Szilágyság, 2011. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 1. szám

Közérdekű 2. oldalon Törvénymódostás A döntés értelmében a fizikai és jogi személyektől begyűjtött egészségügyi járulékokból az összeg 60%-a fölött a megyei egészségügyi biztosító rendelkezik, ebből köthet szerződéseket az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek, orvosi segédeszközök kifizetésére. Kultúra 6. oldalon Liszt rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.), mellyel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. Vidékeink 4. oldalon Ünnep Az alkalmat megragadva, ez úton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik felfigyeltek és értékelték kitartó munkánk eredményét és lehetővé tették, hogy az ATV magyar nyelvű adásában, 2010 karácsonyi műsorának a keretében a Sarmasági Ifjúsági Kulturális Egyesület bemutathassa az ünnephez kapcsolódó jeleneteit. Közéletünk 5. oldalon A magyarság munkát jelent Minden magyar ember meg kellene értse, hogy megmaradásunk azon múlik, mennyire tudjuk megőrizni anyanyelvünket, kultúránkat. Gondoljuk csak meg, hogy máshol büntetik a magyar nyelv használatát, mi meg igazgatjuk iskoláinkat, nem felülről irányítanak minket ezen a téren. Mindenki követhette ezt a harcot, amely ellenzékben teljesen kilátástalan lett volna. Van tanügyi törvény! „A döntés nemcsak néhány hónapos politikai küzdelemnek vet véget, hanem az anyanyelvi oktatásért az utóbbi két évtizedben folytatott küzdelem fontos mérföldköve is. Legalább olyan jelentős lépés, mint amilyeneket 1990-ben, az anyanyelvi oktatás megteremtésekor tettünk” - értékelte az Új Magyar Szónak Markó Béla RMDSZ-elnök az Alkotmánybíróság döntését. Meglepően kategorikus, 7-2 arányban hozott döntéssel utasította el kedden az Alkotmánybíróság a tavaly decemberében kormányzati felelősségvállalással elfogadott tanügyi törvény ellen benyújtott ellenzéki beadványokat. Már délután Traian Basescu államfő aláírta és kihirdette a kisebbségek számára számos előrelépést jelentő jogszabályt. „A törvény nacionalista támadóit emlékeztetném a Nagy-Románia megalakulásának alapjául szolgáló Gyulafehérvéri Kiáltványra, amely többek között előírja, hogy biztosítani kell a kisebbségek számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. ” - fogalmazott az államfő. Kijelentése áttörő erejű, hiszen mindeddig csak mi hivatkoztunk erre minden december elsején, az ország közméltóságai rendszerint elengedték a fülük mellett, nem igazán emlegették a kiáltványt. Talán ezt követően lassan a többi pontról is letörlik majd a feledékenység homályát. Markó szerint a jogszabály kiiktat minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely az anyanyelvű oktatásban a kisebbségeket illette. „A törvény egyébként nemcsak a magyar oktatással kapcsolatos kérdésekben, hanem a hazai oktatás általános reformját illetően is hatalmas előrelépést jelent ’’-tette hozzá lapunknak adott nyilatkozatában a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jogszabály egyik nagy erénye, hogy a helyi közösségek dönthetnek az őket érintő tanügyi kérdésekben. (Részletesebben a 3. oldalon) TÁMOGATÁSÁVAL Kányádi Sándor Csendes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog. Érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom. Szaporodjon ez az ország emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, s ki honnan jött, soha, soha ne feledje. Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy vissza nem fognak a kátyúk... A többit majd apródonként megcsináljuk. Születésnapra Soha nem fogjuk elfeledni 1989/1990 telét, amikor a decemberi roppant feszültségek, gyors események és változások közepette azon törtük a fejünket, hogyan tovább. Akkor mindenki egyetértett abban, hogy a megye magyarsága érdekeinek érvényt kell szerezni. A kérdés csak az volt: hogyan?! Ennek elsődleges eszköze tömegtájékoztatás, azaz a magyar nyelvű újság beindítása. Ezt a feladatot Fejér László, a megye egyetlen magyar újságírója vállalta, és kitűnően teljesítette. Január ötödike számunkra fontos dátum, hiszen 1990-ben, alig két héttel a véres fordulat után 45 év után először jelent meg magyar újság a megyében. Eleinte Szilágysági Szó címmel, majd Szilágyság címmel azóta is tájékoztatja a megye magyar közösségeit az aktuális és a várható eseményekről. Fejér lászló után Kui János tanár úr vitte tovább a lapot, majd a munkatársak segítettek egyre bővíteni a hetilapot. A kezdeti két oldal lett fokozatosan 4, majd 8 oldal, utána pedig 12 oldal. Az A4-es (füzet) formátumból is A3-as (újság formátum) lett, az oldalszámok is lassan 16-ra bővültek. A Szilágyság születésnapja alkalmával köszönjük minden munkatársunknak a segítséget, a hozzájárulást a hetilap színvonalának emelésében. Nem sorolunk fel név szerint mindenkit, nehogy véletlenül valaki kimaradjon. Az érintettek és az olvasók tudják, kik azok, akik részt vállaltak ebben a feladatban. Végül pedig azt kívánom, legyen béke-Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe ’! A 22. évfolyamába lépő Szilágyság minden munkatársa a magyar közösséget szolgálta. Mindenki azt tartotta szem előtt, ami a közösségnek használ. Alapelveink szerint nem személyek, hanem elvek vezéreltek: kisebbségben az egységes erős érdekképviselet hozhat minket olyan helyzetbe, amelyből befolyásolni tudjuk a minket érintő döntéseket. Vannak, akik nem így gondolták... Pedig eggyel több tanácsos segítségével már nem lehetett volna megakadályozni például a református kollégium ötödik osztályának beindítását. De mi megmaradunk elveink mellett: ha használni nem tudunk, legalább nem rombolunk. Köszönjük olvasóinknak a hűséget, munkatársainknak az önfeláldozó munkát, támogatóinknak a segítséget. Józsa László