Színház És Társaság, 1924 (8. évfolyam, 1-23. szám)
1924-01-05 / 1. szám
Színház és Társaság Nem is lehet ezt a darabot irányok és elnevezések dosszéjába elskatulyázni, nem is komédia, nem is bohózat, mert a fintorok és nevettető szituációk mögött mindig és mindenütt ott van a szerelmes férfi örök tragédiája:a féltékenység! .. . Crommelynek leginkább északi nagyok méltó utódjául tetszik, mintha kevert szerelemből származóban Strindberg, Stendhal, Shaw modern, ideges gyermeke lenne . .. Problémája túl van az élet mindennapi kérdéshalmazán... uj szavakkal, uj életértékeléssel, uj szóhangsúlyozással, uj tartalommal és uj formával dolgozik... A darab cselekménye idealizált időben és helyen, idealizált emberek között történik. Egy írómesternek szépséges felesége van, naiv aszszonyka, aki nem is ismer soha más férfit férjén kívül, nemcsak felesége, hanem szolgája is, szóval olyan asszony, akiben nem lehet kételkedni. Ennek dacára a férfi mégis kételkedett, mert ha egy éjjel távol volt, nem tudta elhinni, hogy őt ilyenkor meg nem csalja. Az ő filozófiája az, hogy egyszer az életben minden asszony,, megcsalja az urát. Ő most túl akar lenni ezen a bizonytalanságon, bízni nem tud az asszony hűségében, viszont a hűtlenségében sincs semmi bizonyítéka. Legalább az utóbbiról akar meggyőződést sze-Lengyel Vilmos és Forgács Sándor, a nagy sikerrel bemutatott„Téli ballada“ főszereplői, a Hauptmann-darab főpróbája köztien ... HA FINOM CUKOKAT AKAR, KÉRJEN „MELISSÁT11 Lioyd 1365. CLUJ, TELEFON 648 ÉS 665.