Színes Vasárnap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 35-39. szám)

1996-09-29 / 39. szám

1996. szeptember 29. „A férfiak halálosan unalmasak" Hölgyek a topon Folytatás az első oldalról Úgy tűnik, maguk a sikerlova­sok is az utóbbi gondolattal ér­tenek egyet. László Erika sze­rint nagyon egyszerű a válasz. Csupán a tragikus sorsú írónőre, Virginia Wolfra kell gondolnunk. Saját szoba című művében az írónő elpanaszol­ta, hogy a nőknek soha nem volt saját szobájuk, életformá­juk nem adott lehetőséget arra, hogy felzárkózzanak a férfiak­hoz. A nőktől évszázadokon ke­resztül teljesen elzárták a kreatív munkavégzés lehetősé­gét. László Erika szerint a XX. század egyértelműen a nők százada lesz. Végre kibonta­koztathatják a bennük szuny­­nyadó tehetséget. A nők visszafordíthatatlanul mene­telnek az egyenlőség felé - mondja László Erika, aki regé­nyének mintájául egy, a XVII. században íródott Defoe-re­­gényt választott. A téma, úgy tűnik, örök, akkor is és most, néhány évszázaddal később is a nők karrierépítési lehetősé­geiről, illetve lehetetlenségeiről szól a történet. Erre persze ellenpélda Lász­ló Erikán kívül Forgács Zsu­zsa és Vavyan Fable is... For­gács Zsuzsa - hiába, a nép­szerűség már csak ilyen - épp Amerikába indult, s nem volt ideje, hogy a sikerről elméleti­leg is értekezzék. S Vavyan Fable-t is „a munka dandárjá­ban" találtuk. Ő éppen soron következő művének finisében van, nagyon rossz pillanatban kértük tehát, fogalmazza meg, szerinte mi a nőírók sikerének titka. - Szerintem egyáltalán nem bizonyos, hogy a kérdésben foglalt állítás igaz „optikai csa­lódást" okozhat a puszta jelen­ség, hogy egyáltalán hírt ad­hatnak létükről, hogy sikerrel alkothatnak és publikálhatnak napjainkban nőnemű írók is. (Ilyenek és olyanok).­­ A nők az élet számos terü­letén kitörtek vitrin-nippecs­­ke, a hobbiállat és az univerzá­lis háztartási robotlény saját­ságos keverésaránya, egy­szersmind rabszolgai és zsar­noki szerepköréből - fogalmaz Vavyan Fable. - így, ami Sapp­­hótól a Bronte lányokon vagy Georges Sandon át például Ne­mes Nagy Ágnesig „velőtrázó deviancia" volt a Krónikusan Rázatlan Velők számára, az mostanra (gazdag tehetség és erős elszántság megléte ese­tén!) éppúgy természetes le­hetőséggé vált, mint az, hogy egy férfinemű író berakja a mosógépbe - sőt: utóbb ki is szedje onnan­­ kedvenc alsó­ját, zokniját, hogy ne tévessze össze a petrezselymet a zeller­rel, hogy mesét mondjon a gye­reknek.­­ Nem szeretem misztifikálni a szexuális hovatartozás szere­pét bármely szellemi teljesít­mény tekintetében. A kreatív tevékenység mindig is „két­nemű": az alkotó egyszer­smind befogadó és terméke­nyítő, szelíd és agresszív, vára­kozó és célratörő. Ha egy férfi­ban nincsenek nőies adottsá­gok is, ha egy nőben nincsenek férfias adottságok is, úgy az il­letőből válhat példás családfő, virtuóz sekrestyés és Nobel-dí­­jas kisrágcsáló-preparátor - ám valamirevaló alkotó aligha - mondta végül Vavyan Fable. Hölgyeim és uraim! Kell-e e frappáns megfogalmazásnál több? Pavlovics Ágota Vavyan Fable: a kreatív tevékenység mindig kétnemű László Erika: a XXI. század egyértelműen a nőké lesz Forgács Zsuzsa: ilyen a siker, már Amerikában van Millecentenáriumi telefonkártya A Feszty-körkép merített papíron A millecentenáriumi ünnep­ségekhez kapcsolódóan tele­­fonkárty­ákat jelentettek meg, amelyek Feszty Árpád A ma­gyarok bejövetele című körké­pének legszebb részleteit örökí­tik meg. A telefonkártyákat merített papírból készült, 24 karátos aranyfóliával díszített, viaszpecséttel lezárt díszes al­bumba csomagolták. Az évfor­dulóhoz kapcsolódóan ponto­san 9996, sorszámmal ellátott darab készült belőlük. A kibo­csátó World 2000 Társaság ter­vei között szerepel, hogy a tel­jes Feszty-körképet megjelenít­sék telefonkártyán, ám a többi részből már csak 2000 darabot jelentetnek meg. Szakemberek a teljes sorozat értékét már ma 100 ezer forint felettire taksál­ják. A miniatűrök elsősorban gyűjtők számára lehetnek ér­dekesek, de egyben értékálló ajándékot is jelentenek. A Feszty-körképpel díszített telefonkártyákat vitte magával az a 15 magyar tanuló is, akik a nyáron futva tették meg az utat Atlantáig, az olimpia szín­helyéig, s azokat magyar szár­mazású üzletembereknek és politikusoknak adták át. Az értékesítésből származó bevétel karitatív célokat szolgál majd, hiszen jelentős részét a gyermekek javára, sport- és közhasznú célokra, alapítvá­nyoknak fogják felajánlani. A sydneyi olimpia alkalmából rendezendő Világfutás 2000 költségeit is ebből finanszíroz­zák majd. A telefonkártyák ke­reskedelmi forgalomba nem kerülnek, így­, akik szeretnének hozzájárulni e nemes célok megvalósításához, azok a World 2000 Társaság 175- 56­5-öS telefonszámán rendel­hetik meg a miniatűröket. K. L. I. KULTÚRA Októberben médiapályázatok Kinek pénz, kinek politika: harcban a kettes csatornáért Az Országos Rádió és Televízió Testü­let a hónap elején nvilvánosságra±ozta a m­űsor­­szolgáltatásra vonatkozó feltételeket. A leendő kereskedelmi rádiók sifilillúziója-a Művelődési Közlönyben megtalálható szabályok alapján lesznek jogosultak az adásra.Az elveskáromi adatain jönnek csak az egyedi pályázati kiírások, ezek azonban már a konk­rét feltételeket is tartalmazzák. Éppen ideje, hogy ezek a pályázatok végre megjelenjenek. Emlékezetes, hogy a Danu­bius és a Magyar Televízó 2-es csatornája privatizációs határideje már a nyáron el­múlt anélkül, hogy a pályázatokat egyál­talán kiírták volna. Mindazonáltal a kése­delmeskedés nem vette el senki kedvét, bőséggel lesznek jelentkezők. Bár a Ma­gyar Televízió kettes csatornája körül úgy­ tetszik, kevesebb a kardcsörtetés, mint né­hány hónapja. A valószínűleg túlnyomórészt német pénzekkel támogatott MTM Kommuniká­ciós Rt. például már tavaly sejtetni engedte: sok mindenre kész a kettes csatornáért. (Ők például a Szerencsekerék című sikeres kvízműsor és más vetélkedők jogtulajdono­sai.) Az MTM ezügyben mostanában nem hallat sokat magáról, de szinte biztosra ve­hető, hogy a háttérben azért ott van. Már tavaly augusztusban kiderült az is, hogy egy szakmailag Baló György és anya­gilag Mark Palmer, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete nevével fémjel­zett csoport is készül a vételre. Ez az érde­keltség működteti a rendkívül sikeres prá­gai TV Novát is. Bár a francia TF 1 magán­televízió és a német Westdeutsche Allge­meine Zeitungsverlagsgesellschaft (WAZ- csoport) által tervezett új médiakonzorci­um még nem jött létre, nem titok, hogy a magyar kettes csatornából e két csapat is szeretne tulajdonrészt szerezni.. A WAZ-csoporttal persze nem csak a TF 1 tulajdonosaként ismert francia Bouygues­­csoport foghat össze. Európa legnagyobb médiavállalkozása, a német Bertelsmann és a luxemburgi CLT a WAZ-nak állítólag már jelezte, hogy részt venne egy konzorcium létrehozásában, persze a franciák nélkül. Az üzlet azonban a hírek szerint csak úgy jöhetne létre, ha a Bertelsmann a WAZ-ban is jelentős részesedést tudna szerezni. Nem látszik valószínűnek, hogy ebben belátható időn belül megegyeznek. Ezt megerősíteni látszik a Le Monde ér­tesülése. A francia lap úgy tudja, hogy­ a CLT a nagy francia hirdető cég, a Havas egyik leányvállalatával és a TF 1 -gyel együtt pályázik. Eddig csak külföldi cégekről esett szó, de a médiatörvény szerint mindenképp szükség van egy magyar vállalkozótársra is ahhoz, hogy valaki elnyerje a koncesz­­sziót. Ez a kitétel felértékeli a szóba jöhető hazai médiamagántőkét. Az esetleg létrejövő francia-német kon­zorcium magyar partnere lehet a Gyárfás Tamás nevével fémjelzett Nap TV. A Nap TV-hez sokan társítják potenciális part­nerként az OTP-t, aminek lehet némi alap­ja, hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy az OTP-Sport Plusz SE, a Czene Atti­la és a Polgár nővérek által fémjelzett egye­sület élén társelnökként áll Csányi Sán­dor, a takarékbank, illetve Gyárfás Tamás, a Nap TV első embere. Fenyő János, a Vico tulajdonosa mostanában többször kijelen­tette, hogy nem érdekli a TV 2, tehát könnyen lehet, hogy ezen a fronton elma­rad a sokak által várt újabb Fenyő-Gyár­fás erőpróba. Az eddigi találgatásokhoz képest tény­ként annyi szögezhető le, hogy a szóba jö­hető hazai cégek közül eddig csak a Nap TV tette egyértelművé szándékait. A lehetséges vevőkön kívül a másik alapkérdés az, hogy­ mennyit kell fizetniük a győzteseknek. Mennyit kér a magyar ál­lam azért, hogy tíz évre átengedjen egy csaknem tökéletesen kiépített országos hálózatot, és sok milliónyi nézőt? Az árról biztosat még mindig nem lehet tudni, annyi azonban sejthető, hogy 5-10 mil­liárd forint körül lesz. Persze nagyon nem mindegy, hogy öt vagy­ tíz. Szakértők sze­rint ugyanis legjobb esetben évente egy­­milliárd forint hasznot lehet nyerni a ket­tes csatornán. Tízmilliárdos árral - az ÁPV félhivatalos információk szerint ezt tartaná reálisnak - tehát nemigen várha­tó haszon. Ebben az esetben nem a szak­mai befektetők, hanem az egyéb szem­pontokra való tekintettel (is) pályázók kockáztatnák a pénzüket, ami valószínű­leg több pénzt jelentene az államnak s ke­vésbé jó műsort a nézőnek. Nem utolsó kérdés hát, ki miért akarja magáénak az egyetlen magyar privatizál­ható televíziós csatornát? Vannak, akik szerint tiszta a képlet: a jelentkezőket - fi­gyelemmel az ilyen nagy vételár éveken át történő meg nem térülésére - kizárólag politikai szándék ösztönzi. Ez talán igaz lehet a magyar befektetőjelöltek némelyi­kére, akik eddig a bankokban felhalmo­zott tőkéjüket lehet, hogy így akarják po­litikai tőkére átváltani. Azt azonban ne­héz lenne elhitetni bárkivel, hogy a fran­ciák vagy a németek így akarnának bele­szólni a magyar belügyekbe. Számukra egyértelműen az üzlet a fontos. Az üzlet pedig a médiában már jó ideje a reklám­ban van. Nemcsak abban, amit kifizet­nek, hanem abban is, amelynek árát esetleg nem készpénzzel fizetik. Nincs ez másként nyugaton sem. A vásárlási vágynak persze elsősorban gazdasági okai lehetnek. Ahogy a francia és a német fogyasztási cikkeknek, úgy a hozzájuk kapcsolódó hirdetési piacnak is terjeszkednie kell. A gyarmatosítás kora lejárt, szabad mezők ,azonban akadnak még keleten. Ezeken a mezőkön pedig a nyugatiak szemében rossz hasonlattal ki­száradóban lévő, de még élő, felvirágoztat­ható gyümölcsfának tűnhet talán a ma­gyar kettes csatorna is. S ha ez a vetélkedés a maga hatalmas számaival, százalékaival és bonyolult cég­neveivel nem is túl szórakoztató, a műsor remélhetőleg majd az lesz. T. L. L. Európai Örökség Napok Tárva-nyitva a hivatal Folytatás az első oldalról A gazdag történelmi múlttal rendelkező, tiszteletet paran­csoló épülettömbök egyike a Roosevelt téren pompázó Bel­ügyminisztérium. Az épület­tömb több lakóházból álló műemlék palota. A József Atti­la utca 2-4. szám alatt a XIX. század elején még a királyi Só­­hivatal működött. A hivatalt le­bontották, helyére 1823-ban Pfeffer Ignác építtetett kéteme­letes lakóházat és fürdőt. A há­zacska Hild József tervei sze­rint készült, és nyolc évtizeden keresztül működött. Az épület nevezetessége, hogy falai közt élt Széchenyi István is, a Lánc­híd felépüléséig. Később a házat és telket a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vette meg, lebontatta az épületet és helyére a ma is ál­ló palotát építtette. Az eklek­tikus stílusú építmény Alpár Ignác és Quittner Zsigmond tervei alapján készült 1905- ben. A század eleji mesterek úgy döntöttek, hogy az építke­zésnél, berendezésnél és díszí­tésnél kizárólag magyar anya­gokat és iparosokat alkalmaz­nak. Tervük alól egyedüli kivé­telt a homlokzat gránittáblája jelentett, arra nem találtak az országban megfelelő anyagot. A jelenlegi lakók, a Belügymi­nisztérium vezetői nagy gondot fordítanak a patinás épület ál­lagának megóvására. Műemlékvédő szakemberek útmutatásait követve újítják fel és tartják karban az arra rá­szoruló épületelemeket, így újult meg az elmúlt néhány év­ben a két főbejárat, a miniszte­ri irodák, a felvonók és a II. vi­lágháború idején megsérült kupola is. P. Á. SZÍNES VASÁRNAP 7 Szerelmes versek Óbudán „Apám szerb volt...” Az Óbudai Társaskörben októ­ber 57er fessé mihtarfalte új ver-~­seit Radosav Miklós. A Szerel­­meskönyv a költi ntndik köte­­­te. A szerb apa és román szár­mazású anya gyermekeként született író-fordító legkedve­sebb verselője a román apától és szerb anyától született költő, Vaskó Popa. Radosav Miklós szerint a régió nagy lel­kei szinte ugyanúgy éreznek, is­merniük és tisztelniük kell egy­más világát. Például Vaskó Po­pa és Pilinszky János személye­sen is ismerték egymást, de összeköti őket az emberi viszo­nyok szikár megfogalmazása is. A fordító szerint Popa verseiben a legmodernebb szavak a gyufa és a szivargyújtó, a költő követ­kezetesen olyan dolgokkal fog­lalkozik, amik a technicizált vi­lágtól függetlenül mindig is ér­vényesek voltak. Pilinszky­ és Popa összehasonlítása azt a gondolatot sugallja Radosay Miklós számára, hogy az azo­nos régióban élő népek költői ugyanazokkal az érzésekkel, feladatokkal találják szembe magukat. A két nyelven élők feladata pedig, hogy fordítása­ikkal minél szélesebb kör szá­mára tegyék olvashatóvá a ré­gió íróinak és költőinek mun­káit. Ezért adta ki korábban is, ma is, kétnyelvű változatban verseit, magyar és szerb (ko­rábban szerbhorvát) nyelven. Radosav meggyőződése, hogy mai, atomizált világunkban a kultúra komplexitása nagyon fontos. Ezért verseit - immár hagyományosan - olyan előadá­sokban mutatja be, ahol a klasszikus hangszeres zene, a költészet és az énekhang együt­tesen fejezi ki gondolatait. Az Óbudai Társaskörben szomba­ton, Radosav Miklós verseit Ká­lid Artúr mondja, Koronás Anna énekel, Erdélyi Ilona zongorá­zik. Radosav Miklós néhány éve rajzol is, október 15-én az Osi­ris Könyvkiadó galériájában lesznek láthatók munkái. P. Á. Radosav Miklós: a régió lelkeinek tisztelniük kell egymást

Next