Szigetvári Hirlap, 1941. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-04 / 1. szám
Szigetvár, 1941. január 4. POLITIKAI HETILAP Előfizetési ár: Szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra 1 pengő. PÉTER JÓZSEF Szigetvár, Zrínyi-tér 5. Telefon 134. III. évfolyam, 1. (93.) szám. A MÉP somogy megyei választmányi ülése. Kaposvár, január 12. A Magyar Élet Pártja csak hetekkel ezelőtttartotta meg Budapesten országos nagy választmányi ülését. A nagyválasztmányi ülésen a párt minden vezető embere részt vett. Ezt az országos nagyválasztmányi ülést az országos pártvezetőség nemcsak a pártvezetők tájékoztatására használta fel, hanem ezzel indította el azt a nagyarányú szervezkedést is, amely országszerte újból és újból számba veszi, rendezi és még jobban megerősíti azt a hatalmas tábort, amely a párt zászlója alá felsorakozott. Az országosan megindított újabb szervezkedés során vármegyénként megyei választmányi üléseket tartanak. A megyei választmányi gyűléseken a megyei, a kerületi és a községi vezetőkön kiívül a megye országgyűlési képviselői és az országos központ kiküldöttei vesznek részt. Széchényi Endre gróf főispán, a megyei szervezet elnöke, Somogy vármegye megyei választmányi ülését január 12-ére hívta össze Kaposvárra. Az ülés délelőtt 11 órakor lesz a Turul nagytermében. Az ülésein az országos párt vezetőséget, értesülésünk szerint, Bárczay Ferenc országgyűlési képviselő, a pártvezér helyettese képviseli és megjelenik az ülésen Vky Dezső dr közellátási miniszter is. Megkezdődik a légoltalom átszervezése. Az első tanfolyam Jan. 2—6. A Légoltalmi Liga szigetvári eso- sportja 1939. december végén alakult meg. Az a feladata, hogy Szigetvár légoltalmát a hivatalos légoltalmi szervekkel karöltve az országos központ, illetve a honvédelmi minisztérium irányítása mellett megszervezze. Ennek a feladatnak az a célja, hogy veszély esetén mennél kevesebb ember és anyag pusztuljon el. Hogy ezt el lehessen érni, mindenkit ki kell oktatni és szükség esetén, a maga helyére állítani. Ezt szolgálta az a tanfolyamsorozat, amelyet a csoport a múlt év májusában és júniusában rendezett. Ezek a tanfolyamok csak azokat az ismereteket és tapasztalatokat adták közre, amelyekkel a légoltalom országos irányítói az időben nemzetköziek. Az azóta eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok azonban lényegesen más megvilágításba helyezték a légoltalom fontosságát és megvalósításának módját és eszközeit. Ennek megfelelően jelent meg a honvédelmi miniszter 83.500/1940. Igv. sz. rendelete, amely az önvédelmi kiképzés új szabályozását foglalja magában. A légoltalom megkívánja, hogy mindenki ki legyen képezve arra, hogyan kell védekeznie a légitámadás ellen és a légitámadás alatt. A lakóházak (épületek) légoltalma a légoltalom egyik legfontosabb része. Fontos, hogy minden házban kiképzett őrség legyen és kiképzett mentők nyújtsanak elsősegélyt. Tehát a jelszó: mindenkit ki kell képezni. Az xíj kiképzés kiszélesedő lánc: a Liga kiképzi az oktatóit, az oktatók kiképzik a ház (csoport) légoltalmi őrségparancsnokokat és helyetteseket, az őrség parancsnoka helyettesei segítségével kiképzi a ház (csoport) valamennyi lakóját, különösen, azokat, akik riadó esetén beoszthatók az őrségbe. A légoltalmi őrség parancsnokait és két helyettesét a főjegyző és a légoltalmi parancsnok határozatilag hívja be a tanfolyamra. Erről a házcsoport háztulajdonosait is értesítik, akik a három ember kiképzéséért 6 pengőt fizetnek a Légoltalmi Liga szigetvári csoportjának pénztárába. Az őrségparancsnok és két helyettese a befizetett 6 pengő nyugtájával igazolja a kiképzési díj fifizetését. A tanfolyamra minden nap magukkal viszik a behívó határozatot, amelyen az oktató a részvételt igazolja. Az első kiképzési évben a kiképzés 16 óra. A tanfolyamon résztvevők a tanfolyam végén bizonyítványt kapnak, mely igazolja, hogy az oktatáson résztvettek és oktathatják a ház (csoport) többi emberét. Bizonyítványt csak az kaphat, aki 2 óránál nem mulasztott többet, egyébként új tanfolyamot kell végeznie, amelyért 2 pengőt köteles fizetni. A lakók kiképzése 6 óra alapkiképzés és négyszer egy óra utánképzés. E kiképzésnek a lakókat nem szabad kenyér kereső foglalkozásuktól elvonni. A kiképzés helyéről a háztulajdonos (ok) és az őrség parancsnoka egyetértve gondoskodik. A kiképzésen a részvétel büntetés terhe mellett kötelező. A kiképzésen mindenki kivétel nélkül tartozik résztvenni, aki 14 éves elmúlt, de még nem 70 éves. Nem elég, hogy az első évben nyerjen mindenki kiképzést, minden évben fel kell a tudást frissíteni és az új tudni és tennivalókat el leáll sajátítani. Ezért a légoltalmi őrségparancsnokok és helyetteseik és a lakók minden évben évben utánképzésen vesznek részt. Az utánképzés tartama 8 óra az őrség parancsnokai és helyetteseik részére, a lakók részére negyedévenként 1—1 óra. A Légoltalmi Tájékoztató c. hirdetményt minden ház bejárata közelében, jól látható helyen kell kifüggeszteni. Az őrségparancsnoknak a ház(csoport)ban lakó 14—70 éves személyekről névjegyzéket kell kiállítani és magánál kell őrizni. Az átképzést szabályozó rendeletnek megfelelően a múlt év október 1-én országosan megindult a légoltalom átszervezése. Szigetváron a tanfolyamok január 2-án kezdődnek. Az első tanfolyam január 20 között lesz. A tanfolyamul Végi István dr nyug. Máv. tanácsos, a pécsi hadtest területi felügyelőség légoltalmi oktatója tartja. A tanfolyamok az elemi iskolában lesznek. Az előadások pont 5 órakor kezdődnek Délkeleteurópai sorsközösség írta: gróf FESTETICS DOMONKOS országgyűlési képviselő. Trianon után éveikig újult dermedtségben feküdt az ország, vezetői keresték, kutatták az utat, amelyen megindulhattak a jobb jövő felé. Belső vonatkozásban a dicsőséges szegedi gondolat meghatározta az irányt, amely nemzeti és keresztényi volt. Külső vonatkozásban azonban, helyzetünk sivár, reménytelen és kétségbeejtő volt. Körülöttünk a hazugságra felépített, propagandaszülte államok, tesle rosszindulattal, áskálódási vággyal az élni akaró magyarsággal szemben. Távolabb a nagyhatalmak, amelyek ugyan harcban fegyverrel nem győzték le az ezeréves Magyarországot, mégis diadalittas mámorral diktálták a halálosnak szánt ítéletet s kíméletlenül ellenőrizték, vájjon az ébredő Magyarország betartja-e a szégyendiktálan pontjait. Ez volt a helyzet! Fagyosság, rosszakarat körülöttünk, történelmi múlttal nem rendelkező papirosállamok propaganda politikusai intézték Európa eme részében az ügyeket. Titulescu és Benes voltak az urak, ők diktáltak, ők befolyásoltak minden történést Délkeleteurópában. Az ébredő Magyarország vezére és vezetői ebben a szörnyű elárvultságban felismerték a reális politika egyetlen adottságát: a jugoszláv barátság megteremtésének szükségességét. A sötét Európában egy fénylő pont volt: Jugoszlávia. Bátor katonanép és sorsa szorosang egybekapcsolódott az ezeréves Magyarország sorsával. Már akkor felfedezte Magyarország vezetője, hogy az egyetlen lehetőség a boldoguláshoz a két nemzet kézfogása. És Mohácson 1926-ban elhangzott Magyarország nagyurának, a kormányzójának szózata. Ez a szózat mondta ki azt, amit a magyar nemzet apraja nagyja átérzett, sőt átélt: a magyarságnak és a délszlávoknak együtt kell haladniuk, egy a céljuk, egy kell, hgy legyen az útjuk. És a kormányzói szózat nyomán megindult az intrikahadjárat az akkori európai politikai vezetők részéről. Lázas utazgatások, titkos jegyzékváltások követték egymást, egy volt ft cél, amelyért minden áldozatot meg kellett hozni, meg kell akadályozni, hogy Magyarország és Jugoszlávia egymásra találjanak. A politikai boszorkánykony-