Szigetvári Hirlap, 1939. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1939-07-02 / 16. szám

Szigetvár, 1939. július 2. Az elemi iskolában Szigetváron 601 tanulót tanítanak. Itt tanul 160 tanuló a községi gazdasági továbbképző is­kolában. És itt oktatják a leventé­ket és az iparos tanonciskola ifjú­ságát. És mindez tíz tanteremben bonyolódik le. Nem kell bizonyítani, hogy ek­kora létszám mellett a tantermeket úgyszólván szellőztetés nélkül kell kihasználni. Az iskola tanítói kara tizenhárom osztályban tanít A ti­zenhárom osztálynak tíz tanterem­ben való elosztása az igazgatót fel­sőbb matematikai művelet elvégzé­sére kényszeríti. Mert a kérdést csak így lehet megoldani. A tanítás így is zökkenő nélküli megy, de hogy milyen pedagógiai és egészségügyi hátránya van a ke­vés tanteremnek, az szinte kézen­fekvő. Az egészségre való hátrányokat az illetékes egészségügyi körök fi­gyelmébe ajánljuk. Ha az illetékes körök felhívták felsőbb hatóságaik figyelmét erre a helyzetre, és ezt nemcsak egyszer teszik meg, ha­nem megteszik mindaddig, amíg hajlandók ezen a helyzeten változ­tatni azok, akiknek ez a feladata, akkor ezt a kérdést előbb vagy utóbb egyszer mégis csak szőnyeg­re hozzák. Az oktatásra való hátrányokat a felsőbb tanügyi hatóságok isme­rik. Legfelsőbb helyen való köz­benjárásuk kiemelné a kátyúból ezt a régóta vajúdó ügyet. Az iskola bővítése vagy új is­kola építése a község feladata. A község megtette a magáét: az új iskola építésére vonatkozó elgon­dolások a minisztériumban feksze­nek. Már hosszú idő óta. Anélkül, hogy eddig valami eredménye is lenne. De meddig pihen még ott ez az akta? Nincs mód arra, hogy kiemeljék és végre vagy át vagy bét mondjanak a szigetvári iskola aktájára? Ha a község, az iskola vezető­sége, a tanfelügyelőség és az egész­ségügyi hatóságok együtt és egyidő­­ben indítanak mozgalmat az ügy elintézésére, meg kell annak a ré­gen pihenő aktának mozdulnia. És nem kétséges, hogy módot adnak a községnek a kérdés gyors és tel­jes megoldására. A török uralom alól való fel­­szabadulás 250 éves évfordulója. Hasszán bég, Szigetvár utolsó tö­rök parancsnoka, 1689 február hó 13-án adta át a várost a császári seregeknek. A felszabadulás 100 éves fordulójának értékes emléke van Szigetváron. Ez az emlék a plébániatemplom kupoláját ékesí­tő falfestmény, melyet korának egy neves festője, Dorfmaister festett. A község, tudtunkkal, nem ün­nepelte meg a felszabadulás két­százéves fordulóját. Időtlen idők-Említettü­k, hogy a várat 1689 február 13-án adták át a török csapatok a császári seregnek. Fel­merült a kérdés, hogy az emlék­ünnepet is ugyanezen a napon kel­lene megrendezni. Ahány érv szólt a február 13-ika mellett, ugyanannyi szólt ellene is. Végül is a bizottság úgy döntött, hogy a felszabadulás emlékünne­tői a vár elestének, Zrínyi Mik­ós hősi halálának napját, szeptember 6-át ünnepeli meg. Ez az ünnep sokkal ismeretesebb, semhogy szól­ni kellene róla. Az idén van 250 éves évfordu­lója a felszabadulásnak. Az évfor­dulót a község megünnepli. Az ün­nepség előkészítését a Zrínyi Mik­lós Múzeum Egyesület és a község kiküldöttei közösen végzik. s két összekapcsolja a vár elestének és Zrínyi Miklós és hős bajtársai­nak emlékére évenként rendezett emlékünneppel, így ez idén szept. 7-én lesz a Zrinyi-eml­ékünnep és 6-án áldozik a község a török uralom alól való felszabadulás 250 éves évforduló­jának. A terv megvalósítására a tár­gyalások folyamatban vannak. Kiállítások: Az ünnep rendje nagyot nyer­ne, ha azt a tervezett két kiálllí­­tással gazdagabbá lehetne tenni. * Az egyik kiállítást a Zrínyi Mik­lós Múzeum Egyesület rendezné. Ez a kiállítás felölelné mindazt, ami Zrínyi Miklósra és a török időkre vonatkozik. Értékes gyűj­teménye van a múzeumnak, mely erre a célra pompásan lenne fel­használható. A másik kiállítás az ipartestület kiállítása lenne. Az évforduló ren­­dezőbizottsága már érintkezésbe is lépett az ipartestüllet vezetőségé­vel. A testület tagjainak Budapes­ten való sikeres, szereplése bizto­sítaná az ipari kiállítás értékét és sikerét is. Turbók: A rendezőbizottság a turbéki le­hetőségeket sem hagyta figyelmen kívül. Az ünnepségen résztvevők kirándulnának Turbékba, ahol a történelmi előadáson kívül sokféle mód álllna rendelkezésre a kirán­dulók szórakoztatására. A turbéki kirándulás részletes kidolgozása még folyamatban van. Kidolgozásával a bizottság egyik tagját bízták meg. A rendezőség a javaslat előterjesztése után ha­tároz ebben a kérdésben. Az évforduló. Emléktáblák. Az évfordulót előkészítő bizott­ság nagyszabású tervet dolgozott ki, hogy az ünnep méltó legyen a jelentőségéhez. A terv — termé­szetes — ma még csak terv, mert kiviteléhez sok minden szükséges. A munkálások azonban állandóan folynak, úgyhogy minden idejére és megfelelően elkészüljön. A bizottság a terv egy részét úgy állította össze, hogy az év­fordulónak maradandó emléke is legyen. Erre emléktáblák elhelye­zését találta a legmegfelőbbnek. A tervek szerint emléktáblával jelölnék meg Szigetvár egykori négy kapuját, melyeknek helye a régi térképek alapján pontosan megál­lapítható. Emléktáblát helyezné­nek el a plébánia és a ferences templom falán. Megjelölnék a vá­rospincét, Török Bálint háza he­lyét 'a mai takaréképület', ahol egyúttal megörökítenék Tinódi Lan­tos Sebestyén emlékét is. Emlék­tábla kerülne a turbéki templom falára is, mely egyik legbeszéde­sebb emléke a török időknek. A tervek szerint ezenkívül em­léktáblával jelölnék meg a várat és a községháza falát is. Az emléktáblákon rövid szöveg mondaná el, a megjelölt helynek mi a jelentősége vagy története.­­ A terv méltó a nap emlékéhez és Szigetvár egykori történelmi je­lentőségéhez. Kivitele nagy ösz­­szegbe kerülne, amelynek biztosí­tásával a bizottság állandóan fog­lalkozik. A helyőrség zászlója, Szigetvár társadalma elhatározta, hogy szeretetének kézzel fogható bizonyítására zászlót ajándékoz a 14-ik határvadászzászlóaljnak. A tidását szívesen fogadta, erről je­lentést tett a honvédelmi minisz­tériumnak. A honvédelmi minisz­térium engedélyezte a zászló elfo­gadását. Az évforduló rendező bizottsága úgy tervezi, hogy a zászló átadá­sa pompásan beleillene az emlék­ünnep rendjébe. Nemcsak azért,, mert az évfordulónak katonai jel­lege van, hanem azért is, mert ünnepélyesebb alkalmat és kere­tet nem is lehet kívánni a zász­ló átadására. I. évfolyam, 16. szám, POLITIKAI HETILAP Előfizetési ár: Szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 1 pengő. PÉTER JÓZSEF Szigetvár, Zrínyi­ tér 5. Telefon 134. Egyéb tervek. A már felsorolt tervek mellett egyéb tervek is merültek­ fel. Megfelelő idő esetén az évfor­dulót tábori istentisztelet vezetné be, amelyet a sportpályán tartaná­nak. Bemutatnák a közönségnek a Zrínyi Miklós Múzeumot. A vár­nál 6-án este ünnepi beszéd lenne. A rendet még élénkebbé és tel­jesebbé tenné, ha a községháza falára tervezett emléktáblát ünne­pélyes keretek között lepleznék le. Itt alkalmi beszédet tartana egy erre felkért szónok. Eddig a Szigetvári Kalauz, for­gott közkézen. Mivel a kalauz né­melyik adatát a legújabb kutatás más megvilágításba helyezte egy-

Next