Szilágyság, 1995. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1995-07-07 / 27. szám

A tanügyi törvényről Számunkra, a romániai magyarság számára A szenátus szakbizottságában kemény vita az egyik legfontosabb törvény a nemrég elfogadott tanügyi törvény, hiszen nem tudjuk hagyományainkat, kultúránkat, nyelvünket ápolni csak ha megfelelő oktatási intézményrendszert állítunk fel, amely kinevelheti értelmiségeinket. A törvénytervezet vitájának rövid összefoglalását kértük Seres Dénes szenátor úrtól. A törvény megvitatása tavaly tavasszal kezdődött a képviselőházban és végül olyan formát öltött, amely változat néhány szakasza számunkra elfogadhatatlan volt. Elkészítettük saját javaslatunkat, amelyet közel félmillió (492.000) magyar nemzetiségű román állampolgár kézjegyével is támogatott. Az alkotmány 73-ik szakaszának előírásai szerint összeállított iratcsomót a szenátus asztalára tettük tavaly szeptemberben, amelyet az állandó bíró (iroda) az alkotmánybírósághoz küldött véleményezésre (ettől a véleményezéstől fügött a az, hogy a Szenátus napirendre tűzi-e vagy sem törvénytervezet megvitatását). Az alkotmánybíróság az aláírásokat átadta a belügyminisztériumnak az aláírások hitelesítése végett. Ehhez hasonló ügyet belügyminisztérium 2-3 nap alatt intézett el, a amikor a 92-es államelnök-választáshoz minden jelölt esetében legkevesebb 250.000 aláírás hitelességét kellett ellenőrizze. Ugyanezt közel egy éve nem sikerült a mi esetünkben, amit vagy inkompetenciának, vagy a politikai szándék hiányának tekinthetünk. Nem tudtak mihez kezdeni törvénytervezetünkkel, ide-oda toszogatták. Hiába volt a többszöri fellépés, interpellációk sorozata, örökké csak azt a választ kaptuk, hogy folyamatban van az ellenőrzés, előzte meg a törvényjavaslat előterjesztését. Több mint 50 módosító javaslatot próbáltunk meg átgyúrni a szaktestületen, sajnos elenyésző sikerrel. Ez több hónapig tartott és közben a politikai pártokkal egyeztettünk frakcióvezetők és pártvezérek szintjén, párbeszéd indult a kormánypárt és az RMDSZ között is. Az elején ment, később elnapolták a tárgyalásokat, nem értek rá, így megszakadt az általunk elindított kezdeményezés. Végül a szenátus elé került változat még a képviselőházi szövegnél is rosszabb, számunkra sokkal több megszorítást foglalt magába. A törvénytervezet szenátusi vitája során minden cikkelyhez, minden szakaszhoz módosításokat javasoltunk, sokszor nem is egyet. Ezt előre egyeztettük egymás közt. Minden cikkelynél sorra felállt a frakció minden tagja és javaslatokat tett, vagy egymás javaslatait több szempontból is megvilágítva támogattuk. Kivéve néhány megfogalmazási javaslatot, alapvető változásokat nem sikerült elérnünk. Ez így ment a 116-ik cikkelyig, amely előírja, hogy minden romániai településen kötelező román nyelvű iskolát létrehozni (ott is, ahol nem laknak románok) a kisebbségi oktatást pedig csak a "lehetőségekhez mérten" és "bizonyos számú kérésre" engedélyezik. Ez mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a román állampolgárok számára diszkriminatív módon alkalmazzák a törvényt. Egy román gyerek esetében kötelező román iskolát létesíteni, de magyar gyerekek esetében a kormány hatáskörébe tartozik elbírálni a "lehetőségeket" (a leggyakoribb elutasítási indok a pénzhiányra vonatkozik) és a szükséges gyereklétszámot. Az RMDSZ (folytatás a 3. oldalon) Közéleti, közművelődési hetilap Új sorozat Olvasás közben (4. oldal) A ma emberéhez Hallgatni nem mindig arany (4. oldal) bemutatjuk [almiakat Szilágyballa (5. oldal) Miről regélnek a kövek? (6. oldal) MTV (7. oldal) Horoszkóp (7. oldal) A hétfői lapok kivétel nélkül beszámolnak az SZKT szombati üléséről. Az Ev.Z. és a Cronica Romana párhuzamosan kezeli az SZKT és a PUNR választmányának döntéseit, s e lapok szerint nehéz napok várnak a román diplomáciára. A Tineretul Liber szerint Funar elmarasztalta választmányi kollégáit a megfelelő tevékenység hiánya miatt. Ugyanakkor elégtelennek ítélte a párt külkapcsolatait (csak a Kínai KP-val és a moldáviai értelmiségiek kongresszusával van jó kapcsolatuk) és a hazai ellenzékkel való viszonyt (csak a PAC-kal jó). Funar felszólította Iliescu elnököt, ne írja alá a tanügyi törvényt, tekintettel arra, hogy a XII. cikkely teljesen fölösleges, s forduljon az alkotmánybírósághoz.___________ V. évfolyam 8 oldal S/JIT nyilatkozat A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hogy a kisebbséget továbbra is megfosztják megalakulása óta következetes politikai legelemibb jogaitól. küzdelmet folytat a romániai társadalom Ugyanakkor akaratunkat, az általuk képviselt demokratizálódásáért, országunk európai közösség akaratát csakis alkotmányos és integrációjáért, kétmilliós magyar nemzeti törvényes eszközökkel kívántuk érvényesíteni, közösségünk jogegyenlőségéért. Mindvégig úgy parlamenti munkánkban az általános és sajátos véltük, hogy ezek a célkitűzések demokratikus érdekeket egyszerre kívántak elválaszthatatlanok egymástól, és nem lehet igazi szolgálni, demokráciát teremteni a többség számára úgy. (folytatás a 3. oldalon)