Szilágyság, 2010. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 1. szám

3!Összegező elemzés A demokrácia megőrzése a cél Év végén, év elején kiértékeljük az eltelt időszakot, tervezzük a jövőt. A szilágysági magyarság számára Seres Dénes képviselő, a Szövetség megyei szervezetének elnöke elemzi a kényszerűségeket és a lehetőségeket.­ ­ A 21. század első évtizede, különösen az utóbbi két és fél év eléggé zaklatott volt Romániában, hiszen 5 jelentős választási kampányban kellett helytállni. Mindezek természetes politikai feszültségekkel jártak, de ehhez a tavaly hozzájárult a gazdasági válság is. Az RMDSZ sikeres 2008-as éve után 2009-ben mellőztek minket a kormánypártok a PD-L és az elnök ígérete ellenére. De ellenzéki státusból is igyekeztük megtartani mindazt, amit elértünk. Gazdasági szempontból nagyon fontos volt, hogy a 2008-ban megszerzett beruházásokat be tudjuk fejezni. Ami 2009-ben megvalósult, az mind az egy évvel azelőtti kormányzati szerepvállalás eredménye, hiszen utána szinte semmit nem juttattak a kisebbségi közösségeknek. A megyében egy­ év alatt szám szerint csak két magyar község kapott némi támogatást. Ellenzékben voltunk, tehát meglehetősen mellőzték igényeinket, csak a már megkezdett beruházásokat tudtuk folytatni. Ide tartoznak az infrastrukturális fejlesztések, az iskolák, művelődési házak felújítása. Új beruházás nem történt. Az elnökválasztás­­ A kampány minden demokráciában elképzelhetetlen, durva méreteket öltött. Nem programok vagy elképzelések versengése, hanem a korlátlan személyeskedések, mocskolódások terepe volt. Azt feszegették, kinek milyen a múltja, milyen kapcsolatai vannak, és közben elsikkadt a lényeg: az ország jövőképe. Tudtuk, hogy Kelemen Hunor nem lesz államelnök, de a tisztesség és a becsületes vita, a helytállás példaértékű lesz, és hosszútávon eredményt hoz, megérteti a társadalommal, hogy egyenrangú partnerek vagyunk. A szavazás eredménye alapján a magyarság többsége megértette és támogatta ezt a magatartást. A második fordulóban változott a helyzet és az ellnzék is. Akik minket korábban kitaszítottak a koalícióból, most ugyanúgy ellenzéki státuszban már normálisabb álláspontot képviseltek: egy független német nemzetiségű miniszterelnök jelölését fogadták el. A látszat szerint nyert ügye volt a koalíciónak, de a végeredmény mást mutatott. Basescu kampánya tetszett a népnek. Jó érzékkel összekapcsolta a referendumot az elnökválasztással és a parlament ellenségképével, ezzel az alkotmánymódosítás ügye is a választási kampányának részévé vált. Ez egy bizonyos réteg számára nagyon népszerű volt. Referendum - Egy demokratikus államban meg kell tárgyalni a társadalmi berendezkedés formáját, mindez most elsikkadt, erről nem volt érdemi vita. A szavazó állampolgár a mellette illetve ellenérv­ek mentén nem tudott egy reális képet alkotni a kérdés jelentőségéről és lényegéről ahhoz, hogy racionálisan dönteni tudott volna erről. A megbukott Boc­­kormány mélyítette a válságot, elnöki utasításra rendeletekkel és felelős­ségvállalással teljesen mellőzte a Parlamentet, olyan horderejű intézkedéseket hozott, amelyek lényegesen megváltoztatták a társadalom berendezkedését. Ezt nem tudta a Parlament elfogadni, ekkor kezdődtek a képviselők elleni támadások. Lehet, hogy nagy a Parlament létszáma, de egy dolog biztos: az államnak kell legyen egy önálló törvényhozó testületé. Ez nem csak minden demokráciában, de még királyságokban is így van. Ez pedig csak a akkor nem diktatúra, ha működik a többpárt­rendszer. A népképviselet szempontjából téves megközelítés a kisebb létszámú parlament, hiszen abból kiszorulnak kisebb pártok, elsikkad a társadalom jelentős rétegének véleménye, és az elnök és szűk érdekköre azt tesz, amit akar. Ezen kívül így is a szavazóbázistól való elszakadással vádolják a képviselőket, de mennyivel kerülnek közelebb a választópolgárhoz azok, akik nem 50.000, hanem 200.000 polgárt képviselnek? Ez még nagyobb eltávolodást jelent! Ez a választópolgárok érdekképviseletének rovására megy, csak ezt nem mindenki érti meg. A létszámcsökkentés esetleg indokolt lehet máshol, például Magyarországon, amelynek csaknem akkora Országgyűlése van, mint Romániának, csakhogy az alig 10 millió állampolgárt képvisel, nem 20 milliót! (Folytatás a 3. oldalon) 5. oldalon RMDSZ ünnepség Szilágysomlyón Érdekvédelmi Szövetségünk két évtized alatt számos változáson ment át, parlamenti pártként volt ellenzéken és kormányon, a nagy számban magyarlakta településeken meghatározó politikai erő lett és maradt ma is. 3. oldalon Iskola a (lát)határon Az új normatíva szerint az iskolák finanszírozása a gyereklétszám függvénye lesz. Referencia alapnak a városi általános iskolai oktatás számára kiutalt évi 2.857 lej támogatás tekinthető 6. oldalon Egészségügy Az egészségügyi decentralizációról a miniszter elmondta, július elsejéig az önkormányzatok hatáskörébe utalják az egészségügyi intézményeket, hogy a helyi közösségek dönthessenek az elsősorban őket érintő egészségügyi kérdésekről, RMDSZ COMMUNITAS • ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL Magyarok a prefektúrákon Hétfőn jóváhagyta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) azoknak a személyeknek a névsorát, akiket az RMDSZ prefektusi illetve alprefektusi tisztségekbe szán ebben a kormányzati ciklusban. A névsor lapzárta után, a szerdai kormányülésen Emil Boc asztalára kerül, egy részüket pedig várhatóan ki is nevezi a miniszterelnök. Az RMDSZ-nek Hargita és Kovászna mellett Hunyad és Szilágy, illetve a Kárpátokon túli Vaslui megyében sikerült prefektusi posztokat kialkudnia a Demokrata- Liberális Párttal (PD-L) történő egyezkedések nyomán. A SZÁT hétfőn Ladányi Lászlót (Hargita), György Ervint (Kovászna), Dézsi Attilát (Hunyad), Végh Sándort (Szilágy, képünkön) és Székely Leventét (Vaslui) jelölte a területi kormányhivatalok élére. A jelölteket az RMDSZ területi szervezetei javasolták a testületnek. Kilenc magyar alprefektus A még tisztségben lévők mellett szintén a megyei szervezetek tettek javaslatokat a kialkudott hat új alprefektusi posztra is. Ha Emil Boc is aláírja kinevezésüket, akkor a SZÁT jóváhagy­ásával Horv­áth Levente Arad, Borsos K. László Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Pataki Csaba pedig Szatmár megye egyik alprefektusi tisztségét kaphatja meg. Közlemény Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, és nem az előző miniszterelnök-helyettes által koordinált területeket, illetve intézményeket. A kormányszervezésre vonatkozó rendelkezések eszerint fognak módosulni. Az RMDSZ Sajtóirodája 7. oldalon A legfontosabb számomra az volt, hogy a Kraszna utca csatornázása miatti forgalmi korlátozásokat tudjuk elterelni ezekre a mellékutcákra. Ehhez egy hidat is meg kellet javítani a Híd utcán, hogy elbírja az elkerülő forgalmat, ha Kraszna utcát is lezárják a hálózat bővítéséért. Itt márciusban kezdjük a munkálatokat és még ebben az évben fogjuk befejezni.

Next