Szilágyság, 1993. július-december (3. évfolyam, 20-46. szám)

1993-08-27 / 28. szám

Szilágyság 2. oldal Névnapjukon Szeretettel köszöntjük olva­sóinkat . augusztus 30: ROZA: a la­tin rosa (rózsa) szóból ered. ROZSA: régi magyar sze­mélynév, a hasonló közszóból ered. augusztus 31: BELLA: olasz­spanyol eredetű név, jelentése: szép. ERIK: a germán eredetű E­­rik névből került a magyar nyelvbe, jelentése: nagyrabe­­csült. ARISZTID: a görög Ariszte­­idész névből ered, jelentése: nemes származású. szeptember 1. EGON: a ger­mán Eckehard, Egmont ószász és középnémet nevek átvétele. Elemeinek jelentése: fegyver, védő, vagyon, hírnév. EGYED: a görög Aegidius név latinos alakjából ered, je­lentése: pajzshordozó. szeptember 2: REBEKA: héber Ribka névből ered, je­­­lentése bizonytalan. Némelyek szerint: megkötöző, meg­géző, Megbabonázó, mások szerint t l Jól táplált. szeptember 3: HILDA:­­ két név egybeesése: 1. Az ófelné­­m­et hilt­a szóból, fiarc, harcosnő. 2. A jelentése: Hild(a) k­ezdetű és Végződésű női ne­­vek önállósult becézője, jelen­tése: harc. szeptember 4. ROZÁLIA: az olasz Rosalia névből ered, ez pedig az olasz rosa (rózsa) szó továbbképzése. szeptember 5 : LŐRINC : la­tin név rövidüléséből ered. je­lentése: a Róma melletti Lau­rentum vidékéről származó férfi. VIKTOR: a latin Victor névből ered. Jelentése: győző, győztes. Régebben a Győző és Géza nevekkel próbálták ma­gyarítani. Ma mind a három név külön utónévnek számít. ALPÁR: régi magyar mélynévből ered, ez török szó­e­­redetű. Jelentése bizonytalan, talán: hős férfi. H NINCS... Csütörtök délután, kettő. A főtéren tömeg­negyed vár a 22-es buszra, de hiába. Vannak, akik a kórházba i­­gyekeznének, mert látogatási nap van, mások bevásárlás u­­tán hazafelé. Eltelik egy negyedóra és a busz nem jön, a kíváncsibbak a diszpécserirodánál megtud­hatják, hogy gázolaj hiányá­ban csak kétóránként közle­kedik a 22-es. Sehol egy fi­gyelmeztető cédula: jóembe­rek, menjetek gyalog, ne á­­csorogjatok a tűző napon. A jegyárus nő, alig húsz méterre a megállótól, az aj­tóban levegőzik, de nem jut eszébe, hogy szóljon a vára­kozóknak. A kommunizmus terheit ci­peljük­ továbbra is. Nem tud NOTESZ dunk szabadulni a pontatlan­ságtól, hanyagságtól, kialakulva a szolgáltató nincs in­tézmények és a lakosság kö­zötti kommunikációs rendszer. Vagy talán nincs is rá igény'." B.N.h­ agyományos népszokás: a kaláka felelevenítését tervezi a megyei RMDSZ vezetősége. Új otthonát, a Kossuth utca 33. szám alatti székházat szeretné beköltözhetővé Szeptember 2-án (csütörtökön), reggel 8 órától — az egész tenni­­nap folyamán — odavárja a kalákásokat, férfiakat és nőket. Minden lesz, ami egy igazi kalákához kell: kemény munka és énekszó, de finom, ropogós fánk meg hegyaljai nedű is, a javából. Kedves zilahiak, ne szalasszák el az alkalmatl Szilágyballán tanítót temettünk KOVÁCS ISTVÁN, élt 56 évet. Több száz fő gyászává kísértük utolsó útjára augusztus 14-én a kollégát, rokont, barátot. Búcsúzott a szülőfalu (Mákófalva, Kolozs megye) népes rokoni-baráti csoportja, a nagyon megtört, betegszí­­vű, 77 éves édesanya. Az ifjú tanító 1954-ben kapott kinevezést Goroszlóra, a­­honna­n már Kovácsné Boné Ilona tanítónővel, feleségével tért haza Ballára, 1962-ben. Fiatalon, néhány évvel nyugdíjazása előtt végzett vele a gyilkos kór, amelytől nem volt menekvés. Megható volt, ahogyan a mindenkori tanítványok lépked­tek a koporsó mellett egy-egy szál virággal, majd könnyez­ve ejtették a sírba szeretett tanító bácsijuk koporsójára. A falu református lelkésze méltatta az elhunyt érdemeit, vigasztalta a gyászolókat. A tanítványok alkalmi versek­kel, énekszámokkal búcsúztatták a szépemlékü, dolgos ta­nító bácsit, aki jóra, szépre nevelte őket, s akinek emléke sokáig megmarad szívükben s a szilágyballaiak emléke­zetében. Békés pihenést a meggyötört testnek, vigasztalódást a családnak ! VÉR ISTVÁN Kraszna JÓ BOR, JÓ EGÉSZSÉG Érik a szőlő. Nemsokára itt a szüret. Nem hogy az új termésből milyen bort iszunk jövőre, mindegy. Szeret­nék, ha most induló sorozatunk a szőlősgazdáknak segít­ségére, valamennyiünknek hasznára lenne, ha bármilyen kicsi is, de szerepe lenne abban, hogy poharainkban tiszta, egészséges, gyöngyöző legyen a hegy leve. (A szerk). A bor nem nélkülözhetetlen ital vagy élelmiszer, de majd­nem mindenkinek kedvenc i­­tala. Mérsékelten fogyasztva nem káros a szervezetre, jó dietikus hatása van, néha pe­­dig gyógyszerül használ. A fi­nom aromájú, zamatos borok, nem hiányozhatnak egyetlen ünnepség alkalmával sem az asztalról. Régen a bort úgy készítet­ték, hogy a primitív úton nyert mustot magára hagyták, s az természetes úton borrá alakult, a kezelésnek inkább tárolás­raktározás jellege volt. A bo­rászatnak ma már, mélyreható borkémiai, bakterológiai és ke­zeléstechnikai alapjai vannak. Ezért szüret előtt mindig idő­szerű felemlíteni néhányat a legfontosabb technológiai el­járások közül, amelyek nélkül lehetetlen jó bort természetesen ehhez előállítani. először is jó minőségű szőlő szükséges, ami a bor alapanyagát képezi. Ezen kívül van jó néhány kö­vetelmény, amelyek nélkül nem lehet jó minőségű bort előállí­tani. Ilyen például a tisztaság, aminek a szürettől kezdve, szőlő feldolgozásán keresztül, a bor kezeléséig, az egész folyamatot végig kell kísérnie. Időszerű minderről mert sajnos, még mindig szólni, le­het tapasztalni nagyon sok Gazdakör helyen téves és rossz eljárá­sok alkalmazását, ami a bor­kezelést és az edények tisztán tartását illeti. Mindez az egyéni gazdák bo­rászatában tapasztalható, ami sok esetben a szakmai ismere­tek hiányával magyarázható. De ugyanakkor a nagyüzemi borgazdaságokban, egyéb hely­telen technológiát alkalmaznak a borok előállításában, ami rontja az egészséges szeszes i­­tal hírnevét. Tapasztalható, hogy több tömény szeszes i­­talt (ami az egészségre káros) és sört fogyasztanak az embe­rek, mint bort. Emiatt a kister­melőknél sok bor megmarad, annak ellenére, hogy a bor ára viszonylag alacsony. Ez elgon­dolkoztatja a gazdákat: vajon érdemes-e ezzel a termelési ág­gal nagyban foglalkozniuk, vagy csak a saját szükségletük­re termeljenek, mert ennél hasznosabb foglalkozást is ta­lálnak. Ahhoz, hogy ez az ál­lapot megváltozzon, minden borgazda arra kell törekedjen, hogy minél jobb­­ minőségű hamisítatalan bort állítson elő, megnyerje a fogyasztók bizal­mát és kielégítse ízlésüket. Eh­hez pedig feltétlen szükséges biztosítani és betartani a leg­egyszerűbb borkezelési követel­­ményeket. A PINCE: Legalkalmasabb az olyan pince, amelynek le­vegője nem túl nedves, nem mérsékelten párás és ha­a hőmérséklete télen-nyáron 10— 14 ° C. Alacsonyabb hőmérsékle­ten a bor fejlődése lassú. Me­leg helyiségben a bor kezelésére nagyobb gondot kell fordíta­ni, mert könnyen megbetegszik. A kistermelő sokszor borával együtt kénytelen egyéb anya­gokat is tárolni. A borral együtt ne tartsunk szagos vagy rothadó anyagokat, mert a bor minden szagot könnyen fel­vesz. Ezért a pincében, ha nem lehetséges a villanyvilágítás, ne petróleumlámpával, hanem gyertyával világítsunk. MODI ZOLTÁN Volt politikai Az 53<T 993-as számú törvény módosítja a K­ÖGGüC). sz. tör­vényerejű rendeletet, amely az 1945. március 6-a utáni politi­kai diktatúra áldozatainak, az idegenbe deportált személyek, valamint az 1944. augusztus 13-a után orosz fogságba ke­rültek jogaira vonatkozik. Mint várható volt, a törvény kiterjeszti a jogokat az elhuny­tak özvegyeire (férj vagy fele­ség), valamint pontosít bi­zonyos jogokat is. A főbb változások a követ­kezők: 1. A férj elhalálozása ese­tén az özvegye örökli a 118/ 1990. számú törvényerejű ren­delet alapján megállapított jo­gait (tehát a volt politikai ül­dözöttekről vagy orosz hadi­foglyokról van szó). 2. Ami új a rendelkezésben, az arra vonatkozik, hogy a­­mennyiben a politikai üldözöt­tek, volt orosz foglyok börtön­­büntetésük vagy hadifogságuk alatt, esetleg utólag meghaltak, az életben maradt élettárs (férj vagy feleség) jogosult havi 10.000 lejes hadikárpótlásra, függetlenül attól, hogy van m­ás jövedelme (fizetése, nyug­díja), ha az illető özvegy ma­radt (nem ment újra férjhez). Különösen gyakori ez a volt hadifoglyok özvegyei esetében, akiknek külön felhívjuk a fi­gyelmét a lehetőségre. Az említett törvény értelmé­ben mindazok, akik a 1186990. számú törvényerejű rendelet a­­lapján havonta egy megsza­bott segélyben, vagy újabban az özvegyek havi 10.000 lejes hadi kárpótlásban részesülnek (amelyeket a nyugdíjemelések­kel párhuzamosan szintén e­­melni fognak) még a követke­ző jogokban részesülhetnek: a. Az említett összegeket nem veszik figyelembe az ál­lami lakásban lakók házbéré­nek, valamint az egyetemisták és diákok ösztöndíjának, sem társadalmi segélyek megállapí­tásánál. b. Fizetési adómentességet élveznek (ha dolgoznak), és mentesek a ház és a belterüle­tek utáni adó fizetésétől. c. Ingyen orvosi kezelésben és gyógyszerellátásban része­sülnek az állami gyógyintéze­tekben. d. Ingyen utazhatnak az ál­lami tőkével működő helyi szállítási vállalatok autóbusza­in.­­ Évente hatszor utazhatnak bérmentesen a CFR I. osztályú kocsijain. f. A helyi hatóságok kötele­sek soron kívül megfelelő la­kást biztosítani az állami la­kásalapból, ha az illetőnek la­kásgondjai vannak. A fenti jogok elnyerése ér­dekében elsősorban a Megyei Munkaügyi és Társadalomvé­­delmi Igazgatóság mellett mű­ködő különleges bizottsághoz kell fordulni egy kérvénnyel, amelyhez mellékelni kell szükséges iratokat. A bizottság a döntését írásban közli az ér­dekelt féllel. Ha a kérvényező nincs megelégedve a döntéssel, fellebbezhet a megyei törvény­széken, amelynek döntése vég­leges. Az olyan özvegyek esetében, akiknek férje azután halt meg, hogy már élvezte a fenti jo­gokat, a kérvényhez mellékel­ni kell: • a USA 990. sz. törvényere­jű rendelet alapján alakult megyei bizottság döntését; • az elhunyt férj nyugdíját megállapító határozatot (deci­­zie); • egy nyugdíjszelvényt; • a férj halotti bizonyít­ványának másolatát; • a feleség születési bizonyít­ványának másolatát; • a házassági kivonat má­solatát; • egy nyilatkozatot, amely­ből kiderül, hogy nem ment férjhez újból (ezt ajánlatos láttamoztatni a helyi polgár­­mesteri hivatalnál!). Abban az esetben, ha olyan politikai vagy volt hadifoglyok özvegyeiről van szó, akik az említett törvénykezések meg­jelenése előtt már meghaltak és az özvegyek jogosultak ha­vi 10.000 lejes hadi kárpótlásra, azoknak a következő iratokat kell mellékelniük a kérvény­hez: • az elhunyt férj könyvét (livret militar) katona­vagy más hivatalos okmányt Ezek hiányában legalább 2 tanú val­lomását, hogy 1914 augusztus 23-án a férj szovjet hadifog­ságban vagy Kínusz trm­inkán volt és mennyi ideig; • a férj halotti igazolványá­nak másolatát vagy más ira­tot, amiben halottnak nyilvá­nították; • a házassági kivonat má­solatát;­­ a feleség születési bi­zonyítványának másolatát; • egy saját felelősségre írt nyilatkozatot, amelyből kide­rül, hogy férje halála után nem ment fé­rjhez (ezt taná­csos láttamoztatni a helyi pol­gármesteri hivatallal!). A kérvények megfogalmazá­sához szükséges, esetleg ovis útbaigazításért az érdekeltek forduljanak bizalommal az R­­MDSZ zilahi, szilágysomlyói és­­ megyei központjaihoz. VERES BÉLA­­ jogtanácsos és orosz hadifoglyok özvegyeinek jogairól Törvényszék... folytatás a 1^ oldalról Tanács feladata, (csakhogy eb­ben az esetben nem változtat­ták meg az utcák nevét!). Az Alkotmányban rögzítve van az a mód, ahogyan a „kisebb­ségekhez tartozó egyének“ használhatják az anyanyelvü­ket. Ez a jog nem szélesíthető ki az utcanevek lefordítás ál­tali megváltoztatására azon érv alapján, hogy a törvény ilyen értelmű tiltást nem tar­talmaz. Ez a tiltás magától ér­tetődőn következik abból, hogy a törvényhozó megjelölte azo­kat a helyzeteket, amelyekben használható más, tehát nem román­ nyelv is a helyi közigaz­gatásban. Az Alkotmány 6. és 13. cikkelyének rendelkezései szerint, az érvényes rendelke­zésekkel összharban törvénytelennek tekinti ezt eddii határozatot és megsemmisíten­­­dőnek tartja a fent említett o­­kok miatt. A Megyei Törvényszék elé hívó idézést­ augusztus 16-án kézbesítették és szeptember 29-én lesz a tárgyalás (amely­ről tudósítani fogunk). A hírhez csak annyi hozzáfűz­nivaló van, hogy: íme, ennyi az értéke a Nemzetiségi Tanácsban elért „eredménynek“. A Kor­mány- legalábbis egyelőre, nem hajlandó érdemben tárgya­ni a Kisebbségi Tanács javaslata­it, határozatait, — bizonyítva ezzel is azt, hogy a KT szere­pe mellékes, konzultatív (fa­kultatív?), javaslatai és hatá­rozatai senkit nem köteleznek semmire. Azaz: kirakatszerv. Legalábbis egyelőre! Mi örül­nénk a legjobban, ha ennek az ellenkezője bizonyosodnék be! A másik oldala a dolognak az, amint azt az elején is el­mondtam, hogy egyesek úgy értelmezik a törvényt, hogy ti­los minden, amit a külön nem ír elő, vagy törvény nem szabályoz Ez is demokrácia! Méghozzá eredeti! Az egészről a budapesti Moszkva tér jut az eszembe, illetve az ott olvasott felírat, amely magyarul, románul lengyelül hirdette, hogy a té­­s­zen engedély nélkül árus.l. mi tilos! Az illetékeseknek bi­zonyára eszébe sem jut az, hogy ezzel a három nyelvű fel­irattal az ország hivata­ls nyelvét (netán területi épsé­g is) veszélyeztetnék. Azt hiszem, inkább az információ mi­nl tökéletesebb átadásának megértésének igénye vezérelt« s őket, mint a többnyelvű hely­ségnévtáblák kihelyezésének e­­setében is. Addig is nálunk sértő és „törvényellenes“ a kétnyelvű felirat! Pedig láttam Gyulafe­hérvár körül török nyelvű feliratokat is, de ez más. Kez­dődik a már jelzett húzdmeg­­erezd meg !

Next