Színház És Társaság, 1924 (8. évfolyam, 1-23. szám)

1924-01-05 / 1. szám

Színház és Társaság Nem is lehet ezt a darabot irá­nyok és elnevezések dosszéjába elskatulyázni, nem is komédia, nem is bohózat, mert a fintorok és nevettető szituációk mögött mindig és mindenütt ott van a szerelmes férfi örök tragédiája:a féltékenység! .. . Crommelynek leginkább északi nagyok méltó utódjául tetszik, mintha kevert szerelemből szár­mazóban Strindberg, Stendhal, Shaw modern, ideges gyermeke lenne . .. Problémája túl van az élet mindennapi kérdéshalmazán... uj szavakkal, uj életértékeléssel, uj szóhangsúlyozással, uj tarta­lommal és uj formával dolgozik... A darab cselekménye idealizált időben és he­lyen, idealizált embe­rek között történik. Egy írómesternek szépséges felesége van, naiv asz­­szonyka, aki nem is is­mer soha más férfit fér­jén kívül, nemcsak fe­lesége, hanem szolgája is, szóval olyan asszony, akiben nem lehet kétel­kedni. Ennek dacára a férfi mégis kételkedett, mert ha egy éjjel tá­vol volt, nem tudta el­hinni, hogy őt ilyenkor meg nem csalja. Az ő filozófiája az, hogy egy­szer az életben minden asszony,, megcsalja az urát. Ő most túl akar lenni ezen a bizony­talanságon, bízni nem tud az asszony hűsé­gében, viszont a hűt­lenségében sincs sem­mi bizonyítéka. Leg­alább az utóbbiról akar meggyőződést sze-Lengyel Vilmos és Forgács Sánd­or, a nagy sikerrel bemutatott„Téli ballada“ fősze­replői, a Hauptmann-darab főpróbája köztien ... HA FINOM CUKO­KAT AKAR, KÉRJEN „MELISSÁT11 Lioyd 1365. CLUJ, TELEFON 6­48 ÉS 6­65.

Next