Szilágyság, 2016. július-december (26. évfolyam, 26-52. szám)

2016-10-14 / 41. szám

3. oldalon 226.150 támogatói aláírás egy erős Erdélyért Erdély mindig csak az RMDSZ számára, és néhány erdélyi román politikus számára volt fontos, akár infrastruktúráról beszélünk, akár más típusú fejlesztésekről. Ezért mondjuk azt, hogy erős Erdélyre van szükség Vidékeink 4. oldalon Kispetri ünnepe Elöregedett a falu, de nagyon örülök annak, hogy az idén és a tavaly sem volt temetés. Keresztelő két évvel ezelőtt volt egy keresztelő, egy Magyar­­országon élő család jött haza, és itt, a nagyapa egyházközségében keresztelték meg az unokát, utána visszamentek. Hitélet 6. oldalon Anyaegyházból szórványgyülekezet Elsősorban Kalotaszeg peremvidékén ekkor szűnnek meg az addigi szórvány­közösségek, és akkor válnak szórványjellegűvé addig anya­egyházként működő életerős gyülekezetek. Előfizetés A Szilágyság hetilapra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni. Vállaljuk, hogy ön helyett elmegyünk a postára és előfizetünk az ön nevében. Várjuk Zilahon a Kossuth utca 33. szám­ alatti szerkesz­tőségünkbe! Rendelje meg a Szilágyságot 2016-ban is! Közéletünk Partiumi Önkormányzati Konferencia Sem Székelyföld, sem Partium, sem a Szórvány nélkül nincs erős képviselet A Szilágy megyei Kémeren tartotta újraalakuló ülését a Partiumi Regionális Önkormányzati Tanács október 5-én, szerdán. A tanácskozás fő témáját a december 11. parlamenti választás adta. Felszólalásaikban a partiumi vezetők azt hangsúlyozták, hogy bár a parlamenti képviselet alapja a szilárd és erős önkormányzatiság, egyik a másik nélkül nem működhet megfelelően és hatékonyan. Ezt húzta alá politikai beszámolójában Kelemen Hunor szövetségi elnök is rámutatva, hogy Partium erősebb lett, mint az elmúlt 4 évben volt, hiszen az RMDSZ- nek új tanácselnökei, alelnökei és polgármesterei vannak a nyári választások óta. Éppen ezért, Partium jó helyzetből tud tovább indulni azon az úton, amelyen a Szövetség az elmúlt 27 évben is haladt. „Nem öncélúan kell követnünk a bejárt utat, hanem azért, mert a 2016-os esztendő mérföldkő Románia számára: a következő években sok minden át fog alakulni körülöttünk” - vezette be az elnök azt néhány jelentős eseményt, illetve várható fordulatot, amelyre a magyar közösségnek is fel kell készülnie. Ezen változások sorához tartozik az új oktatási reform, amelynek már zajlik a közvitája, és amelyet a 2018-2019-es tanévtől szeretnének gyakorlatba ültetni. „Az elmúlt 27 esztendőben több területen értünk el sikereket, de ha valamit igazán kiemelnék, az az oktatás. Az oktatásban felmutatott eredményeink voltak a legfontosabbak. Ha új oktatási törvény lesz, nekünk sok mindent meg kell tudnunk védeni mindabból, amit eddig elértünk, és fel kell készülnünk arra, hogy elvégezzük a közösségünket érintő, a magyarság érdekeit szolgáló korrekciókat” - mutatott rá az elnök. Szintén fontos fordulatnak számít Romániában a tervezett közigazgatási reform, hiszen több módon lehet ezt végrehajtani: akár úgy is átszervezhetőek régióink, hogy mind a Partiumban, mind a Székelyföldön az RMDSZ önkormányzatai és a magyar emberek zárójelbe kerülnek, a lehetőségek minimálisra csökkennek, ennek útjába pedig még az sem feltétlenül áll, hogy sikerül-e vagy sem megvalósítani az alkotmányos reformot. A szövetségi elnök az ország­tervről is beszélt, amelynek a kidolgozásában Winkler Gyula EP-képviselő és Korodi Attila parlamenti képviselő is részt vesz a Szövetség küldötteként. A munkacsoport tíz éves perspektívát rajzol, egy olyan végrehajtandó stratégiát, amely Románia fejlődési irányát határozza meg. „Ezekből a folyamatokból a magyarságnak sem szabad kimaradnia, annál is inkább, mert nélkülünk olyan döntést hoznak, amit ők jónak tartanak” - szögezte le a szövetségi elnök. Arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy Románia 2018-ban ünnepli az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés százéves évfordulóját, ami többszörös dilemmát jelent az erdélyi magyarság számára. „1918-at és mindazt, amit számunkra hozott, teljesen másképp értelmezik a románok és mi, magyarok, de emlékeztetnünk kell a román társadalmat a gyulafehérvári rezolúcióra, arra az ígéretre, amelyet az erdélyi magyaroknak és a romániai kisebbségeknek tettek 100 évvel ezelőtt”. Az elnök szerint az is kihívás a mai Románia számára, hogy sikerül-e megerősíteni a jogállamiságot, hiszen amennyiben kevesebb a demokrácia, amennyiben a politikai döntéseket nem a politikai intézményekben hozzák meg, a kisebbségek helyzete csak rosszabbodhat. Kiemelte, ezek a döntések, folyamatok, események mind hosszú távon fogják meghatározni a romániai társadalom jövőjét. (Folytatás a 3. oldalon)

Next