy az illetők a Nemz. könytár kiadóival közöljék jegyzeteiket. Mindenesetre kárt vele nem tesznek). Torda*, april 11. — Egy kertben, midőn csemetéket ásnának ki, szobordarabokat találtak, a többi közt egy nyakában eltörött művészileg vésett Bacchus-főt, egy fehér márvány férfiderekat, egy nőderekat fej és láb nélkül, mellynek öltönyén igen szép a redőzet. Az ásatás folyvást tart. Nem kellene megfeledkezni a nemzeti múzeumról. Békési levelezőnk írja: Vas Gereben legújabb népszerű vállalata, általában elég meleg pártolásra talál mindenütt, bár az általa korábban kiadott „Falu könyve“ sokaknak nem tudta tetszését megnyerni. Mi igen használhatóknak tartjuk azon tanácsokat, miket Törük János ur az uj mezőn Vas Gereben előtt elszórt. Jó lesz ha beboronálja, itz magot ád, ha kikér. Orlai Pethies Samu, hazánk és megyénk művész fia, néhány nap óta köztünk mulat. A debreczeni hosszabb tartózkodása után szüleihez tértet, sikerült egy időre megnyernünk, s vetekedve ülünk teremtő ecsetének. Ilhetően rábbandjuk őt, még külföldre utazása előtt, egy a békési templom számára készítendő oltárkép festésére. — *. *