Szilágyság, 2007. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám

%9«nagyság Közéleti, közművelődési hetilap Alapítási év 1883 XVII. évfolyam Új sorozat RMDSZ COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL Szilveszter 2007. Viszonylag rendben zajlottak a szilveszteri ünnepségek Zilahon. Sokkal kevesebb volt a petárda és az ittas kötekedő, mint az előző években. Az események természetszerűen az Európai Unióhoz való csatlakozásra élezték ki az ünnepségeket, amelyből kettő is volt. December 31-én, este hét órakor a prefektus már megkezdte az ünnepségeket az EU-zászló ünnepélyes felvonásával és a hivatalos személyiségek köszöntőjével. Éjfél előtt már tizenegy órakor elindult a fáklyásmenet a polgármester vezetésével a városháza elől. Az EU mind a 27 tagállamának a zászlóját egy-egy népviseletbe öltözött lány vitte egy szintén népviseletbe öltözött fiú fáklyás kíséretében. A Camerata Academica Porolissensis kórus ünnepi dalai után a prefektus, a polgármester és a megyei tanács elnöke köszöntötte az új évet és a belépés pillanatának fontosságát. Az éjfélt a tűzijáték jelezte, amely ezúttal minden elképzelésen túltett. Utána könnyűzenei koncerten szórakozhatott a fiatalság. Beléptünk tehát Európába! Nem éreztünk semmit, nem fájt. Mindig is igyekeztünk európaiak lenni, legalább a Szilágyság hasábjain. Hiszen tizenhét évvel ezelőtt ezen a napon, január ötödikén jelent meg újra a Szilágyság, amelyet 1945-ben betiltottak. Akkor Fejér László újságíró szerkesztőként vállalta a megjelentetést. Kezdetben Szilágysági Szó címmel, majd későbben Szilágyság név alatt, azóta is tudósít a megye eseményeiről. Igyekeztünk senkit nem sértő módon az olvasók elé tárni a tényeket, véleményeket. Remélhetőleg jövőre már nagykorúak leszünk. J.L. Nagyszeben: Európa Kulturális Fővárosa Az erdélyi, egykor csak szászok lakta város, Nagyszeben egyidőben Románia uniós csatlakozásával kezdődően ez esztendőben kontinensünk kulturális fővárosa címet viseli: a státusért 2004-ben pályázott Luxemburg­gal partnerségben. A partnerség oka abban rejlett: a Luxemburg Nagyhercegség területéről érkeztek a 12. században az első szász telepesek. A Cibin mentén létesült települést akkoriban Villa Hermanni néven jegyezték, későbbi okiratokban említik a jelenben is használatos Hermannstadt német nyelvű elnevezéssel. A luxemburgi németek állítólag a jelenben a szebeni szászokkal közös nyelven értekeznek. Tény az is, sokat nyomott a latban a Luxemburggal kötött partnerség ahhoz, hogy az EU Minisztertanácsa és művelődési tárcája jóváhagyta a kulturális fővárosi státust az erdélyi városnak. A hivatalos megnyitó-ünnepség már megtörtént, magas rangú hazai és külföldi vendégek jelenlétében. Sokat tett érte a város német polgármestere és magyar főépítésze. Két éven át tartott a városi infrastruktúra felújítása, modernizálása. Johannis Klaus polgármester nyilatkozata szerint az esztétikai változásért száz millió eurót költött el a város. Az összegből átrendezték a város főterét, aszfalt helyett kockaköves lett a városközpont, És ez azért volt lehetséges, mert mi, romániai magyarok tudtuk, mit akarunk, volt bennünk erő, önfegyelem, áldozatkészség, hogy néha bizony indulatainkat is visszafojtva, egy közös cél érdekében összefogjunk. ( a 3. oldalon) ­Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot, illetve az ennek „párlataként” létrejövő közös szán­déknyilatkozatot. ( a 3. oldalon) A valóságos integrációért rengeteg a tennivaló: sok erőfeszítést kell tenniük a kormánynak, törvényhozásnak, különféle állami intézményeknek, cégeknek és nem utolsó sorban az egyéneknek, az ország állampolgárainak is. Addig is véget kell vetni a mítoszoknak, az EU-ról szóló téveszméknek. ( a 3. oldalon) felújították a középkori műemléképületek homlokzatát, sok színben tündökölnek a régi, emeletes polgárházak, a főtérről kitiltották a járműforgalmat. Ebben az évben Nagyszeben pár száz kulturális programot kínál a helybelieknek, a hazai és a külföldi érdeklődőknek. A programokhoz szükséges 12 millió euró felét a művelődési tárca, másik felét a városi és a megyei önkormányzat állja. Luxemburgban a kulturális fővárosi évet a múlt hónapban, azaz 2006. decemberében elkezdték, Nagyszebenben az uniós csatlakozás napjára, 2007. január 1-re halasztották. (Hírösszefoglaló) 2007. január 10-én, pénteken 16.00 órára az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének székházába (Zilah, Kossuth utca 33. szám). • •Összehívom az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének Megyei Képviselők Tanácsát. Seres Dénes, elnök Magyar utcatáblák Szilágycsehben Ennek értelmében a Gheorghe Pop de Basesti főtér új neve Rózsák tere, a memorandista nevét a volt Victoriei utca viseli, nyolc utca pedig magyar személyiségek nevét kapta. ( a 4. oldalon)

Next