Szilágysági Szó, 1990. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-06 / 27. szám
IrvMyan, 27. szám 1*90. /útitis «. ________________ára 1 lej llúziók nélkül a Parlament első hónapjától Hosszú évtizedekig tartó diktatúra után, 1990. május 20-án demokratikus elvek alapján megválasztottuk az ország parlamentjét. Alkotmány hiányában a választási törvény úgy rendelkezett, hogy a parlament kétkamarás rendszer szerint működjék, vagyis Szenátusból és Képviselőházból tevődjék össze. A választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy politikai és erkölcsi győzelmet ért el, 41 magyar szenátor és képviselő került be a Parlamentbe. A magyar szenátorok és képviselők első sepsiszentgyörgyi találkozóján már meggyőződtem róla, hogy erkölcsileg letídtietetten, szakmailag kiváló, a magyarság és a demokrácia ügye mellett elkötelezett emberek fogják képviselni nemzetiségünk szent ügyét a Parlamentben - Szenátusi és képviselőházi társaimmal együtt tudatában vagyunk, hogy nem hivatalt, hanem szolgálatot vállaltunk a romániai magyarság megmaradásáért és jövőjéért. Felelősségünk tudatában egy kicsit szorongó lélekkel indultunk el a parlamenti élet felé. Az első benyomásaink nem voltak szívderítőnk, a Parlament érőnlete előtt a rendfenntartó erők farkasszemet néztek a tüntető tömeggel. Aggodalmaink elmúltak, amikor érzékeltük, hogy a tüntetők ellenszenve nem képviselők ellen irányul. A következő napok tevékenységére rányomta bélyegét a június Tis 15-i tragikus eseménysor, amelynek két képviselőtársunk is szenvedő alanya volt. Kialakult az a furcsa helyzet, hogy a Parlament üléstermében a képviselők megkezdték a demokratikus jogintézmények kialakítását, s ugyanakkor az utcákon a rendfenntartó erők tehetetlensége miatt, a törvénytelenül cselekvő bányászok védtelen és ártatlan embereket kínoztak meg és molesztáltak a stabilitás ürügyén. A parlamenti munka első szakaszában megszerveződtek a politikai pártok és formációkból álló csoportok (funkciók), amelyekre jelentős feladatok hárultak, hiszen szóvivői tesznek a pártoknak a parlamenti vitákban. Több napi szenvedélyes vita alan a Parlament mindkét háza megválasztotta a tisztségviselőket és elfogadta a házszabályokat, amelyek részletesen szabályozzák a Szenátus és Képviselőtiáz működését és tagjainak jogállását. .túpius 30-árra a Képviselőtáz és a Szsmátus tagjai az új román állameltnök, Ion Iliescu úr beiktatására, ünnepi ülésre ültek össze a Román Athenaeum termében A ideni erők ünnepi hangulatban, állva hallgatták végig a hűségeskü szövegét. Az ezt követő elnöki beszéd megpróbálta felvázolni a mai romániai társadalmat érdeklő kérdéseket és a jövőbeni elképzeléseket. A beszéd szörese sajnos a régi stílusra emlékeztető kifejezéseket is tartalmazott és kínosan sok «<J&1 sarutért a június 13—35-i események megmagyarázására és különösen a foganatosított intézkedések igazolására. A Június Ü11-én, a szenátorok ,képviselők újra összegyűltek az Athenaeum impozáns épületében, hogy meghallgassák Pellé Román úr, kormányalakítással megnúzott miniszterelnök programbeszédét. A beszéd elég hosszú volt, nagyrészt gazdasági kérdésekkel foglalkozott, és csak nagyon kevés teret szentelt a társadalmunkat érintő, más, alapvető kérdéseknek. Voltak olyan kérdések, amiket még meg sem említett, úgy látszik, már induláskor jelentékteleneknek tartja Példaként megemlítem ■ — a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak, intézményeinek szavatolását; — a falusi milliók életfeltételeit érintő földkérdés megoldását! — az új kormány álláspontját a Varsói Szerződéssel és a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtási Tanáccsal (KOST} kapcsolati»*« és más hasonló közérdeklődés?*számottartó kérdést. A programbeszéd után ismertette korona urának névsorát és szervezet? felépítését, annak radikális átalakításokat irányon«* elő. Csütörtök délután került sor a kormány tagjainak titkos szavazással tüstént jóváhagyására. Az eljárásnak szépséghibái is voltak a demokrácia rovására, mert a parlamenti szokásoktól eltérően először meg kellett volna vitatni a kormány programját, és utána dönteni a kormány összetételéről. Ez fordítva történt, arra hivatkozva, hogy az országnak sürgősen törvényesen megválasztott kormányra van szüksége, és így a program feletti vita a jövő hetekre halasztódott el. A Parlament légkörére nyomasztólag hatott egyes képviselők nagyatrellenes kirohanása. Izlavia és N Oancea urak, az Erdélyi Románok Nemzeti Egységpártja részéről felnagyítva a Csíkszeredai rendőrkapitányságon történt incidenst, arra akarták felhasználni, hogy a többi képviselőt meggyőzzék arról, hogy a magyar kisebbség a vegyes lakosságú területeken meg akarja létemlíteni a többséget. Ezzel kapcsolatosan, felhasználva a sajtó által biztosítói lehetőségeket, fel ivvni az anagysági magyarságot, hogy határolja el magát minden szédatőségies mrnkr iír»miltilőfl, tartsa tiszteletben érvényeinket, és ne adjon alkalmat provokációkra. Mi egyéni és kollektiv jogainkat és az azokat szavatoló ■ demokratikus jogtorézané«veket törvényes úton akarjuk kivívni és meg vagyunk győződve arról, hogy ügyünk igazságos és győzni fog. Biztattak megválasztott képviseltnkben, akik minden áldozatot meg fognak hozni a romániai magyarság énekkeinekért. Kérem válaszlóimíft, védelméhogy séreünkikfcet tód i ríjanak az ft MOSZ szervezetcéhez, személyesem hozzám, minden pénteken délelőtt a zilahi székházunkban euiasítoni rendelkezésére állók. Teleforaon iv közvettenni fordulhatnak hozzám ff9 ®/T452T haialeu Siásstofci. Ugyanakkor péntek déliatán Szilig«> somlyón. KBgkrxteégy«k székházában szinten a választóim rendelkezésére áll tél. Minden szilágyság! magyart kérek, luygy rtugliTi»«, mert nagy szükségünk «an «emzetisegünk szolidaritására és kiállása ra «egválasztoat képviselői «sellett, a s parlamentben együttiS hosszú és idegölő harc előtt állunk .11> OYttA, az ItMDlSy, i»c.m elnöke, parlamenti képviselő Felhívás Meg elevenen él bennünk a több évtizedes «és aiMMHoritó diktatúra fájó esti léke. Ennél is előbb azonban az örömnek és szabadságnak az a harcban megpróbált élménye, mely Románia népét a decemberi változások idején egyesítette. Elérkezettnek látszott a társadalmi megújulás és nemzeti megbékélés ideje. Közös hitük összekapcsolta a keresztényeket, minden jóakaratú és békeszerető ember jobb jövőt remélt, megnyílt a szabadság, a jog és a demokrácia útja. Romániára figyelt a világ, és támogatta, segítségére sietett harcában és szükségében. A romániai magyarság kezdettől fogva, szívvel-lélekkel a forradalmi átalakulások ügye mellett állott. Együtt hajtott a többségi román nemzettel. A nemzeti megbékélés híveként egy szabad és demokratikus társadalomban remélte megvsiltathatónak tényleges egyenjogúságát, biztosíthatónak alapvető jogait, nemzeti fennmaradását, identitását. A közös hazában jogot és szabadságot remélt többségnek és kisebbségnek egyarárt. Az alig bontakozó romániai demokrácia luveivel együtt a hazai magyarságnak is keserűen csalódnia kellett az utóbbi hónapokban. A múlt kísérteties visszatérése véget vetett a nemzeti megbékélés ígéretes folyamatának. A demokrácia ellenségei nemzeti gyűlöletet szítottak, s szégyentelen manipulációk sorozatával társadalmi közéledségnek kiáltották ki a magyarokat. Temesvár székéinél Marosvásárhelyen tiporták sárba. Más síkon bár, ugyanez folytatódott június közepén Bukarestben. A xenopháb magyarellenesség lényegében nem más, mint a diktatúra kihívása a demokrácia ellen, hiszen nem létezhet igazi demokrácia ott, ahol a többség elve alapján bármely társadalmi vagy nemzeti kisebbséget megfosztanak jogaitól. A demokrácia egy és oszthatatlan. Mindenkié* A magyaroké is. A képviselőház június 18-i ülését figyelemmel kísérve, megdöbbenéssel tapasztalhattuk az ott is uralkodó, tömény magyarellenes közhangulatot. A sokszori tapsnak akár Ceausescu is ő j üflustne, hiszen „vetése*“ nem veszett kárba. A gyűlöletre uszító sajtó szintén elégedett lehet. Mit is szólhatott volna már ehhez a többször is elnémított Domokos Géza, vagy a szintén meg nem hallgatott SteSes Géza, az iitMííí» vezetői ! Mint megbékélést hirdető keresztény és hazáját szerető romániai magyar demokrata, teleivással fordulok — demokratikus érzelm,ó román testvéreimhez, azokhoz a románokhoz, akiket közös ellenségeinknek fémyezetlenük, valamint tanán testvérgyházatokhoz, sikerült hogy közös erővel vessünk véget a gyűlöletnek és a széthúzásnak, «e hátráljunk meg a félrevezetések, provokációk és megférendítések elől. f«>gjunk_össse a viszályt és erőszakot szító antidemokratikus erők elle«! Felhívjam kormányzatunkat és a d«k) politikai erőket, hogy nyíltan és egystemttűen foglaljanak állást az országban uralkodó, antiszemitizmusra emlékeztető magyarellenesség ellen, és zengjenek meg másként a nemzeti és társadalmi megsztélés érdekében,egy olyan — igaza — demokrácia érdekében, melynek áldásaiban egész országunk népe kivétel nélküli suftxízálaf, Közös fítekvétetekben veeéje ájon mindannyiunkat az íkí szakmentesség, a tündém, a dialógus, a kölcsönös megértés, a krisztusi szeretet szel ÍV», június Só, S’OKKS LÁSZLÓ püspök az ItíWUSy, tiszteletbeli elnöke Kémtri véndíükoV Kicsengettek... Hosszan, ünnepélyesen szólt a csengő az «skodáktta«. Ismét befejeződött í*g» iskolai év s a tanulók egy részének elkezdődött az üdítő, pihenésre és erőgyűjtésre alkalmas vakáció; másrészének meg „szigorú vizsgák«* kell alkalmasak-e l»r gméret tetejük: tanulmányaik folytatására ; majd nekik is kijár a megérdemelt vakációzás. Tehát munkát meg pihenéul és nem búcsúzást, nem elérzékenyülést, hanem újabb célok elérésért való felhívást jelent a — a kicsengetés. Gaudeajnus — vjgadjwjjk I Ezt üzenik Kewecí ®in. Vigadjunk, reménykedjünk, hogy egyre szsebi», értelmesebb inyőnek nézzünk előle. A diákénekek andalító hangulatában ott rejtőzködik egyfajta szorongás is a jövőtől. Vajon álmaink, vágyaink valóra válnak-e , láthangzik a búcsúbeszéd. Elszaratják és kéneklik a Szilágyság halhatatlan költőgéniuszának, Ady Endrének Üzenet egykori iskolámba című versét. Valamennyi tanár a bála virágait kapja. Majd létesen dúl ajkukon : Tavasz volt és kis falunkban kinyitói M piros rózsa ... című diákdal. Mit kívánunk ezeknek a tanulóknak további étendjukön batyustefotia ? Bárbosa vezérli is őket a Sors és kitartó, bizakodó akaraterejük, tanulják és járják «uardekter az «gaz! demokrácia iskoláját i IM.A« MAItti«', tagam# A választások után fáradtan és lélegzetvisszafojtva figyeltk képviselőink paarlamenti munkáját. Keserű szájízzel bariyáltuk a magyarellenes kirohanásokat, — lassan megszokjuk őket, «r hiányoznának. „A kisebbségellenes mozgalmak, rendszeres sajtótámadások és tiasónszekenaü parlamenti felszólalások ükiá** mélyreható befolyást gya JOZSA i . VI/IV Folytatás a 2, «Idái««