Szilágyság, 1993. január-június (3. évfolyam, 1-19. szám)

1993-01-15 / 1. szám

A megyei RMDSZ lapja Kiadja a Tulipán Kft AZ OLVASÓHOZ 1992. december 29-én az RMDSZ megyei elnöksége bővített gyűlést tartott heti­lapunk, a „Szilágyság“ hely­zetéről. Röviden: Fejér László, aki újságírója és szerkesztője volt a lapnak, 1993. január 1-től nem tudja vállalni ezt a munkát; a 10 lejért árult lap előállítási költsége 1ö,30 lej, ez 3.000-es heti példány­­szám esetén havonta 75.60- ej veszteséget jelent, amit a jaipán Kft. már nem tud iezni. A példányszám an­­enti 20 lejes ár esetében is .m­ből 30V» a lapterjesztőé) .c­éz lesz az új papírárakat s az újból megnövekedett gomdaköltségeket fedezni, ha a lap szerkesztő­gárdájá­nak javadalmazását is emelni­zeretnénk, akkor a lapot le­­alább G­ ÖOO-os példányszám­­­ban kellene kinyomtatni és dab­n­i. Az elnökség a gyűlésen el­hangzottakat mérlegelve ar­­a a következtetésre jutott, hogy : 1. A „Szilágyságot“ 70 éves m­űködé­s és 40 éves hallgatás tán újraindítva sem hagyhat­ok a sorsára (már nem egy lap szűnt meg hasonló okok miatt). .2. Egyelőre, amíg a lap íyagi egyensúly n­em áll, valamint ki helyre nem fakul egy új szerkesztőbi­zottság, addig a lap havonta kétszer fog megjelenni pél­dányszámonként 20 lejes á­­ron. 3. Mindent meg kell tenni a lap vidéki tudósítóhálóza­­tának­ kialakításáért és­­ mű­ködtetéséért. A lap hasábja­in jelen kell legyenek a kör­zeti RMDSZ szervezetek gaz­dasági, szervezési, kulturális, egyházi, ifjúsági problémái, véleménye és hírei. Várjuk azoknak a jelent­­­kezését, akik a körzetekből, falvakból tudósíthatnak min­ket a helyi jellegzetes ese­ményekről, gondokról, a fa­lu, község életéről. A , ,Szilágyság" a szilágy­sá­gi magyarság fóruma kíván lenni. A lakoság minden ré­tegéhez, korosztályához kí­ván szólni. E cél megvalósí­tásának érdekében nagyon szívesen vesszük a lappal kapcsolatos véleményeket, ja­vaslatokat. Kérjük ezeket is mielőbb eljuttatni az RMD­SZ megyei szervezetéhez. Remélve, hogy önök is ér­zik a lap fontosságát és je­lentőségét közösségünk szem­pontjából, megtalálják majd a megfelelő módot, hogy se­gítsenek. Előre is köszöntjük támoga­tásukat. ■ Tisztelettel: a „Szilágyság“ és az RMD­SZ megyei elnöksége A szerkesztőség címe: I 4700 Zalán, P-ta Libertátis nr. 9. | Postafiók (C.P.) «8. I Telefonszámunk: 99/633736. ­ „SZILÁGYSÁG” ELŐFIZETŐI 1993. JANUÁRJÁRA Zilah postahivatalai és a hozzátartozó falvakkal együtt TSG, Szilágycseh 118, Zsibti 27, Szilágy Somlyó 160, Váral­más 3, Henedekfalva 3, Hugos 46, Kémer 33, Kárásztelek 47, Kusaly 4, Kraszna 466, Hidalm­­is 1, Ipp 61, Somlyóúj­­lak 21, Nagyfalu 91, Perecseny 36, Szamosudvarhely 1, Sámson 114, Sarmaság 69, Valkó 3, Varsolc 63, Zovány 61. Egy lehetséges megoldás Fennmaradásáért küzd a „SZILÁGYSÁG“. Személyi és anyagi gondjaira próbál­nak megoldást találni azok, akik úgy érzik, hogy nem szabad hagyni, hogy meg­szűnjön megyénk egyetlen magyar nyelvű újságja. Ilyen meggondolásból ke­restem fel az Electro-VWorld Kft-t, ahol megtudtam, hogy napokon belül megérkezik egy angol gyártmányú ABDTCK 375-ös offset kisnyomda. Az IKFOPREvSS angol-román ve­gyesvállalat szállítja. A­ 3-as formátumra dolgozik, a szö­vegszerkesztés és a tördelés számítógéppel történik. Remélhetőleg februárban már teljes kapacitásal fog működni a kisnyomda. Bár alacsony­­ példányszámú újság esetén nem­ beszélhetünk­­ nye­reségről, a kft. vezetősége el­képzelhetőnek tartja a „Szi­lágysággal való együttmű­ködést a közeljövőben HERD N. ILDIKÓ 1993. január 15. FELHÍVÁS 1993. január 26-án, kedden délután 17.00 órakor az RMDSZ zilahi szerve­zete tisztújító közgyűlést tart a refor­mátus templom imatermében. Min­den tagunk résztvételére számítunk. Az RMDSZ városi szervezetének ve­zetősége eddig is igyekezett megfelel­ni az elvárásoknak, de a továbbiakban még­ jobban szeretnénk dolgozni. Eh­hez mindenkinek­­ a véleményére, tá­mogatására szükség van, mert la­punk, a „Szilágyság“ válságos helyzet­ben van, szerkesztő nélkül maradt és átalakulás előtt áll. A jelenlegi for­májában az előfizetők csökkenése mi­att nagy anyagi gondokkal küszködik. Az általános fásultság és minket is utolért: a szervezetbe közöny be­iratkozott tagságunkból 1000-en egyál­talán nem, 800-an 1991. májustól nem fizettek tagdíjat. Pedig a romániai magyarság meg­maradásának alapvető feltétele, hogy politikai, gazdasági és kulturális tö­rekvéseinek központja legyen; ezt központot az infláció és a jelenlegi a „piacgazdaság" körülményei között is működőképessé kell tenni, különösen itt és­ most! Tisztújító közgyűlés következik, és az önök által megválasztott csapattól mindannyian elvárjuk, hogy újra összefogja a zilahi magyarságot, moz­gósítsa a sértetteket, duzzogókat és mindazokat, akik valamilyen okból hátat fordítottak a szervezetnek, helyt adjon minden véleménynek és irány­zatnak, tudatosítsa mindenkiben, hogy az RMDSZ mindenkié, nyílt, becsüle­tes érdekvédelmi szervezet. Dolgozzon egyformán mindenkivel és igazi csa­patmunkát alakítson ki. Ahhoz, hogy ez a csapat jól mű­ködjék, az Önök segítségére is szük­ségünk van. Minél többen vagyunk, annál eredményesebb lesz a munka ZILAHI VÁROSI RMDSZ SZERVEZETE t I. szám RMDSZ közlemény Az I­­MDSZ Kolozsváron Ülésező bővített Országos uöksége a Kolozsvári Rádió román nyelvű adásából érte­sült arról, hogy a mai napon Kolozsvár nyugati kapujá­ban ismeretlen fellesek átfestették a város határjelző táblát: a román nyelvű „Cluj Napoca" feliratot magyar nyelvű­ „Kolozsvár“ felirattal helyettesítve. Ezennel a mai ülésen jelenlevő RMDSZ tisztségviselői elhatárolják ma­gukat az esettől, egyetértenek az elkövetők felelősségre vonásával. Az esetet egyértelműen a legújabb restabilizá­­ció célzatú provokációnak minősítik és kijelentik, hogy az RMDSZ továbbra is­­ érvényes keretek között küzd a két­nyelvű helységtáblák intézményesítéséért ott ahol szá­mottevő más nemzetiségű kisebbség él. RMDSZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG« TISZTÚJÍTÁS Kárásztelken, 1992 december 27-én tisztújító közgyűlést tartott a helyi RMDSZ. A közgyűlés megválasztotta az öt tagból álló választmányt és három tagból álló elnökséget: elnök Nagy Zoltán, szervezési és gazda­a­sági alelnök Nagy Tibor, művelődési alelnök Sebestyén Béla. Remél­jük, hogy ez a kis­ közösség is felzárkózik a szilágysági magyarság megm­aradásáért folytatott küzdelméhez.­­ Az új Választmány tagjainak kívánunk jó egészséget és kitartást a felelősségteljes munkához. _ . KOZMA SÁNDOR, a megyei RMDSZ elnöke 900 éj»« fog világítani A Zilah­ városi tanács ezévi első ülésére január 11.-én ke­rült sor. Első napirendi pont­ként Csóka Tibor beiktatása történt meg. tanácsos ismeretes, a helyhatósági Mint vá­lasztásokon az RMDSZ-listán indultak sorrendjében. Sajtos Margit lemondása után, a kö­vetkező tanácsos­jelölt Dr. Vass Gergely baptista prédi­kátor és id. .Adorján Kálmán református tiszteletes úr lett volna, de ők nem tudják vállalni ezt a tisztséget. Második napirendi pontként a zilahi közvilágítás helyze­­tét elemzték, amelynek ered­ményképpen határozat szüle­tett arról, hogy ezentúl 900 villanykörte világosítsa meg városunkat, (és elménket). Le­hetőleg egyformán megvilá­gítva minden lakónegyedet. Derültséget keltett az egyik tanácsos halk megjegyzése, miszerint feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy a fedél nélküli csatorna­aknákat is jól ki kell világítani, nehogy kitörjük a lábunkat. Határozat nélküli megbé­kélés tárgyát képezte a la­káskiutalások ügye. Még min­dig nagy a lakásigénylők szá­ma, annak ellenére, hogy m­egye 17.000 munkanélküli­­­jéből 15.000 zilahi lakos (ez egyelőre nem pontos, csak becsült adat­. De lakást nincs honnan osztani, mert 1992-ben egyetlen lakást sem vett át a város. Elkészült ugyan 90 lakás, de minőségi hiányos­ságok miatt a város nem vál­lalta­ az átvételükért a fele­lőséget. Osztatlan elismerés­, aratott Mitruly Miklós tanácsos úr javaslata : a fűtés körüli sok huzavona helyett egy tanács­tagokból összeállított csoport tárja fel a fűtőközpontokat, esetleg a lakásokat is, hogy a hiányosságok okait felde­rítsék. Megdöbbenéssel hall­gatták az illetékes beszámo­lóját: a fűtési rendszerből tű­nik el a víz. Annyi vizet kell pótolni, mintha háromnapon­ként újból feltöltenénk az egész rendszert. A szúrópró­baszerűen végrehajtott ellen­őrzés 52 illetéktelenül fu­tó testre szerelt vízcsapot talált. A lakástulajdonosok megbün­tetéséről a következő gyűlés elé kerül majd a határozat­tervezet. Legtanulságosabb volt szá­momra az előző gyűlés jegy­zőkönyvének felolvasása és aláíratása, így mindenki el­lenőrizhette a jegyzőkönyv tartalmát és hitelességét. Ezt minden helyi tanácsnak java­solni tudnám. (Egyébként így rendelkezik a 69 /1991 sz. tör­vény 27­. szakasza is). JÓZSA LÁSZLÓ „Tökéletes érdekvédelmi szervezet nincs ” Csóka Tibor lett az új vá­rosi tanácstag a lemondott Laj­­ter Margit helyett. — Kérem, mutatkozzék be! — 1952-ben születtem Sely­­mesilosván, itt jártam általá­nos iskolába, Szilágysomlyón érettségiztem, 1975-ben végez­tem Kolozsváron a Gazdaság­­tudományi egyetemen. Zilahra helyeztek a csapszerelvénygyár­­ba, itt dolgoztam közgazdász­ként, majd gazdasági igazgató­ként. Több mint fél éve a Sa­­lico Rt. külkereskedelmi igaz­gatója vagyok. Feleségem könyvelő, gyermekeim az 1-es számú Általános Iskolába jár­nak. Ennyit mondhatok ma­gamról távirati stílusban. — Hogyan vetekedik a váro­si tanácsról az első gyűlés u­­tán ? — .Először is végtelenül saj­nálom, hogy Sajter helyére kerültem be a Margit városi tanácsba. Jogi szempontból ta­pasztalata és szakértelme ott sokkal indokoltabb az mi­tanácstagsága mint az­ enyém.­­ Az ő hiányát az egész tanács megérzi. Másodszor: mi az, a­­mit a városi tanács megtehet­ne saját erejéből. Civilizált kereskedelmi légkört teremt­hetne a városban, ehhez pénz­ sem kell, csak egy kis jóaka­rat és határozottság. Növelni kellene a közbiztonságot, ez nem annyira a személyi állo­mán­y, mint hozzá Has kérdése Elvárom a városi tanácstól, hogy helyesen használja fel a­­ rendelkezésére álló pénzalapo­kat, hogy' enyhítse a város leg­fontosabb gondjait: fűtés, víz­ellátás, az­ úthálózat javítása 'stb. Az első tanácsülés után az az érzésem, hogy’ sok hozzáér­tő és tenni akaró kollégával fo­gok együtt dolgozni. Vannak, akik képesek és tudnak segíte­ni, és vannak tanácsosok. Re­mélem, a törvényes keretek is majd úgy’ alakulnak, hogy munkánk is minél hatékonyabb a és lényegbevágóbb lehessen. Biztos vagyok benne, hogy ak­kor a munkánk eredményei is jobban fognak látszani. — Mint városi tanácsos, ön­működőm a városi RMDSZ vá­lasztmányának is a tagja. Akit vár el az RMDSZ től? — Amennyit én kívülről lát­­tam­ az RMDSZ-ből, az az, hogy egy működőképes szer­vezet, és most jön az örökös DE, talán csak mint RMDSZ, és nem mint a zilahi magyar­ság szószólója. Nem látom a­zokat a szervezési formákat, amelyekben közvetlen kapcso­latot tartanának a tagsággal. Nem vezetőségi hanem szerve­zeti véleményekre és állásfog­lalásokra lenne szükség. Remé­lem, a kongresszuson ráébre­dünk a valóságra, és annak veszélyére, hogy a vezetőség a elszakad a tagságtól, sokszor még egymástól is. Ezt nem lenne szabad megengedni. Er­re nagyon oda kell figyelni, Jól tudom, hogy sokan elége­detlenek, széthúznak, de ezek­nek ajánlom figyelmébe: tö­kéletes érdekvédelmi szervezet, nincs! De mindenkinek köteles­sége­ a meglévőn javítani, mű­ködőképessé tenni. Nem kell a régit eldobni, újat csinálni, vagy széthúzni. Egyensúlyt kell találnunk a vélemények, el­képzelések között, hogy min­denki azt találja meg a szer­vezetben, amit elvár tőle. Tu­dom, hogy ez nehéz munka, de meggyőződésem, hogy csak közösségi munkával lehet ered­ményeket elérni. Ahogy a vá­rosi tanácsülésen javasolta egy kolléga: havi egy 4 órás gyű­lés helyett inkább tartsunk he­tente egy 1 órás gyűlést. Alap­vetően optimista vagyok ebből a szempontból Lejegyezte : JÓZSA LÁSZLÓ

Next