Szigetvári Hirlap, 1943. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1943-01-02 / 1. szám

Szigetvár, 1943. január 2. Előfizetési ár: Egy hónapra 1 pengő. POLITIKAI HETILAP Szerkeszti PÉTER JÓZSEF V. évfolyam, 1. (197.) szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal, Szigetvár, Zrínyi­ tér 5. Telefon 134. A méznád. Balogh Gyula dencsházai kis-­ gazda Kiskunhalasról Bergendy Szilvesztertől szerzett méznád­­magot. Kísérletnek 150 nagy­szögölön vetette el. A kísértet jól sikerült. A méznád­ magját, bugáját, mézét közszemlére tet­tük ki a szerkesztőség kirakatá­ba. Néhány sor ismertetést is tettünk hozzá. A méznáci nagy érdeklődést keltett. Az érdeklő­désre írtunk Bergende Szilvesz­ternek, a méznád­ magyarorszá­gi meghonosítójának és terjesz­tőjének. Bergende a legnagyobb­ megértéssel bocsájtotta re­ndel­­kezésünkre évek hosszú során, az szerzett tapasztalatait. Az alábbiakban ezeket mondjuk el Délsomogynak, ahol­­ tudtunk- har a méznádat gyakorlatban meg nem ismerik és ah­ol Ba­logh Gyula kísérlete az első lé­pés a méznád termelésére. * A méznád növénytani neve méz-cirok Holcus sorg­hum). Afrika belsejében ke­­nyérnövény. Szárának belét és a magját megörlik, lisztjéből ke­nyeret sütnek. Népies néven a méznád mellett buzogánycirok és Magyarország Védasszonya méznádnak is hívják. Méznád a neve a Szerém­ségben is, ahon­nan az első magvak kerültek­ hozzánk. A méznád magyarországi tör­­ténete néhány mondatban így f­­oglalható össze: Dudás István szerémségi gaz-f­ia 1912-ben hirdeti a magját. A kipréselt magról azt mondja, lev édes, mint a legédesebb must. A szarából mézédes levet tehet főzni, amely cukor be­ivel­ használható. Vitányi Lász­dohánybeváltó hivatali főnök hozatott Dudástól magot, a há­ború miatt szaporítani nem tud­ta. 1936-ban a miskolci Lubló­­váry Gaszton érintkezésbe lépett Bergendy Szilveszterrel, L­ubló­­váry a Szerémségből negyven szem magot szerzett. Ebből az szemet elvetett maga, tíz szentet juttatott a növénykísérleti állo­másnak, húsz­ szemet küldött Bergendynek. Lublóváry termé­sét m­egették a madarak. A nö­vénykísérteti állomásnak a kí­sérlete nem sikerült, abba is hagyta a kísérletet. Bergendy Szilveszter ezzel a húsz szem­maggal honosította meg és ter­ Holdankiot 12—16 dl méz, 140—160 mázsa takarmány, 3 kg vetőmag. Földje művelése mint a kukoricáé. Vetés április—május, aratás október. A méznáddal csak a burgonya vetekszik, vesztette el a méznádat Ma­gyar­­országon. Bergendy az első sikerek után Gyümölcskultúra c. lapjában számolt b­e kísérleteiről. Hosz­­szú évek tapasztalatait egy mon­datba foglalta össze: a méznád­­dal haszon dolgában csak a bur­gonya vetekszik. Eredményei és hírverése nyomán egyre többen próbálkoznak a méznádterme­­léssel. Ma már sokan termelnek méznádat, de a termelők szá­ma még mindig igen kevés ah­hoz, amilyen értéket jelent a meznad a gazdasági étetbens. Bergendyt úttörő munkájában sok gáncs, lekicsinylés, megnem­­ezlés kíséri. A hivatalos szervek ellene törd útnak, magára hagy­ják. Bergendy nem tágít. Dol­gozik, minden támadásra egy­re több és több eredménnyel vá­laszol Munkásságával 1940-ben már foglalkozik a magyar sajtó, és 1941-ben a külföldi sajtó szá­mol be a magyarországi méz­­nád termelésről és Bergendy Szilveszter munkájáról. A méznád gazdasági jelentő­ségét legjobban néhány adattal világítjuk meg. Egy kát. botára 3 kg. vetőmag kell ennek ara ma 60 P. Ha fészkesen vetjük, ha egy fészekbe­n 3 szemet teszünk, ha negyvenszer har­minc centiméter sortávolságot veszünk, 48.000 fészket kapunk. Ha fészken­ kint csak egy szálat számítunk, egy kát. holdon, 48.000 szál terem. A jól fejlett szál pp go dkg., de ha átlag­ban csak 40 50 dkg.-ot szá­mítunk, ez kereken 200 mázsa szárat jelent. Ha a szárat kipré­seljük, prevét besűrítjük. 36 mázsa mézet nyerünk. A kipré­selt szár mázsája megér 10 pen­gőt. A szárat pálinkának is ki­főzhetjük. A pálinkán kívül a kifőzött szár mázsája megér 6 pengőt. A 18.000 buga ha egy bugára csak 5 dkg, magot számítunk 24 mázsa magot al. A mag ára ma 20 P. A bu­ga széna helyett etethető. Ha a kipréselt szárat megszárítjuk és megőrüljük, elsőrendű lisz­tet és korpát kapunk. A gyökér­­zete sertéseknek kitűnő eledel. Az adatok azt bizonyítják, hogy a méznád minden része f­elhasznál­ható, hogy nincs olyan takarmánynövényünk, amelynek hozama megközelíte­né a hozamát, hogy nagy cukor­­tartalmával egyik növén­yünk se versenyezhet, hogy a méznád megérdemli, hogy a kis- és nagy gazdaságokban mennél jobban elterjedjen. A méznád művelése. Magyarországon általában ott megél­­a méznád is, ahol a ku­korica. A száraz talajt jobban birja, mint a kukorica, a vize­nyős talajt nem szereti. Megte­rem a jó gyeptöréses homok­buckában is. A frissen trágyá­­zott talajt szereti, ebben gyor­san fejlődik. Legjobban az őszi­­szántásban díszlik. Azt mond­hatjuk, talajigénye ugyanaz, ami a kukoricáé. Korán kell vetni, mint a ku­koricát. Az áprilisban vetett méznád Magyarországon beérik magra is. Nehéz és lapos talaj­ba nem jó korán vetni. Észa­kabbra a késői vetés nem érik be.­ A szemet nem szabad mé­lyen vetni Ha melegben vetünk, a magot 2— 3 cm. mélyre ves­sük, cipősarokkal lenyomjuk, két ujjnyi földet nyo­mnk a magokra. Ha szárazságban ve­tünk, a magokat mélyebbre kell vetnünk. Fészkes vetésnél negyvenszer harminc cm. sortávolságot tart­sunk be. Egy fészekbe 2­3 szem magot "tegyünk, így egy kát. holdra 3 kg. vetőmag­ szük­séges. Ha csalamádénak vet­jük, kát. holdankint 12—14 kg. vetőmagra van szükség. Ha a fészkes vetésnél harmincszor harminc cm. sortávolságot ve­szünk és minden fészekbe há­rom szem magot teszünk, ha a sarj hajt­ásokat meghagyjuk, any­­nyira felbokrosodik, hogy csa­­lamádónak évenkint négyszer is kaszálható. Vethető köztesnek is répa, mák, burgonya és bab közé méteres távolságra. Ez 11 vetés nem árt se a méznád és a főtermény hozamának. (Folytatjuk.) 1943. naptára. Márc. 7. Farsangvasárnap. Márc. 10. Hamvazószerda. Ápr. 8. Virágvasárnap. Ápr. 25. Húsvétvasárnap. Jún. 3. Áldozócsütörtök. Jún. 13. Pünkösd. Jún. 24. Űrnap. Nov. 28. Advent 1. vasárnap. Kisiparosok kereseti adója. Tételesen csak azok az ipa­rosok fizethetik általános kere­seti adójukat, akiket az ipartes­­tület az erre a célra készített névjegyzékbe felvesz. Ezt a név­jegyzéket jan. 15-ig kell bead­ni az adóhivatali­a. Az egy se­géddel vagy két inassal dolgozó iparosok sürgősen jelentkezze­nek az ipa­rtes­tűsé­snél. A ked­vezmény kiterjed a 60 éven fe­lüli és az 50 vagy ennél nagyobb százalékban hadirokkant iparo­sokra is. Tilos a bál. A farsangban bált, táncestélyt nem engedélyeznek. Szerény mulatság vagy tánceste rendez­hető, de ennek is a órára be kel fejeződniök. Március 10- től mulatságot, táncestélyt sem engedélyeznek. (134 039— 1912. B. M.) Gabonaőrlés kézidarálón. Kenyérgabonát kézidarálón vagy bármilyen berendezésű ta­­karmányőr­lőgépen saját vagy más részére megőrölni, darál­ni vagy más módon feldolgoz­ni tilos kézidarálót vagy takar­­mányőr­lőgépet csak az vásárol­hat, aki mezőgazdasággal fog­lalkozik és ezt községi bizonyít­vánnyal igazolja. (7590 1942. M. E). Napraforgóolaj. Az étkezési célra szolgáló nyers napraforgóolaj ára orszá­gosan kilogrammonkint 3.22 P, üterenként 2.92 P. ■ ITlMlKilifMMrsifWT'l'PtT!?:S^i Az elsötétítés kezdete: este 8 órakor!

Next