Szilágyság, 2010. július-december (20. évfolyam, 26-52. szám)

2010-07-02 / 26. szám

Nem nyúlnak a nyugdíjakhoz Az Alkotmánybíróság a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította elmúlt héten, pénteken bejelentett határozatával. Az alkotmánybírók nem utasították el a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését, így július elsejével kezdődően kevesebb lesz az érintettek havi fizetése. A kormány javaslatát illetve a megszavazott vonatkozó törv­ény az ellenzék óvására került a tan­árosok asztalára, akik öt ellen- és négy igen­­szavazattal hozták meg a döntésüket. A fővárosi lapok értesülése szerint, az RMDSZ-től jelölt Puskás Bálint alkotmánybíró is a nyugdíjak csökkentése ellen szavazott. Az egyik kereskedelmi tévé megkeresésére erősítette meg, hogy az ő szavazata billentette el a mérleg nyelvét a Boc-kabinet ellenében. Az Antena 3 tévéadónak nyilatkozó Puskás Bálint szerint szavazáskor az európai jogrendet és az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit vette figyelembe. Az Emil Boc felelősségvállalásával el­fogadott törvény az Alkotmánybíróság döntése következtében visszakerült a Parlamentbe. Románia Alkotmánya előírja, hogy a törvények alkotmányellenesnek minősített cikkelyeit összhangba kell hozni a tal­áros testület döntésével. E héten módosították is a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság elutasította azt a törvénycikkelyt is, amelyik a bírókat, ügyészeket egyszerű nyugdíjasokká nyilvánította, úgy azoknál maradnak a lényegesen nagyobb nyugdíjak. Az úgynevezett „luxus nyugdíjakat” viszont elveszítik a parlamenti képviselők, szenátorok, katonák, rendőrök, diplomaták. A nyugdíjak összegét annak alapjához való hozzájárulás alapján számolják ki. A nyugdíjak 15 százalékos csökkentésével az idei második félévben 850 millió eurót takarított volna meg az állami költségvetés, a „luxus nyugdíjakat” megnyirbálásával 31 millió euró a megtakarítás. 24%-os ÁFA A döntést követően a kormány egy újabb, B-tervű alternatív költségvetési csomagot mutatott be, amely szerint július 1 -től a jelenlegi 19%-ról 24%-ra növelte az áruforgalmi adót (ÁFÁ-t). (A Hivatalos Közlönyben hétfőn megjelent a sürgősségi kormányrendelet, a jogszabály csütörtöktől életbe lépett). Ennek következtében minden ternék legalább 5, de talán 10%-al fog nőni. Ide értve az élelmiszert, a gyógyszereket, ruházatot stb. S bár a nyugdíjak nem csökkennek, mégsem örülnek a nyugdíjasok, mert az ÁFA növelése őket is sújtja, s talán még jobban, mintha a nyugdíjukat csökkentették volna. Az ÁFA növelésével csökkeni fog a vásárlóerő is, nő az infláció és gyengülni fog a lej, amely már hétfő délben érezhetővé vált, ugyanis eddig még soha el nem ért 4,28 lejes plafonértéket ért el az euró. Ennek többnnyire csak a külföldön dolgozók örülnek, mert az ottani keresetük itthon jóval nagyobb lesz. Szakértők szerint a várható drágulás miatt a lakosság kevesebbet fog költekezn­i, csak a legszükségesebbet fogják megvenni, amely a kis- és középvállalkozók vesztét jelentheti, ezzel is növelve a munkanélküliek számát, amely jelen esetben nem lehet megoldás. Ami viszont egyelőre jó hír, a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra érvényes 16 százalékos egységes adókulcs nem változik egyelőre. Az ÁFA növelése is megtámadható Ciprian Dobre liberális szenátor szerint az áfát az idén nem növelhetik, mert ezt nem lehet sürgősségi kormányrendelettel csak törvénnyel megváltoztatni. A módosítások pedig csak hat hónap után léphetnek érvénybe, tehát jövő év január 1-től, ezért ezt a gazdasági alternatívát is meg lehet támadni az­ Alkotmánybíróságon. Nem éri meg közalkalmazottnak lenni Az az állami közalkalmazottak fizetése a magánszektorban dolgozóékhoz képest sok esetben jóval nagy­obb volt. Ezért nagy­on sokan lobbiztak egy ilyen állásért. Ma már, amikor egyre nagy­obb teher hárul rájuk, nagy­on sokan ott hagynák eddigi állásukat, s más munkahelyet keresnének, de sajnos a jelenlegi gazdasági válságban meg kell elégedjenek azzal ami van. Mivel az Alkotmánybíróság nem talált kivetni valót a közalkalmazotti bérek 25%-os csökkentésével, ezért ezt az intézkedést július 1-től alkalmazni fogják. S ha figyelembe vesszük, hogy a kormány sürgősségi rendelettel csökkenteni akarja a közalkalmazottak számát is, akkor a jövőre nézve elmondható, hogy ezek jóval kevesebb pénzért, jóval többet kell majd dolgozzanak, ami sokak számára nem lesz kedvező. Újabb adók Szintén 1-től megadózzák az ajándék-, üdülő-, bölcső és élelmiszerjegyeket v­alamint a végkielégítéseket, és a szerencsejátékokból származó jövedelem után is 25%-ot kell adózni. A szerzői jog elszámolható költségeinek kv­ótáját a bruttó jövedelem 20%-ára csökkentik, a jelenlegi 40%-ához képest. A kormányfő abban bízik, hogy a kabinet döntése nyomán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa szerdán (lapzárta után) Washingtonban felülvizsgálja a hitelegyezményt. Ha az IMF kedvezően dönt Románia részére, akkor folyósíthatják a következő 850 millió euró részletet a tavaly szerződött 20 milliárd összegű hitelből. Ehhez fűzzük az UMSZ értesülését: Jeffry Franks, a Valutaalap bukaresti küldöttségének vezetője nyilatkozta a pénzintézet honlapján, a hitelrészlet foly­ósítását elhalasztják, amíg a Boc kormány alternatív megoldást nem talál. Románia akár Magyarország a keleti régiónak a legnagyobb „kölcsön­­haszonélvezői” jelenleg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és más nemzetközi pénzintézetekkel kötött hitelmegállapodási szerződésekkel. Románia a közel 20 milliárd euró értékű kölcsönnel adósodik el. Az államkasszát ürítik a veszteséges társaságok, úgy a Román Vasúti Társaság (CFR) az utóbbi két évtizedben nyereséget nem termelt, tevékenysége veszteséges. A Ziarul Financiar elemzője szerint a válság oka nemcsak a világjelenséggel magy­arázható, mert miközben Romániában gazdasági növekedés volt, nem takarékoskodtak. Százezreket alkalmaztak a költségvetéshez tartozó állami szektorban. A privatizációból bevett összegek elfolytak, megháromszorozódtak a személyi kiadások, egy-egy köztisztviselő fizetése nagyobb a miniszterénél. A válságot már 2009 elején lehetett Romániában észlelni, de a múlt évek választásainak idején nem születtek jó döntések, politikai okok miatt akkor hallgattak, az utóbbi napokban viszont egyes kormánytagok elismerték: tudták azt, problémák vannak, a megoldást jelentő lépéseket választási meggondolásokból nem vállalták. Fejér László és Kulcsár Mária 3. oldalon Néhány esetben szabálytalanul jártak el a háziorvosok Az előre bejelentkezett pácienseken a kívül a háziorvosoknak fogadniuk kell heveny megbetegedésben szenvedőket, valamint azon falusi családorvosi rendelők pácienseit. 5. oldalon Jubileumi, X. Budakalászi Találkozó Az emelkedett pillanatok után került sor az immár hagyományos Kárpát­medencei kenyér ünnepére, amelyet minden évben a Kárpát-medence minden területéről hozott liszttel, sóval és kovásszal gyúrnak egybe. 4. oldalon Szilágyságiak a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján Vasárnap immár VIII. alkalommal rendezték meg Gödöllőn a Magyar Polgármesterek találkozóját, amelyen közel 450 magyarországi és határon túli polgármester, alpolgármester vett részt. Árvizek Szilágyban A prefektúra tájékoztatója értelmében vasárnap és hétfőn lezúdult csapadék fennakadást okozott a közúti és a vasúti forgalomban. A kormányhivatal közlése szerint érintett helységek: Zsibó, Szamosudvarhely, Náprád, Köd, Szamosgoroszló. Zsibón 42,2 liter eső hullt négy­zetméterenként, a víz tucatnyi házba és pincékbe hatolt be. Zilahot is érintette az árv­íz a Sormáson valamint a belvárosban. Szamosudvarhely körzetében három patak öntött ki, víz alá került községközpont. Elöntötte a víz az általános­­ iskolát, üzleteket, több tíz gazdaságot és félszáz hektár megművelt mezőgazdasági területet. A Benedekfalvához tartozó Szamosszéplak (Alunia) vasúti megállóján este közel egy órányit vesztegelt a Bukarest és Szatmárnémeti között menetrendszerű gyorsvonat, így­ vasárnap este a csatlakozó személyvonatok is késlekedtek. Kraszna és Varsolc között DJ 1089 a megyei úton az ár v­isszahúzódásáig szünetelt a közúti forgalom, az arra haladó járműveket átirányították. Legnagyobb mértékben Náprád községet és falvait érte árvízkár, másfélszáz házat és 700 hektár szántóföldet, kaszáló került víz alá, megrongálódott több híd. A Szamos mentén Rusz községében a Phare projekt keretében kivitelezés alatt álló közutat rongálta meg az árvíz. Az Almás vize Bálán településen elsodort egy­ fahidat és elmosott 300 méter utat. Az árvizek nem kímélték a Székelyföldet, sem Moldova északi és déli megyéit. 6. oldalon Pontosítás Kiknek szól a törvény? Minden személynek, aki politikai jellegű ítéletben részesült 1945. március 6. - 1989. december 22. között, vagy politikai jellegű adminisztratív intézkedéseknek volt kitéve.

Next