Színház, 1998 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
Nemzeti Színházat, valóra váltva a jó fél évszázaddal korábbi terveket, kezdeményezéseket, Széchenyi kora teremtette meg. Az alapítást kiharcolók döntő többsége - a köznemesség - ,...a színházért nem mint szórakozóhelyért, hanem mint nemzeti ügyért küzdött. A magyar Nemzeti Színház keletkezésének ez a magasabb indítóoka adta meg léte egész folyamán a köztudatban azt a kiemelkedő helyet, melyet ma is elfoglal.” A Nemzeti Színház létrehozásában tehát a gyakorlati ok, igény - maga a színház mint ügy __-termet* _t_ \A/\ V'O'n A színház új vezetői, Székely Gábor, Sziládi János, Zsámbéki Gábor által készített tervezet teljes címe: A Nemzeti Színház helye, feladata a szocialista magyar ◄ NEMZETI SZÍNHÁZ 1978-1982 ► - eltörpült a nemzeti ügy fontossága mellett. Ezpedig azzal a következménnyel járt, hogy története folyamán a Nemzeti Színház - a nemzeti célkitűzésekkel való szoros összefonódottsága miatt - kivételes helyzettel, kivételes lehetőségekkel és kivételes kötelezettségekkel rendelkezett. Feladata volt: - a magyar nemzeti szellem, a magyar nyelv ápolása; - a nemzeti klasszikus drámairodalom színrevitele és folyamatos színen tartása; - az adott korszak szempontjából fontosnak minősített új irodalmi művek létrehozatala, műsorra tűzése; -a magánszínházak által kevéssé vállalt világirodalom oktató-nevelő célzatú bemutatása. A színházalapítás gondolatát felvetők körében elsőként, még 1775-ben a nyelvművelés eszméje bukkan fel: „..addig, míg valami igaz hazafinak kegyelméből theátrum fel nem állíttatik, soha a magyar nyelv tökéletes nem lészen.” A színházi gyakorlat igazolta a feltételezés, a kérés jogosságát, a Nemzeti Színház kezdetben nyelvművelő intézmény volt. Célja ekkor, az egyetlen szinte, s a mindenképp meghatározó, magyarul játszani. A magyar dráma támogatásának követelménye formálisan az 1865. évi szabályrendelettel került be a Nemzeti Színház programjába. Az eredeti drámák bemutatóinak száma azonban már az 1850-es évek közepén jelentősen megszaporodott; a színház csakhamar a mennyiség és a minőség dilemmája elé került. A kritika meghatározó része, élén az elvi tisztaságáról és következetességéről ismert Gyulai Pállal, egyértelműen a minőség mellett foglalt állást. A Nemzeti Színház legendás korszaka a múlt század utolsó évtizedeiben, Szigligeti és Paulay igazgatása alatt következett be. Szisztematikus, a színházi munka minden részére kiterjedő reformtevékenység kezdődött a színházban a műsorpolitikától kezdve - a görög és a francia Jelenet A konyhából (1979) kultúrában.\ ^ uXv \PG | Oi ,V ■ UI ir \ ■ Uh? -|W fii. ►üt ii; ' ^ . ■m.... r w- *Y 14