Szilágyság, 1992. július-december (2. évfolyam, 26-50. szám)

1992-07-03 / 26. szám

SZILÁGYSÁG NEVENAPJUK ALKALMÁBÓL Nevenapjuk alkalmából sze­retettel köszöntjük BERTA (júl. 4.), SAROLTA (5.), ÉZSA­­IÁS, MELITTA (6.), CIRIL, METÓD (7.), TERÉZ, ELLAK (8.), RUTH, VERA (9.) nevű olvasóinkat, barátainkat! 1992. július 3. KORNÉL Nem lesz ilyen bökvers többet, Fűzfaköltőnk szabadságon! Így Kornél lett: „na, még egyet“. S legyen boldog, nem csak UTOLJÁRA, EHETI MONDÁSUNK Azért az 5 liter vízért, amit a főtéri csorgónál, öblítés cél­jából, csak úgy kiöntünk a f­­­olyóba, egy Szaharában elté­vedt gazdag amerikai turista 500 dollárt is fizetne... De ki viszi el neki, legalább felibe? (refff) nyáron! HÍRVILÁG Évforduló Ha itt lenne a Balaton • •­ Múltheti hírfejünk a Fenyves-negyedi fertőben pancso­lókról már kinyomtatva volt, amikor kaptuk a hírt a tra­gédiáról. (Hírvilág). MCRETAN NICOLAE, rendőrszázados tájékoztatott a részletekről. Mint elmondta, a végzős közép­iskolai diákfiú barátaival tartózkodott a tónál. Hol füröd­­tek, hol kártyáztak. Szerda délután volt, július 24-e. S ami­kor a fiú nem jött ki a vízből, eltűnt benne, egy idő után az egyik barátja hazavitte ruháit a szüleinek, s értesítették a rendőrséget. Aznap este is keresték, de speciális felsze­relések híján, nem találták meg. A sötét miatt abba kellett hagyni a kutatást, csak másnap reggel, a tűzoltóegység ka­tonái segítségével sikerült megtalálni a holttestet. A sok ott bámészkodó szülő számára — és másoknak is — mellbe­vágó volt a figyelmeztetés: vigyázzunk jobban gyermeke­inkre! „Hol voltál, kisfiam“ — kérdezik sokan este, haza­térve a munkából. „Játszani...!“ S ha egyszer csak a ruháját hozzák...? Rossz elgondolni, mi lenne, ha itt lenne a... Balaton! KOVÁCS SÁNDOR *­va óva halt meg BRAS­­SAI SAMUEL, az utolsó er­délyi polihisztor. • 85 éve halt meg TITU MAIORESCU román irodalomkritikus. • 40 éve halt meg WILLIAM FAULKNER, északamerikai író, költő. • 170 éve halt meg PERCY BYSSHE SHELLEY angol romantikus költő. • ARATNAK Szilágy megyé­ben, a héten megkezdték vág­ni az árpát Kárászteleken, Sar­­maságon és az említett helysé­gek környékén. Termésről egyelőre nincs információnk, sem arról, több sör lesz vagy sem az idei nyáron. ARATÁSI DÍJSZABÁSOK­RÓL kötött egyezséget a me­gyei mezőgazdasági igazgató­ság és az Agromec egységeket képviselő cég. A gyomirtószer­rel kezelt árpa, búza géppel történő betakarításáért 2 hek­tárnál nagyobb területen hek­táronként 12.000 lej a térítési összeg; gyomírtószerrel nem kezelt és 2 ha fölötti parcellá­ért 13.200 lej; ugyanígy­­ 2 ha­­nál kisebb területeken illetve 14.500 lej; cséplés 13.200 (ál­lásból) 4000 lej/ha; szalmabá­lázás a kliens kötözőanyagával 1.250 lej/ha; ám mindezek díjak nem véglegesek, az e-­­­gyezséget június 29-én kötötték. BODOR MIKLÓS kolozsvári olvasónk a Takarék- és Letéti Pénztárba 500 lejt fizetett be a Kincs Gyula Alapítványnak. AIDS, másképpen SIDA né­ven ismert vírusfertőzéses megbetegedést jelzett az illeté­kes egészségügyi hatóság Szi­lágy megye területén, jó lesz hát vigyázni. A SALICO RT. meg nem e­­rősített hírforrások szerint zi­lahi és Zilah környéki, a szi­lágycsehi szakiskola végzős ta­­nulójának biztosít a közeljövő­ben munkahelyet, s esztendő végéig még 70—80 személynek ad munkát. Munkát elsősorban heggesztők, esztergályosok, la­katosok és asztalosok remélhet­nek. A MNEMOSYNA művelődé­si-művészeti akadémia zilahi kollégiumában az idén is tar­tanak felvételit, a menedzser képzésen kívül fogászok és gyógyszerészek képzését is meghirdették. TEJSAVÓT AD EL a szilágy­­somlyói tejfeldolgozó részvény­­társaság literenként 0,50 lejért állattenyésztőknek. A savót Szilágysomlyón valamint a zi­lahi és a zsibói feldolgozó rész­legeken is megszerezhetik az érdekeltek. ERDEI GYÜMÖLCSÖKET és fogyasztható gombákat vá­sárolnak fel a Romsilva Rt. be­­gyűjtőközpontjaiban a megye mindenik helységéből. Az rakról a begyűjtő központok­á­­ban nyernek az érdekeltek fel­világosítást. Megjegyzendő, hogy az erdei gyümölcsök és a gomba szedése az erdészeti ha­tóságok engedélyéhez kötött. NÖVÉNYVÉDELMI ELŐRE­JELZÉS szerint azok a gazdák, akik lóheremagot óhajtanak termelni, azok az első kaszálás után hat-nyolc nappal a mag­termés biztonságáért védekez­zenek a kártevő bogarak ellen Onefon-35 (3 liter/ha) vagy Peb 25 (8 1/ha) vagy Carbetox 37 (4 f/ha) szerrel. Az arankátla­­nítás érdekében az aranka ka­szával történő levágását és an­nak elégetését ajánlják. HADIK ANDRÁSNAK, Má­ria Terézia legendás katonájá­nak egy pár pisztolya a Nem­zeti Múzeumba került egy Bécsben élő, magyar származá­sú adományozó jóvoltából. Kö­szönettel fogadták az ajándé­kot, hanem amikor a pisztolyt restauráltatni akarták, kide­rült: Magyarországon nincs olyan szakember, aki a pisz­toly aranyozását el tudná vé­gezni. A gáláns bécsi adomá­nyozó az aranyozást a Kunst­historisches Museum restaurá­toraival végeztette el a maga költségére. Igaz a régi mondás: van, aki gyorsan ad és kétszer ad... AUSZTRIÁBAN egyre csök­ken a tanoncok száma, az i­­paros utánpótlás veszélye fe­nyegeti a sógorokat. A szövet­ségi kamara ipari szekciójának vezetője javasolta: toborozza­nak a szomszédos keleti orszá­gokból ipari tanulókat, akik viszont nem rendelkeznek munkavállalási engedéllyel, csak tanulniuk lenne szabad, hogy a foglalkozó iparosok ne­hogy segédmunkásként hasz­nálják őket. Ausztriában tíz­­tizenöt évvel ezelőtt nagyon csökkent a születések száma, ez a magyarázata, hogy ma ke­vés a tanonc a műhelyekben. Ügy 15 év múltán netán mi Nyugatról toborozzuk az inaso­kat? SAJTÓCENZÚRA lehetősé­géről tudósít, az ARPress a a Vasile Moi$ és I. Platica Vi­­dovici médiatörvény-tervezet kapcsán. A tervezet egyik ki­tétele szerint az elnök sze­mélyére vonatkozó bármilyen sajtóbeli támadásért a nyomo­rult újság,sőt: 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel vagy félmilliótól kétmillió lej pénz­bírsággal büntethetik. Hát oda­veszik a sajtószabadság? Előfizetőink számát pontosan megtudtuk lapzárta napján. E­­zek szerint Valkón 2, Szamos­­udvarhelyt és Zlídalmáson 1—1, Kusalyban 11, Váralmáson 5, Szilágybagoson 62 előfizetőnek jár a­­ Szilágyság. Ellenben Krasznán 459 család tartja ma­gáénak a szilágysági nyomta­tott magyar szót, Kémeren pe­dig összesen 42. A redőnyt boltra nem mi, hanem az ér­­­dektelenség húzza le hamaro­san, mi csak a vészharangot kondítottuk meg. Zilahon az EMKE A Zilahi és a Szilágy Megyei EMKE sorsát eldöntő tisztújító közgyűlésre gyűltek egybe jú­nius 23-án a református temp­lom kis termébe helybeli értel­miségiek. Tisztázatlan kérdések megoldásáig határozat született arról, hogy megalakul a Zilahi EMKE. A nevezett városi mű­velődési szervezet elnökéül vá­lasztották meg Szabó Vilmos képzőművészt; alelnökök: Lakó Éva ny. muze­ológus és Kui János tanár, titkár Bajusz Ist­ván muzeológus. Egyúttal szétosztásra került az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesület fénymásolt emblémája és annak magyará­zata. A korábbi címer madará­nak nyitott szárnyait az alkotó csoport könyvvé alakította; volt hét bástyát honfoglalásko­­­ri paluettás gyökérrel helyette­sítették, ami életfának is fel­fogható jelképesen, így az al­kotó csoport könyvvé alakítot­ta; a volt hét bástyát honfog­laláskori paluettás gyökérrel helyettesítették, ami életfának is felfogható jelképesen, így a könyv lapjai a fa ágai lenné­nek, és finnugor sajátosságként a Nappal és a Holddal az ágak között. Bekerült az EMKE feli­rat, az egész embléma lélek­­madárnak vagy szellemmadár­nak is felfogható, ahol a palu­­etta csúcsa a madár farka, bim­bói pedig a madár hátranyúló lábai. A madár a dagadó Hold felé tekint, ami optimizmu­sunkat hivatott kifejezni. Az alkotó csoport plasztikai­ig igyekezett megközelíteni azt az eszmét és célt, amit az egyesület száz évvel ezelőtt tű­zött ki magának. Világhid Fennállásának sz vcs jubileumát ai­lág egyik legnagy tulajdonban lévő könyvkiadója, a V». ger. Julius Springer 1842. u­á­jusában nyitotta meg könyves­boltját Berlinben, s rakta le ez­zel a ma már az egész világot behálózó kiadói vállalkozás a­­lapkövét. A cég 1866. óta ki­zárólag tudományos művek publikálásával foglalkozik, ele­inte főleg a matematika, a fi­zika, a vegyészet, az orvosi, a mérnöki és a gazdaságtudo­mányok kutatási eredményeit tette közkinccsé, utóbb már az elektrotechnika, az elektro­nika, a gyógyszervegyészet és más korszerű tudományágak különböző területeire is kiter­jesztette munkásságát. Angol és német nyelvű kiadványainak szerzői között egy-egy diszci­plína legtekintélyesebb nevei szerepelnek, köztük számos No­­bel-díjas tudósé. A kiadónak jelenleg Bécsben, Berlinben, Budapesten, Barcelonában, Hei­­delbergben, Párizsban, Lon­donban, New Yorkban, Tokió­ban, Hongkongban működnek irodái vagy leányvállalatai. I­­dei gazdag kínálatából csak két érdekes témájú munkát e­­melünk ki: J. P. Changeux (Pasteur Intézet) „Gedanken­materie“ című művében azt a kérdést feszegeti, hogy a ma­tematika tárgya létezik-e az emberi agytól függetlenül; G. Berger aacheni kutató pedig a részecskefizika mai állásáról ad átfogó képet a szimmetria­jelenségek leírásával. Parafadivat ? Magyarországon eddig még nem alkalmazott — parafából készült — belső és külső építé­szeti burkolólapokat mutatott be a Startcolor Kft., amely sze­retné meghonosítani a medi­terrán országokban elterjedt a­­nyagot. Parafaburkolójának nagy előnye, hogy környezetba­rát, energiatakarékos, jó hő- és hangszigetelő. Szigetelőként falba építve állítólag 40 száza­a­lékos fűtőenergia-megtakarítást tesz lehetővé, s hasonló haté­konysággal szűri ki a zajokat; a parkettával ellentétben el­nyeli a lépések neszét. Hangel­nyelő képessége folytán ideális a hangstúdiók, színház- és kon­certtermek belső burkolására. Lakásban, irodában padló- és falburkolóként egyaránt alkal­mazható, még vizes helyiségek­ben is. Tudniillik víztaszító, s nem hideg, mint a kőpadló. Esztétikai hatása szintén tet­szetős. Nem lehetetlen, hogy parafadivatnak nézünk elébe. Munka csak munkálatok kezdésekor TÓTH JÓZSEF, szenátor, az 1996-os budapesti világkiál­lítás előmunkálataival kapcsolatban kijelentette, hogy szer­vezett építkezési csoportokat szívesen látnak hazánkból is. (Szilágyság, 1992. június 5. „Pesszimizmusnak itt helye nincs“). A fenti kijelentését követően egyre többen érdeklődnek szerkesztőségünkbe... a megyei RMDSZ­­ — főleg munkanélküliek — a lehetséges munkáso­­­­król a vi­lágkiállítási építkezéseken. Mit tud erről olvasóinknak bő­vebben mondani? — Csak a munkálatok megkezdésekor, és csakis építkezé­si szakembereket — szervezetten tudhatnak majd fogadni, ha itt megszervezik a munkacsoportokat. A csoportok fele­lősei kell garantálják a felvállalt munka időbeni és minő­ségi elvégzését. Ameddig ez a munkálat el nem kezdődik, addig nincs lehetőség semmilyen féle más munkálatok el­végzéséhez lehetőséget biztosítani. (szalontai) kolások. _ után 1400 6—•» s gyermeknek tett fel kéru«.»j­­ket, Werner Glogauer aug­­sburgi pedagógia-professzor megállapítja: az iskolások 20 százaléka hetente legalább 40 órát tölt a képernyő előtt — vagyis sokkal több időt, mint az iskolában. Közel 50 száza­lékuk már reggeli előtt tévé­zik — nemcsak hétvégén, ha­nem akkor is, ha az iskola kicsit később kezdődik. A ké­szülék bekapcsolása sokaknál nem gond — a 9—10 évesek több mint egy harmada saját készülékkel rendelkezik. A következmények nem ma­radnak el: a kis tévénézők 60 százaléka közölte, hogy csak ritkán olvas. Minden tizedik 6—10 év közötti városi fiú pe­dig már egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. A mesehősök kalandjai, va­lamint Tom és Jerry macska­egér játéka mellett a 6—8 é­­vesek kedvenc műsorai közé tartoznak az olyan sorozatok, mint a „Knight Rider“ vagy a „Heman". Minden hatodik elsős és másodikos fennma­radhat késő estig is, amikor a műsor bővelkedik a gyilkos­ságokban. „A gyerekeket már alig ér­deklik a nekik szánt műso­rok — mondja Glogauer, aki 1958 óta foglalkozik médiaku­tatással. — Azokra az adások­ra kiváncsiak, amelyek be­pillantást engednek számuk­ra a felnőttek világában. Ám ez a világ egyre in­kább csak gyilkosságokból áll — legalábbis ha hinni le­het a képernyőnek. Az ARD, a ZDF és a magántelevíziók hetente 4000 hullát — a kri­miktől a híradókig — mutat­nak műsoraikban, állítja Jo Groebel, az utrechti egyetem kommunikációs pszichológu­sa. Eszerint a műsorok 48 százalékában legalább egyszer mutatnak valamilyen erő­szakos jelenetet. A hirdetési idők eladásában fontos nézettségért folytatott hajsza során nemcsak a té­­véüzlet lett keményebb, nem a műsor is. „Mivel ha­erőszak nemcsak félelmetes, az hanem félelmetesen sikeres is, az erőszak és a sex men­­­nyisége képernyőinken hogy csökkenne, hanem nem­még növekedni is fog” — adott hangot aggodalmának Angela Merkel, ifjúság- és nőügyi miniszter. Pedig ma már egyre több médiakutató mond búcsút annak a tézisnek, hogy a té­vében látott erőszak ártal­matlan. Egyeseknek e megál­lapítás közlése annál inkább nehezére esik, mivel megbízó­ik gyakran maguk a tévétár­saságok. A Stern megkérdezte erről Werner E .Klattent, a Sat 1 ügyvezető igazgatóját, aki másokra hárította a felelős­séget. Először is a pedagógu­sokat szólította fel cselekvés­re: „Azért mert gyerekek bal­esetet szenvednek a közleke­désben, nem tiltják be a gép­járműforgalmat, hanem egye­bek mellett megtanítják őket a közlekedési szabályokra“. Ezután következtek a szülők: „Nekik is megvannak a kö­telességeik. Éppen egy liberá­lis állam nem mentheti fel őket az alól a kötelesség alól, hogy befolyásolják gyer­mekeik tévéfogyasztói szoká­sait“. Majd a politikusok: „A médiára való mutogatás sem fedheti el a tényt, hogy a fia­talkorúak bűnözésének első­sorban szociális okai vannak“. Az igazgató a műsorok össze­állítóinak felelősségét csak utolsósorban említette. (Stern)

Next