Szilágyság, 2016. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-08 / 1. szám

Közéletünk 3. oldalon 2016 - választások éve Romániában Önkormányzati és parlamenti választásokat is tartanak 2016-ben, új törvények szerint Romániában. Idén lejár a főügyészek mandátuma, három új bírát neveznek ki az Alkotmánybíróságba Aktuális 9. oldalon Fontosabb változások 2016-ban Áfacsökkentés, minimálbér­­emelés, a dohányzás szigorú korlátozása — a Mediafax összeszedte azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyek ebben az évben megváltoztatják a romániaiak életét. Különfélék 8. oldalon A furcsa keresztnevek országa Statisztikák szerint Románi­ában néhány tízezerre tehető azoknak a száma, akiknek szülei igen furcsa keresztnevet választottak számukra. Vannak, akiket kalandfilmek hőseiről neveztek el, akadnak, akiknek keresztneve népszerű film­színészekével azonos... Előfizetés A Szilágyság hetilapra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni. Vállaljuk, hogy ön helyett elmegyünk a postára és előfizetünk az ön nevében. Várjuk Zilahon a Kossuth utca 33. szám alatti szerkesztőségünkbe! Rendelje meg a Szilágyságot 2016-ban is! Ezért vagyunk együtt Év végi értékelőre gyűltek össze közvetlenül karácsony előtt a megye magyar polgármesterei, alpolgár­mesterei. Seres Dénes évértékelőjében több szempont szerint értékelte a 2015- ös évet.­­ Politikai szempontból nem tudjuk a legeredményesebb évek közé sorolni, habár a községeinket érintő közberuházások terén nagy panaszra nincs ok. A politika terén viszont nagy volt a zűrzavar, ellentmondásos helyzetek alakultak ki, amelyre az európai migráns­helyzet is rányomta a bélyegét. Tetézte a Colectiv szórakozóhelyi tragikus tüzeset, az ezt követő kormányválság. Ebben a folyamatban sok olyan tényező merült fel, amely véleményem szerint eltávolodik az európai normáktól. Mert ha a Képviselőházban szavazásra lehet előterjeszteni olyan törvényt, amely szerint megszűnik a polgármesteri minősége a választott vezetőnek, ha elfelejti kitenni zászlót a polgármesteri hivatalra, vagy ha elfelejti felölteni a trikolóros szalagot hivatalos eseményeken, vagy amely megtiltaná az anyanyelv használatát minden szinten, akkor ezt nemigen lehet értelmezni az európai uniós alapelvek és értékek követésének. A Kézdivásárhelyen történteket is a magyar kollektív terrorizmus­ veszélyként tálalta a román média, mint bevándorlók akcióit. Mi elítélünk minden erőszakos cselekedetet, de tanulják meg Székelyfö­ldön is: nem csak a medve, hanem a a terrorizmus sem játék manapság Romániában. Ez már egyéni felelősségérzés kérdése, amely ott, abban a közegben, az erdélyi magyarság egészének vonat­kozásában hiányzik. De hasonló felelőtlen módon erősítették fel egy zavart bukaresti kamasz Iszlám Állam melletti megnyilvánulásait. Egyre több a magyarellenes törvénykezdeményezés, szerencsére a parlamenti többség egyelőre ezeket még nem szavazta meg, de benyújtása már előrevetíti a választási kampány hangulatát. Érezhető volt az egyensúlyvesztés, és nem szerencsés az utca nyomására politizálni. De most már az sem teljesen világos, ki van hatalmon és ki ellenzékben. Ebben a helyzetben kellett megszavazni a költségvetést, amely a szokásostól kis mértékben tér el. Szilágy megyének most sem jutott kevesebb. A fizetések és a nyugdíjak szempontjából nagyon hibának tartom, hogy a parlamenti többség a mai napig sem tudott egységes fizetési és nyugdíjtörvényt megalkotni, amely mindenkire egyformán érvényes legyen, pedig erre nagy szükség lenne, és a lakosság elégedetlenségét is kiváltja. Mindenféle csoportosulásokat kiragadunk, külön nyugdíjpénztárak vannak a titkosszolgálatok, a bírók és ügyészek, rendőrök, katonatisztek számára, így nagyon nagy különbségek keletkeznek, a lakosság döntő többsége is mindenkit egyformán kezelő egységes nyugdíjpénztárt szeretne. A hatalmi ágak között is felborult a helyzet a karhatalom és az igazságszolgáltatás javára. Több mindent sikerült elfogadtatni a Parlamenttel, például a szimbólumtörvényt, de sok esetben ütköztünk ellenállásba, és megszaporodtak a magyarellenes törvény­kezdeményezések. Ezeket sikerült megaka­dályozni, hogy ne sodorjuk válsághelyzetbe a magyar közösségeket. Etnikumok közötti vonatkozásban ez fokozottan fontos. Meg kell tiszteljük egymást, ünnepeken, minden döntéseiben, hiszen minden közösség számára ez az autonómia. (Folyt, a 3. oldalon) Kányádi Sándor Csendes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog. Érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom. Szaporodjon ez az ország emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, s ki honnan jött, soha soha ne feledje. Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk... A többit majd apródonként megcsináljuk. Végül pedig azt kívánom, legyen béke. — Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe’.

Next