Szilágyság, 1996. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-08 / 1. szám
Hiszek a román-magyar történelmi megbékélésben A GAZETA DE DOMINICA, Zilahon szerkesztett hetilap, körkérdéssel fordult a megye intézményeinek, szervezeteinek és pártjainak vezetőihez. A válaszokat az 1995. dec. 28-án megjelent számban közölték. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, KOZMA SÁNDOR válaszát: 1. Melyek voltak 1995-ben az Ön szervezetének tevékenységét meghatározó fontosabb események? 2. Milyennek látja az 1996-os évi kilátásokat? 1. Elsősorban kiemelném, hogy 1995-ben először jelentkezett az RMDSZ önálló, a Demokratikus Konvenciótól különálló szervezetként, ebből a helyzetből fakadó minden előnnyel és hátránnyal együtt. Az új helyzet a programunkban kitűzött célok megvalósítására új stratégiák és utak keresését jelentette. Országos szinten tevékenységünk legsarkalatosabb mozzanata ebben az évben a számunkra elfogadhatatlan formában megszavazott tanügyi törvény volt. Ezt követte a tiltakozáshullám, amelyet 500 ezernyi aláírás követett, majd közgyűlések, tiltakozó fórumok, éhségsztrájkok következtek, mindezeket azonban a szélsőséges-nacionalista erők által uralt törvényhozás érzéketlenül fogadta, elutasították a módosítási javaslatokat. Következett a romániai egyetemisták sztrájkja és csoda történt: a tanügyi törvényt lelkesen megszavazó pártok felismerték, hogy ez a törvény nemcsak számunkra áll távol a "legmodernebb", a "legeurópaibb" minősítésektől! Hasonlóképpen nem tagadhatjuk le: reménykedtünk, amikor a kormánypárt felbontotta a Nagy Románia Párttal való szövetséget, hogy a szélsőséges erőktől való eltávolodás folyamata folytatódni fog, hiszen részvételük az eddigi kormánykoalícióban nagyon előnytelen tényezőként jelentkezett bel-és külpolitikai szinten egyaránt. Helyi szinten kiemelném a Szilágy megyei RMDSZ 200 polgármesterének, alpolgármesterének és tanácsosának felelős és hozzáértő tevékenységét, akik a reális helyi autonómia és az anyagi lehetőségek hiánya ellenére olyan megvalósításokkal állhatnak a választók elé, amelyek joggal igazolják a helyi tanácsokban való részvételünk szükségességét. (folytatás a 4. oldalon) Minden eltávozott helyére kettő lép ilyenkor, év múltával, egy újabb esztendő kezdetén általában mindenki mérlegkészítéssel, számvetéssel, tervezgetéssel folytatja munkáját. A hosszú téli esték az egyéni, akár közösségi számvetéseknek kedveznek, de számomra ez az időszak az RMDSZ, illetve Szilágy megye magyar nyelvű lapjának indulására emlékeztet. Indulásakor hetilapunk (az RMDSZ-hez hasonlóan) nagy népszerűségnek örvendett. Pár hónap alatt elérte az 5000-es példányszámot, ami mára sajnos felére apadt. A kezdeti lelkesedés - szerkesztőké, íróké és az olvasóké egyaránt hamar megcsappant. Beigazolódott a mondás, miszerint minden csoda három napig tart, így van ez különösen nálunk, a Szilágyságban. Az akkor még SZILÁGYSÁGI SZÓ címmel megjelent hetilapunk első számait olvasva (amelyeket még Fejér László, a megye egyetlen magyar újságírója szerkesztett) a nosztalgia, a "hőskorra" emlékezés mellett fájdalamas hiányérzetem támad. Keserűen olvasom a cikkek alatti neveket, olyan társaink nevét, akik már nem a SZILÁGYSÁGNAK írnak... Engedtessék meg nekem az a büntetés, hogy a Szilágyság újraindulásának hatodik évfordulóján ne azoknak a munkáját méltassam, akik több-kevesebb áldozattal megtartották - írták, szerkeszetették az újságot -, hanem mindazokra emlékezzem, akik ma már nem munkatársaink. Mindenki hiányzik, aki elment, vagy aki nem ír már, legalábbis nem a Szilágyságnak: Marczin Ida, akit a fiatalság érdekvédelmi szövetségének kezdeményezőjeként MADISZ-mamaként is emlegettek; Farkas László építész, akit szerkesztőségünk küldött újságíró-tanfolyamra; Forró Irén, a későbbi magyar tanfelügyelőnk; Kovács Miklós történelemtanár (mindmáig küldi írásait Magyarországról)...(folytatás a 4. oldalon) V. évfolyam Ára 200 lej Új év elején (2. oldal) Ha kedd, akkor Kraszna (2. oldal) Korok és jelképek (3. oldal) Szilágysomlyó múltjáról (4. oldal)J3amulaljuí’ jalainLit! LELE (5. oldal) Restaurálják a szilágynagyfalui református műemléktemplomot (6. oldal) Egy élet állomásai (6. oldal) (7. oldal)