Szilágyság, 2021. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

2021-03-26 / 12. szám

2Mezőgazdaság Kihirdették a sürgősségi állami búzatartalék felhal­mozását előíró törvényt Klaus Iohannis államelnök kihirdette 2020/137-es sürgősségi kormányrendeletet jóváha­­­gyó törvényt, amely előírja egy állami tartalék fel­halmozását búzából. A törvény értelmében 100.000 tonna kenyérnek való búza felhalmozásáról van szó, amely sürgősségi helyzetben biztosítaná a la­kosság kenyérrel való ellátását. Az egységes területalapú támogatásról országos szinten 776 935 gazda igényelte a Me­zőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség­től az egységes területalapú támogatást. Az APIA közleménye szerint a tavalyi kampány­ra jelentkezők 94,65 százaléka nyújtotta be eddig­­ a támogatáshoz szükséges iratcsomót. A gazdák­nak összesen 2 510 000 000 eurót adnak támoga­tásként, az általuk megművelt földterület nagysá­gától függően. Az állattartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hatnak. A dokumentumok benyújtási határideje május 15-e, ezt követően napi egy százalékos bün­tetést számolnak fel. A támogatást igénylő gazdák az IPA-ONLINE számítógépes alkalmazás révén ak­tualizálhatják a mezőgazdasági adataikat (parcella, állatállomány létszáma stb.). Emellett ellenőrizni­ük kell a polgármesteri hivatalokban, hogy a terü­leteik szerepelnek-e a gazdasági nyilvántartásban, és engedélyezniük kell, hogy a hivatal átküldje az erre vonatozó igazolást az APIA-hoz. Az állattenyésztőknek aktualizálniuk kell az ál­lomány számát az országos jegyzékben, az egyesü­let regiszterében, és ezt közölni kell az APIA-val az állattenyésztőknek készült online nyilatkozatban, az IPA-ONLINE rendszeren keresztül. A haszonbérleti szerző­déssel is igazolható a területek használata Komoly változtatásokat hozott a 2021-es és 2022- es évben a mezőgazdaságban alkalmazandó fizeté­si rendszerek és garanciavállalások jóváhagyásáról szóló, 11/2021-es sürgősségi kormányrendelet. Módosult azon dokumentumok listája, ame­lyekkel a gazdák igazolják a közigazgatási-területi egységekhez vagy az Állami Birtokolt Ügynökség­hez (ADS) tartozó állandó rétek használatát. Ennek megfelelően a jövőben az árendába adásról és kon­cessziós szerződések mellett a gazdák a haszonbér­leti szerződéssel is igazolhatják az illető területek használatát. A rendelet értelmében a széttörede­zettségből származó gazdaságok nem jogosultak új­raelosztási kifizetésre. A haszonbérleti/koncessziós szerződések felmondása egyike azoknak az esetek­nek, amikor úgy állapítják meg, hogy a mezőgaz­dasági termelők nem osztották fel gazdaságaikat az újraelosztási kifizetés előnyeinek kihasználása ér­dekében, így jogosultnak tekinthetőek a kifizetésre. Egy másik, az új rendelet által előrelátható módosí­tás a húshasznú szarvasmarha-tenyésztéshez kap­csolt támogatást érinti. Ennek értelmében kizárják a támogatott állatok listájából a fiatal teheneket és bikákat. Az aktív gazdálkodókra előírt feltételek szerint azoknak az állatoknak, amelyekre támoga­tást lehet kérni az egyszeri kérelmek büntetés nél­küli benyújtásának határidejéig legfeljebb 12 éves teheneknek vagy legfeljebb 6 éves húsbikáknak kell lenniük. ^xilággsóg Azon gazdák pályázatai kapnak majd nagyobb pontszámot, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezet aktív tagjai A szövetkezeti keretben gazdálkodni akaró terme­lőket hozza helyzeti előnybe a mezőgazdasági minisz­térium - erről beszélt a Krónikának adott interjúban Dr. Barabási Antal Szabolcs állatorvos, a mezőgazda­­sági minisztérium államtitkára. Kijelentette: a legtöbb agrárpályázatot úgy hirde­tik meg, hogy azon gazdák pályázatai kapnak majd nagyobb pontszámot, akik valamilyen mezőgazda­­sági szövetkezet aktív tagjai. Elismerte, hogy a hetve­nes, nyolcvanas években élt emberek többsége irtó­zik a szövetkezet szó hallatán, de mint mondta, ezen túl kell lépnie a gazdatársadalomnak. „Látni kell, hogy a mezőgazdasági szövetkezésnek rengeteg előnye van, amit a gazda sikeresen tud majd hasznosítani saját gaz­daságában. Olcsóbban szerzi be a mezőgazdasági terme­léshez szükséges fogyóanyagokat - műtrágya, növényvé­dőszerek, vetőmagok, üzemanyag stb. -, másrészt sokkal jobb áron tudja értékesíteni a nagyobb tételben eladásra kerülő tejet, húst, tojást, zöldséget, azaz mindenféle me­zőgazdasági terméket”- fogalmazott a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ által delegált államtitkára. Dr. Barabási Antal Szabolcs hangsúlyozta: a kor­mány agrárstratégiájában a szövetkezés egyértelmű prioritást jelent. A fokhagymatermesztők de minimis támogatására irányuló programról közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidék­­fejlesztési Minisztérium a fokhagymatermesztők de minimis, azaz csekély összegű támogatásáról szóló kormányhatározatot. A szaktárca 3 078 000 eurót szán idén az ágazat támogatására, az igénylők hektáronként 3000 eurót kapnak, de egy termesztő nem kaphat 20 000 eurónál többet. A kedvezményezettek legkevesebb 3 hektáron kell fokhagymát termesszenek és hektáronként leg­kevesebb 3000 kg-ot kell értékesítsenek, továbbra is július 1-je és november 22-e között, az elszámolási időszak november 29-én érne véget. A fokhagymatermesztők de minimis támogatá­sára irányuló program 2019-ben indult. Tavaly 1096 személy részesült a kedvezményben, szemben a 2019- es 341-es számmal. Míg a támogatás indulásakor 360 hektáron termeltek fokhagymát a kedvezményben részesülő gazdák, addig tavaly már 1325 hektáron. Az országban tavaly összesen 9389 hektáron ter­mesztettek fokhagymát, szemben a 2015-ös 10 200 hektárral. Romániában az elmúlt 10 évben 30 száza­lékkal csökkent a betakarított fokhagyma mennyisé­ge. Míg 2010-ben 67 000 tonna volt a hazai termés, addig 2020-ban 44 000 tonna. A gázolaj árából literenként 1 lej 57 bánit térít meg az állam Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Minisztérium annak a kormányha­tározat-tervezetnek a szövegét, amely a gépesített mezőgazdasági munkálatok során elhasznált üzem­anyagmennyiség árának a részbeni megtérítését szabályozza. Eszerint az idei munkálatok során fel­használt gázolaj árából literenként 1 lej 57 banit térít meg az állam. A mezőgazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának a részbeni megtérítését célzó programban tavaly literenkénti 1 lej 52 banira számíthattak a gazdák, 2019-ben pedig 1 lej 89 banh­a­­lászok megélhetését. A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár veszteséggel, utána Afrika 30 milliárd dollárral és La­­tin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral. A FAO szakértői az aszályt nevezték meg, mint a ter­melés­ veszteségek legfőbb okát, amit az áradások, vi­harok, betegségek és kártevők, és bozóttüzek követik a sorban. A gazdaságokat fenyegetett veszélyről Soha a történelemben nem fenyegette az ag­rár-élelmezési rendszereket ennyi veszély - óriás tü­zek, extrém időjárás, kiterjedt sáskajárás és biológiai veszélyek, mint a koronavírus-járvány. Megjelenésük nem csupán emberéletekbe kerülhet, de tönkre tehet megélhetéseket és súlyos, generációkon átívelő gaz­dasági következményekkel járhat családok, közössé­gek, országok, de akár egész kontinensek esetében,­­ olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentésében. Napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőttihez ké­pest. 2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kis­termelők és családi gazdálkodók, állattartók és ha­ Románia tartsa be az EU-s vállalásait A marosvásárhelyi Marus- Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a szatmárné­meti Erdélyi Kárpát Egyesület azt szeretné elérni, hogy Románia tartsa be az EU-s vállalásait, azaz hogy ne csökkenjen a gyepek területe országos szinten. A kiadásaik fedezésére közel 250 ezer eurót nyertek a Norvég Alapból. Romániában ijesztő ütemben tűnnek el a gyepterületek, pedig a 2007-es EU-csatlakozáskor az ország azt vállalta, hogy teljes egészében megőrzi a gyepterületeit. Míg 14 évvel ezelőtt az ország mezőgaz­dasági területeinek harmada volt gyep, ebből 1,53 mil­lió hektár kaszáló és 3,33 millió hektár legelő. 2013-ban a statisztikai hivatal adatai szerint a 3,33 millió hektár legelő több mint fele, 1,87 millió hektár volt közössé­gi gyep. 2007 és 2014 között a legelők aránya 1,7%-kal csökkent. A Marus Csoport és a szatmárnémeti EKE azt is tervezi, hogy összeállít egy kötelezettségszegési eljáráshoz szükséges dossziét, ugyanis tapasztalataik szerint számos Natura 2000-es területen szüntették meg a gyepeket, és ezáltal közösségi jelentőségű élőhe­lyek vesztek el. „A gyepeknek fontos szerepük van mind a biodiverzitás megőrzésében, mind a klímaváltozás elleni harcban, ugyanis számos fajnak szolgálnak élőhelyül és - az erdőkhöz hasonlóan -, nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg”- hangsúlyozzák a természetvédők. Sütő Attila

Next