Szilágyság, 1992. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1992-01-10 / 1. szám
MÉM.EGEN Egy új esztendő első munkahetének napjai vannak a hátunk mögött. Hátunk mögött úgyszintén eredeti demokráciánk két esztendeje is, mely évektől ki-ki elkészítheti saját mérlegét. A serpenyőbe kerülnek a vesztett illúziók, a megfogyatkozott remény, megannyi aggodalom, a tovatűnt lelkesedés. 1989 decembere hosszú várakozást oldott fel a beteljesüléssel, a beköszöntött szabadsággal. Emlékeznek, akkor volt a francia forradalomnak a 200. évfordulója? Jelképesnek éreztük, a szimbólummal még teljesebbnek szabadságunkat. Mérleget készíteni nehéz két esztendő után, mégis Az elmúlt év mérlege pedig szegényesebb a tavalyinál, ezén a gazdasági helyzet, kia termelés csökkenése, az ráció, a munkanélküliség, amia megélhetés fokozatos drágulása már-már kilátástalanná tette nagyon sok ember életét. Vonatkozik ez Szilágy megyére is. A statisztikusok ugyan még nem készítették el a tavalyi gazdasági teljesítmény mérlegét, mindössze a novemberi jelentést kaptuk meg kevéssel az év vége előtt. A statisztikai felmérés szembetűnő tanulsága az, hogy apróbb eltérésekkel ugyan, ám mégis folytatódott a már hosszabb ideje észlelhető iányvonal: a gazdasági teljesítmény egyre csökken. Különösen aggasztó ez az energetikai források tekintetében: a megyében előállított villanyáram állandóan csökkenő irányzatra utal, s bár szénből novemberben valamennyivel többet termelt ki az ágazat, a tavalyelőtti novemberi szintnél 60.500 tonnával kevesebbet. Ugyanezt állapíthatjuk meg az ipari termelésről is: a novemberi 1,1 milliárdos értékű ipari termelés 1990. 11 havi teljesítményéhez képest 48,5 százalékos csökkenést mutathatnak fel az önállóan gazdálkodó egységek, az állami tőkével működő kereskedelmi társaságok. Részben magyarázat ez az áruhiányra, a romló életminőségre. A beruházási tevékenységről sem mondhatunk semmi végül a mérleg nem biztatót, azért nem kedvező, mert a szabad szombatok miatt dolgoznak kevesebbet az emberek, amit oly előszeretettel és annyiszor hangoztatott az ex-kormányfő. A bajok forrása a rossz iparstruktúrában, a központosított gazdaságvezetés még fennálló kiutalásos rendszerében is keresendő. A bajok okai között felsorolhatjuk, hogy szűkösek az energiaforrásaink, a nyersanyagokkal való ellátás, a fennálló importkorlátok, a pénzügyi blokád, a megrendelések hiánya, s nem utolsósorban hazai termékeink gyengébb minősége, piacképtelensége. Újat nem mondunk a mezőgazdaság gondjainak a felsorolásával, tény, hogy az új hatalom mezőgazdasági privatizációt hirdetett, a törvényhozás elfogadott egy sok hiányossággal bíró földtörvényt, ám annak alkalmazása nem hogy akadozik,egyelőre szünetelni látszik. Minden gondunk ellenére bíznunk és remélnünk kell, a szakadékból ki kell másznunk valahogy. Más élettér nem áll rendelkezésünkre, nem vár minket ismeretlen, fel nem fedezett földrész, amit birtokunkba vehetnénk. Ez arról jutott eszembe, hogy az idén is jelentős évforduló lesz: Amerika felfedezésének félévezredes évfordulója. Ha bízott a hosszú útra indult hajós, hogy egyszer partot ér, úgy nekünk is csak a remény maradt. Bízzunk abban, hogy viharok és nehéz hajózás ellenére is révbe érünk, s ezért legyen az 1992. esztendő a remény, a partotérést ígérő év mindannyiunknak. FEJÉR LÁSZLÓ Új gazdasági — pénzügyi szabályozások A szaklapokban nemrég jelent meg néhány új gazdasági-pénzügyi rendelkezés, melyekre érdemes felfigyelni. A 779/91-es sz. Kormányhatározat a forgalmi adóról rendelkezik. (Megjelent a Tribuna Economica 48/91-es számában). E szerint egyes termékekre nagyobb adókulcs érvényes. Érdekesség, hogy új kifejezést használ a román szakirodalom — accize —. Tulajdonképpen ez egy speciális, fogyasztási termékekre érvényes adókulcs. A rendelet már 1991. december 1-től érvényes. Az államkaszának pénzre van szüksége, ez kitűnik a 781./91-es KH-ból, mely bevezeti ugyancsak december 1-től a profitrészesedés utáni adót, mely 10 °/C terhelést jelent magánvállalkozónak, minden magántőkésnek. Létezik egy törvény az 56./91-es, mely szerint a kormánynak jogában áll adókat és béreket megváltoztatni. Ennek alapján 1992. január 1- től megnövelte a profitadót a kereskedelmi társaságok „örömére“, mely ezentúl 30% lesz 1 millió lejig, és ezen felüli fitért már 40%-ot kell profizetni. A határozat a „Jurnalul a facerilor" 40/91-es számában hetilap olvasható. Változó, átmeneti időszakban élünk, változnak a törvények, gazdasági rendelkezések. Próbálgatjuk követni őket. HUSZÁR LAJOS 1992. február 9. — helyhatósági választások Új önigazgatási rendszer A helyi választási kampány beindult, ezért tartottuk időszerűnek, hogy interjút készítsünk. Tehát ismét az urnák elé szólítják a honpolgárokat helyi választásokra, amelyen a politikai pártok mellett az RMDSZ is jelentős szerepet hordoz. Kérdéseinket KOZMA SÁNDORhoz, a megyei RMDSZ titkárához intéztük: 1. • Miért fontos a februári választás? — A választás fontosságát három pontban hangsúlyoznám: egy — a romániai magyarság elfoglalhatja az öt megillető helyét számarányának megfelelően a helyi közigazgatásban. Másodszor: azokban a helységekben, ahol többségben vannak magyarok, magyar polgármestert választhatnak. Harmadik: a helyi közigazgatásba olyan személyek, pártok jelöltjei kerülhetnek be, akik biztosíthatják a tavaszi általános választások lebonyolításának tisztaságát. 2. • Milyen tartalmi vonatkozásokban hozott újat a korábbi gyakorlattal ellentétben a közigazgatást szabályozó jelenlegi törvény? — Az új jogszabály (69./ 1991-es számú törvény) határozott lépést jelent a önkormányzat felé, még helyi akkor is, ha a prefektúra hatásköre kissé túlméretezett Az adminisztratív-területi egységek továbbra is a községek, városok, municipiumok és megyék, amelyekben a helyi önkormányzat a tanácsok által — mint határozó testület —, és a polgármesterek által, mint végrehajtó szerv valósul meg. A helyi tanács kezdeményez és határoz, a törvények betartásával a helyi problémakörökben, kivéve azokat, amelyeket a törvény más közigazgatási hatóság illetékességi körébe helyez. Hogy mennyire közérdekű problémakörökkel foglalkozik a helyi tanács, elég, ha megemlítem a következőket: jóváhagyja a helyi költségvetést, helyi adókat vet ki, jóváhagyja a helyi fejlesztés programját, településadminisztrálja a közterületeket, biztosítja a kommunális szolgáltatásokat (víz, fűtés, gáz, helyi közszállítás), a helyi tanügyi, egészségügyi, művelődési intézmények működését, szociális intézményeket létesít és ügykezel, megszervezi a helyi közbiztonsági felügyeletet, felelős a környezetvédelemért, stb., ezek mindennapi életünket érintő kérdések. A törvényből kiemelném következőket: • a polgármester a helyi közigazgatás vezetője és a tanács előtt felel jó működéséért; • a kormány minden megyében kinevez egy prefektust és egy alprefektust, akik a központi hatalom megbízottjai, s figyelemmel kísérik a helyi és megyei tanácsok & a polgármesterek Lejegyezte : ZILAHI LÁSZLÓ folytatás a 3. oldalról —r------------------------------------------------- Köszönet A karácsonyi ünnepek és az új esztendő alkalmából több olvasónk és hazai magyar laptársak, köztük a Csíkszeredai Hargita Népe, a szatmári Friss Újság, a kolozsvári Családi Tükör, a szatmári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a nagyváradi harangszó tolmácsolták jókívánságaikat, üdvözletüket. Köszönjük mindannyiuknak. Boldogabb lesz az új év, ha elmúlnak a veszélyt hordó felhők a Szilágyság feje felől, mert a 2016 előfizető még nem kecsegteti biztos fennmaradással a szilágysági lapot. A Romániai Magyar Egyházak FELHÍVÁSA a népszámlálás ügyében Az 1992. január 7. és 14. között lezajló népszámlálás a romániai magyarság és egyházaink szempontjából is jelentős esemény. Felkérjük a híveinket, hogy támogassák azok munkáját, akik a népszámlálást végzik. Legyenek különös figyelemmel, hogy a pontos adatszolgáltatást valósághűen vezessék fel a népszámlálási ívekre. Igen jelentős a nemzetiségre, az anyanyelvre és a vallásra vonatkozó adat helyes kitöltése végleges formában úgy, hogy ezeket utólag ne lehessen módosítani. Felhívjuk híveinket, hogy a nemzetiségnél és az anyanyelvnél a magyar (maghiar) jelzőt jelöltessék be, mellőzve az ezzel azonos, de megtévesztő jelzőket (ungur, secui). Kérjük, hogy csak a helyes adatfelvétel megállapítása és ellenőrzése után írják alá a népszámlálási íveket. Kolozsvár, 1992. január 4. Dr. JAKUBINYI GYÖRGY római katolikus segédpüspök Gyulafehérvár REIZER PÁL római katolikus püspök Szatmárnémeti D. TŐKÉS LÁSZLÓ református püspök Nagyvárad KISS BÉLA evangélikus főjegyző Kolozsvár TEMPFLI JÓZSEF római katolikus püspök Nagyvárad Dr. CSIHA KÁLMÁN református püspök Kolozsvár Dr. KOVÁCS LAJOS unitárius püspök Kolozsvár A helyhatósági választásokon Az RMDSZ listával indul ismét az urnák elé szólítják február 9-én az állampolgár rókát, ezúttal a helyhatósági választásokon. A törvény értelmében az egy hónap múlva sorra kerülő titkos szavazással választják meg a községi, városi, municipiumi polgármestereket, a helyhatósági tanácsokat. Karácsony előtti lapszámunkban jeleztük már, hogy RMDSZ választási jele a stiliazzált tulipán, tehát az ismert jel, a tulipán jegyében választ a romániai magyarság. Hanem addig sok tennivalója van a választási kampánystáboknak, a törvénycikkelyek előírásainak megfelelően dátumokhoz kötött, a választási tartozó akciókat előkészületekhez bonyolítanak le a politikai pártok. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete ezúttal is külön felhívja a figyelmet arra: ne feledje el senki ellenőrizni, hogy szerepel-e a neve a választók névjegyzékén. Nem elegendő csak ezt tudomásul venni, ellenőrizze, hogy neve a személyazonossági igazolványban szereplő beírás szerint legyen feltüntetve a választói névjegyzéken. Amennyiben arról kimaradt, jelentse azt az illetékes polgármesteri hivatalban, vétesse fel magát a jegyzékre. Ebből is kitűnik, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége azt várja el megyénk magyar nemzetiségű lakosaitól, hogy jelentkezzenek a szavazáson, vegyenek részt a helyhatósági képvisletek megválasztásában, ne szalasszák el az alkalmat, hogy szavazati jogukkal élve akaratukat kinyilvánítsák. Az RMDSZ megyei szervezete korábban tanácskozott a körzetek felelőseivel, s a megyei választmány tagjai még az elmúlt hónapban számos helységben találkoztak és tanácskoztak a helyi szervezetekkel. A megyei elnökség az új esztendő első napjaiban úgyszintén számos helységet keresett fel, így jártak Krasznán, Varsolcon, Perecsenyben, Szilágyfőkereszturon, Dobén, Szilágyszegen, Benedekfalván, Erkeden, Kusalyban, Szilágyballán, Szilágykövesden, Zsibón, Sarmaságon. A felsorolt helységekben találkoztak a helyi szervezetek tagjaival, vezetőivel, tanácskoztak a választási előkészületekről. Az egyik legszámottevőbb, tehát erőt is képviselő ellenzéki szövetség az RMDSZ, és a februári választásokon külön listával indul, ami azt is jelenti, hogy több helységben nem csak a tanácsokba állít jelölteket hanem a szavazásra saját polgármester-jelölteket is állít. A jelöltek listájára nem térhetünk ki, hiszen ezúttal számunk megjelenése idején lapa törvény értelmében még az óvási, azaz a fellebbezési időszakban vagyunk. Az óvási határidő lejárta után az RMDSZ helyi szervezetei találkozókat szerveznek a jelöltek és választóik között. Ismételten tehát az egységre szólít érdekvédelmi szervezetünk, amely képviseli és védi a romániai magyarság érdekeit, s ezért is várja el, hogy a szavazás napján mindenki jelenjék meg az urnák előtt, ne szalasszák el az alkalmat, amikor szavazatukkal akaratukat nyilvánítják ki. G.A.L.