Szilágyság, 2010. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

2010-06-18 / 24. szám

6. 2010. június 18. Közérdekű ,5«Hágy­ság/24. _________www.hhrf.org/szilagysag/ Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának közleménye A Szövetségi Állandó Tanács elemezve a világgazdasági válság nyomán Romániában kialakult helyzetet, megállapítja: • A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségv­etés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és elő­rejelzésekből kiderül, a vártnál ked­vezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. • Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányáv­al. • Mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik. • Fontosnak tartjuk, hogy az RMDSZ javaslatára sikerült a minimálfizetések és minimálnyugdíjak szintjét megőrizni, és a megszorító intézkedéseket a 2010 december 31-i határidőhöz kötni. Ugyanakkor számos fontos szociális támogatási forma nem csökken. Továbbá a SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását. Ennek érdekében az RMDSZ miniszterei, államtitkárai, valamint képviselői és szenátorai kiemelt figyelmet fordítsanak az alábbiakra: • A decentralizáció felgyorsítására és kiterjesztésére, különös tekintettel az egészségügyben megkezdett decentralizáció véglegesítésére. Véleményünk szerint az utóbbi évek legjelentősebb reformintézkedése az egészségügyi miniszter által javasolt, a kormány által elfogadott egészségügyi decentralizáció. Ezáltal a megyei és helyi önkormányzatok kezébe kerül a kórházakról és más egészségügyi intézményekről szóló döntés. Ezeket az intézkedéseket más területeken is sürgősen meg kell hozni. • A központi közigazgatás mélyreható átszervezésére, megszüntetve a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerű költséghatárok alkalmazásával. • A prefektusok hatáskörének csökkentésére, a dekoncentrált intézmények átalakítására és a megyei tanácsok hatáskörébe utalására. • Az új Tanügyi törvény parlamenti elfogadására és gyakorlatba ültetésére. • A szociális ellátórendszer teljes reformjára úgy, hogy a költségvetési támogatásokat a valóban rászorulók kapják. • A korrupció és a feketegazdaság elleni hatékony és gyors intézkedések gyakorlatba ültetésére. A SZÁT felhívja a figyelmet a gazdaságélénkítő intézkedések kiemelt szerepére a gazdasági válság leküzdésében. Az RMDSZ által javasolt koherens gazdaságélénkítő intézkedések megfelelnek annak az elvárásnak, amely szerint a hosszú távú rendezéshez szükséges intézkedéseknek ne mondjanak ellent a rövid távú rendezéshez szükséges intézkedések. A SZÁT indokoltnak látja, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi 26-i ülésén elemezze Románia gazdasági helyzetét, és fogadjon el mélyreható válságkezelő és gazdaságélénkítő programot. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa Bukarest, 2010. június 14. Választások Szlovákiában Kiesett a pozsonyi parlamentből a Csák­­ Pál vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP), bekerült ellenben a törvényhozói testületbe a Bugár Béla alapította Most-Híd a szombati szlovákiai választások nem hivatalos végeredménye szerint. Kiesett a pozsonyi parlamentből a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP). bekerült ellenben a törvényhozói testületbe a Bugár Béla alapította Most-Híd a szombati szlovákiai választások nem hivatalos v­égeredménye szerint. A szavazás a Robert Fico vezette koalíció bukását, és ellenzéki, illetv­e parlamenten kívüli pártok győzelmét hozta. Az eddigi koalíció vezető ereje, a Smer közel 35 százalékot szerzett, ezzel 62 képviselőt küldhet a 150 fős parlamentbe koalíciós társai közül a Szlovák Nemzeti Párt 5,1 százalékot ért el, ez 9 mandátumot jelent a parlamenti többséghez azonban 76 mandátum kell. A hiányzó képviselőket az eddigi harmadik koalíciós párt nem tudta szállítani, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom ugyanis nem lépte át az ötszázalékos küszöböt, 4,4 százalékot ért el. Az ellenzék vezető ereje, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió 15,4 százalékot (28 mandátum), a most először parlamentbe jutó Szabadság és Szolidaritás 12 százalékot (22 mandátum), a Kereszténydemokrata Mozgalom 8,6 százalékot (15 mandátum) szerzett. A magyar pártok közül a 8,12 százalékos Híd 14 képviselőt küldhet a parlamentbe, az MKP azonban csak 4 százalékot kapott, így nem érte el a küszöböt. A négy szlovákiai jobbközép párt megerősítette, hogy egyikük sem kíván a Smer-rel tárgyalni a kormányalakításról. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd vezetői megerősítették: közös jobbközép kormányban gondolkodnak. Iveta Radicovának, az SDKU listavezetőjének véleménye szerint a mostani választásokkal Szlovákiában a múlté a Vladimír Meciar nevével fémjelzett időszak, mert a Néppárt- Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nem került be a parlamentbe. „A polgárok azt is megmutatták, hogy­ nem kívánják a folyamatos feszültség politikáját. Ezért került be a parlamentbe a Híd és nem az MKP” - vélekedett Radicová. „A négy­ párt közül az SDKU szerezte meg a legtöbb szavazatot, ezért őt illeti meg a kormányfői tisztség betöltésének joga” - mondta Richard Sulík, az SaS elnöke. „Nincs gondunk azzal, hogy Radicová legyen a miniszterelnök” - hangsúlyozta Bugár Béla. Kormányalakítási megbízást kapott az államfőtől Robert Fico, a szlovákiai parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt elnöke. Fico a megbízatást elfogadta, s azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy erős és stabil kormány alakulhasson. A 150 tagú új parlamentben az eddigi koalíciónak 71, míg a négy jobboldali pártnak 79 képviselője lesz. Ficónak nincs esélye a kormányalakításra, ha a négy párt - Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), Szabadság és Szolidaritás (SaS), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Híd - fenntartja korábbi álláspontját, hogy nem tárgyal a Smerrel és közösen kíván jobboldali kormányt alakítani. Mindegyik párt valamilyen módon jelezte: természetesnek tartja és elfogadja, hogy Iveta Radicová, a legerősebb ellenzéki párt, az SDKÚ listavezetője legyen a közös kormányfőjelölt. A tárgyalási kezdeményezéseket is az SDKÚ-ra bízták. Elemzők is Radicovában látják a leendő kormányfőt. „Még a legkisebb lehetőségét sem látom annak, hogy Radicová helyett valaki más venné át ezt a feladatot” - mondta Grigorij Meseznikov politológus, az IVO társadalom­kutató központ igazgatója. Vélemény (Részlet, Laczkó Vass Róbert, Szabadság) Kétségtelen, hogy a Fico-Meciar-Slota fémjelezte szlovák politikai stílusnak a visszaszorulása hatalmas eredmény a szlovákiai magyarság számára, mely az utóbbi négy évben sorozatos, kormányzati szintű megaláztatásnak volt kitéve. Elég, ha csak a magyar állami támogatással működtetett Selye János Egyetem visszaminősítésére, az államnyelv-törvény abszurditásaira, Jan Slota kritikán aluli magyarellenes kirohanásaira, vagy a kettős állampolgárság körüli szlovák kampányhisztériára gondolunk. A szombati választás azonban, az etnikai határokat átlépő Most-Híd nevű politikai formáció (most szlovákul hidat jelent!) meglepő és elgondolkodtató sikere ellenére is, a szlovákiai magyarok parlamenti képviseletének visszaszorulását eredményezte. Mert akárhonnan nézzük is a dolgot, a választók akaratából - vagy inkább akaratlanságából - néhány ezer szavazaton elbukó Magyar Koalíció Pártja mindezidáig 20 parlamenti mandátummal volt jelen a szlovák törvényhozásban, míg a tavaly rivális párttá szerveződő Most-Híd a meglepő siker ellenére is csak 14-et juttat a pozsonyi parlamentbe. Ráadásul a preferenciális választási rendszernek (is) köszönhetően a Most-Híd mandátumain fele-fele arányban osztoznak majd a pártban együttműködő szlovák és magyar politikusok, és ez sokak szerint csökkenti majd az érdekvédelem hatékonyságát. (Ami talán alaptalan aggodalom, ha figyelembe vesszük, hogy a Most-Híd listáján képviselőséget szerzett például az az Ondrej Dostál is, aki a Híddal szövetséges OKS (Polgári Konzervatív Párt) alelnökeként az elmúlt években nyíltan és határozottan tiltakozott a pozsonyi kormányzat magyarellenes intézkedései ellen, és gyakori szónoka volt a magyar rendezvényeknek!) A szlovákiai választásokon bebizonyosodott, hogy a „választás szabadságának” megteremtése nem feltétlenül jár együtt az etnikai alapú szavazókedv növekedésével, amely egy véges szavazóbázissal rendelkező nemzetiség szempontjából kifejezetten veszélyes játszma. Természetesen egy félmilliós közösség, amely Szlovákia lakosságának egytizedét adja, nem gondolkodhat - és nem is gondolkodik! - egyféleképpen. Az egyéni ambíciók, a vélt vagy valós közösségi szempontok diktálta versenyhelyzet gerjesztése azonban azt eredményezte jelen esetben, hogy a felvidéki magyar szavazóbázis 40 százalékának a voksa lett egyenlő a nullával. Pedig a Magyar Koalíció Pártjának a létrejötte 1994-ben éppen ennek a veszélynek a felismeréséből fakadt. Akkor három szlovákiai magyar párt és prominensei - köztük éppen Bugár Béla, Csáky Pál, Duray Miklós - kötöttek hatékony politikai és érdekvédelmi szövetséget, melynek nyolc évenyi kormányzati szerepvállalás lett a hozadéka. Belső pártvillongások és a Bugár-féle pártszakadás mellett persze sok összetevője van annak, hogy miért is ábrándult ki az „egyetlen magyar pártból” a felvidéki magyarság nagyobbik hányada. Legutóbb talán amiatt, hogy az MKP nem tisztázta viszonyát Robert Fico pártja felé, hiszen az egyetlen volt a jobbközép ellenzéki pártok közül, amely annak ellenére sem zárta ki egy koalíció lehetőségét a Smer­rel, hogy a felvidéki magyarság a legnagyobb és legfájóbb pofonokat éppen Ficotól kapta. Paradox módon a rivális - és ellenségként is kezelt! - Most-Híd eredménye mutatta meg, hogy mennyit jelentett volna egy kérlelhetetlen kormány­váltó szándék! OMS Hungária Kft. Kolozsvári Fiókvállalata értesíti Zilah lakosságát arról, hogy megkezdték az ivóvíz és csatornázási rendszer felújítási és kibővítési munkálatokat a városban a következő utcákban: Traian, Rozelor, Mihai Eminescu, Avram láncú, Andrei Muresan, Merilor, Voievodu Gelu, 9 Mai, Béke (Päcii), Názuintei, Maxim Gorki, Dacia, Baii, Trandafirilor, Olarilor, Malom, Kraszna, Prunilor. Ezúton is előre elnézést kérünk a lakosságnak okozott kényelmetlenségért. Köszönjük megértésüket!

Next