Szilágyság, 2014. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-10 / 1. szám

Napirenden 2. oldalon Párhuzamosan kell menedzselni A halasztás azzal is jár, hogy az új programok elindításához szükséges bizottsági akkre­­ditációk is csúsznak, amely nyilván újabb késést generál Közéletünk 3. oldalon Eredmények és tervek Fontos dolognak tartom, hogy a tavaly sikerült visszatenni a két magyar óvodát a Református Kollégium hatáskörébe. Ugyancsak siker, hogy a következő, 2014-2015- ös tanévben négy előkészítő osztályt és az eddigi három ötödik osztály helyett most négyet terveztünk a város iskolahálózatában. Kitekintő 7. oldalon Nem fogadják a romániaiakat Romániában októberben lépett életbe az az uniós direktíva, mely szerint bárki szabadon beutaltathatja magát bármely uniós országban azzal, hogy majd származási országának egészségbiztosítási pénztára kifizeti az orvosi kezelést. Fórum 8. oldalon Felmérések A CSDI közvélemény-kutatása szerint, ha most lennének a választások, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 41, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19, a Demokrata Liberális Párt (PDL) 11, az RMDSZ 6, a Dán Diaconescu Néppárt (PPDD) 6, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) 5, a Nagy-Románia Párt (PRM) 3, más pártok 3 százalékot szereznének. 2014. január 10. 1. Cd RMOSZ COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL Az elmúlt év parlamenti munkáját összegezte olvasóinknak Végh Sándor szenátor.­ ­ Nagyon nehéz év ért véget, politikai és gazdasági szempontból is, de azért sikerült néhány dolgot magvalósítani. Sokkal nehezebb volt most a munka, mint amikor az RMDSZ kormányon volt. Ellenzékben sokkal nehezebb volt sikereket elérni. Tapasztalhattuk, hogy önkormányzataink sokkal kevesebb pénzhez jutottak, mint azelőtt. A megnyert uniós pályázatokból tudtak csak fejleszteni, egyébként ez volt a gazdaság mentőöve is. Jelentős siker volt a decentralizációs törvény, amelyben az RMDSZ legtöbb javaslata szerepel a még áprilisban benyújtott törvénytervezetünkből. Ezt felelős­ségvállalással fogadta el a kormány, még nem hatályos jogszabály, de nemsokára alkalmazzák. Viszonylag gyorsan kiismertem a parlament működését, a törvényhozási eljárásokat. Közben nagy kihívás volt a verespataki bizottság, amelynek tagja lettem. Sokat időztünk ott, nagy volt a nyomás, mert a helybeliek, a hatóságok is munkalehetőséget láttak benne, nem fogták fel ennek veszélyességét, pedig az egész ország tiltakozott ellene. Szerencsére elbukott a törvénytervezet, egyelőre egy helyben topog az ügy. A tervezetet nem lehet ebben a formában elfogadni. A pénzügyi bizottság tagjaként a CEC Bankot is kivizsgálták az államelnök lányának adott kölcsön miatt. Megállapítható, hogy teljesen törvényes hitelről volt szó, nem hágta át a banki szabályokat. Politikai felfújt ügyről volt szó. -Mit tekint a legfontosabbnak az elmúlt évből? - Mindenképpen a decentralizációs törvényt, amely már jelentős előrelépés az autonómia felé. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy nem csak új feladatokat kapjanak a helyi közigazgatások, hanem ezek ellátására pénzforrást is. Bizonyos bevételek, helyi illetékek és adó, ott maradnának a közigazgatási egységben. A mezőgazdasági, környezetvédelmi és a törvényben megjelölt intézmények átkerülnek a megyei tanácsok hatáskörébe. Ez természetesen át­szervezésekkel jár. Az intézmények működtetésére ebben az évben a kormány biztosítja a forrásokat, de a jövőben, ha sikeres decentralizációt akarunk, akkor szükség van a forrásokra is. - Mi várható még ebben az évben, mi körvonalazódik? - Úgy látom, hogy a gazdaság terén nem sok jó várható. A tavaly a kormány olyan rendeleteket hozott, miszerint január elsejétől új adókat vet ki, és ez minden téren befolyásolja majd az életszínvonalat. Volt vita a kormány, a parlament és az államelnök között, főleg a luxusadók terén. Három hónapra elhalasztotta a kormány az üzemanyag adójának emelését, de biztosan bevezeti ebben az évben, mert nem lesz bevétel. Az üzemanyag drágulása még a kenyér árán is érződni fog. Ez befolyásolni fogja az önkormányzatok működését is. A költségvetési törvény szerint az önkorm­ányzatok kell fizessék a rokkantak gondozói számára a fizetésük 25 százalékát. Ez három hónapi fizetést jelent, de nem látom ennek forrását. Igaz, a kormány megengedi a helyi adók és illetékek emelését, még a 20 százalékos határt is eltörölték, de ha megteszi, szintén az állampolgárt sújtja vele. Mindenképpen a pénzük vásárlóerejének csökkenése várható. A két legfontosabb minisztériumnak, az egészségügynek és az oktatásnak összesen 17 milliárd lejt osztottak le a költségvetési törvényben. Ez a törvény ugyan szociális orientáltságú, több pénzt juttat a rászorulóknak, de ezt az adófizetőktől veszi el. A minimálbérhez jogosultak társadalmi juttatása sem oldja meg a foglalkoztatási gondokat, hiszen ezek a munkavégzésre kötelezett, fizetett személyek nem termelnek. Esetleg kitakarítják a község árkait, lenyílják a füvet, de ez nem termelői tevékenység, nem járul hozzá a nemzeti össztermékhez (GDP). Ez kiadás, nem bevétel. A költségvetésben mintegy 40 milliárd lejt utaltak ki erre a célra, míg a két legfontosabb intézménynek, az egészségügynek és az oktatásnak összesen 17 milliárd lej jutott... Van egy furcsa ellentét, mert egyfelől megadóztatják a munkavállalókat, jutalmazzák azokat, akik nem termelnek. Ezt nevezik szociális gondoskodásnak. - Ebben az évben választások is lesz..­­ Igen, valamikor május végén lesznek az Európai Parlament képviselőinek megválasztása, utána november végén valamikor lesz az elnökválasztás, hiszen december 19-én lejár Basescu elnöki mandátuma. Ez mind választási kampányt jelent, ilyenkor minden alkalommal felerősödik a magyarellenesség. Ennek már most számos jelei vannak, negatívan fogja befolyásolni a román társadalmat. De nem először tapasztalunk ilyen jelenséget. Számunkra nagyon fontos a román parlament mellett a brüsszeli jelenlét is, hiszen az őshonos kisebbségek jogait európai szinten is képviselni, nyomatékosítani, hangoztatni kell. Aki ezzel ellentétes álláspontot képvisel, ezt megakadályozná, az az erdélyi magyarság érdekei ellen cselekszik. Egyébként érdekes helyzet lesz, hiszen az USL felbomlik, és a Szociáldemokrata meg a Liberális Párt ebben az esetben külön indul. Ez felfokozhatja a nacionalista retorikát saját szavazóbázisuk növelésére. De remélhetőleg az erdélyi magyarság szavazóbázisát ez nem téveszti meg, és elérjük a bejutási küszöböt. Ez elképzelhető, ha nem lesz belső bomlasztó tényező, mint a parlamenti választásokon... - Pedig a tagállamokban növekszik az eurószkepticizmus... - Nem ennyire egyértelmű a helyzet véleményem szerint nagyon sok érv szól amellett, hogy az európai integráció mindenkinek jó, nagyobb biztonságot nyújt. (Folytatás a 3. oldalon) Ellenzékben is lehet

Next