Színházi Élet, 1912. december 8–15. (1. évfolyam, 2. szám)
1912-12-08 / 2. szám
2. oldal Hoffmann meséi. Az operaház újdonságai. Nem egészen újak ezek az újdonságok , de mégis legalább is olyan érdekesek a zeneértő és színházkedvelő közönség számára, mint ha az újnál is frissebbek lennének. Az egyik újdonság a Hoffman meséi a másik Strauss Richárd „Salome"ja Hogyan? mondják önök hát a Hoffmann még mindig szerepelhet, mint újdonság? Igenis szerepel és szerepelhet, ha a felújításhoz úgy fognak hozzá, mint ahogy az Operában hozzáfogtak. Mert hát az Offenbach muzsikáját csak egyféle képen lehet jól játszani — magát a darabot azonban sokféleképen lehet megszólaltatni a színpadon. Az Operaház nagy titokban tartja a készülődéseit, amelyekről tulajdonképen pontosat és biztosat csak két ember tud Bánffy Miklós gróf a kormánybiztos és díszlettervező, (most a Hoffmannal kapcsolatban, inkább mint ilyen szerepel) és Hevesi Sándor a főrendező aki az uj inscenálást végzi. Egy és más azonban kiszivárog a diszletfestő műtermekből, a direkciós irodából és egyéb kevésbé közvetlen és kerülőbb utakon. A főszempont, amelyből az Operaház uj rendezése kiindul, a mese lesz. A mese szines és ragyogó világát akarják megoldani a Hoffmann három közbülső képében. Elsősorban természetesen dekorációban. A beavatottak csodákat mesélnek, hogy milyen lesz a korcsma jelenet realismusa után az első kép ragyogó fantáziája amelyet Hoffmann képzeletének nagyszerű figurái népesítenek majd be. Azt mondják sohasem került még magyar színpadra olyan csodásan szép díszlet, mint amilyen a Giulietta kép velencei éjszakája lesz. Mindenek között azonban legtöbbet várnak a harmadik képtől, amelynek mágikus és misztikus hatását egy különös dekoráció kísérlettel akarják segíteni és emelni. Ez lesz az első művészi kísérlet arra, hogy a színpadot tisztára grafikus módon oldják meg — ami anyit jelent, hogy csak két szín a fehér és a fekete szerepelnek majd a színpadon. „Black and withe" művészetnek hívják ezt az angolok — de színpadon még soha és sehol nem próbálkoztak vele. Tessék csak elképzelni a velencei kép színekben gazdag buja és ragyogó világa után ezt az egyszerű és kedves szépségét, ezt a titokzatos és félelmes képet amelyben csak vonalak és foltok vannak, amelyek fantasztikus szeszélyességgel adnak gyönyörű keretet a benne mozgó figuráknak. S ezekhez a különösen szép díszletekhez alkalmazkodik majd a^ MEVI I mozgókép-palota. Bejárat: VIII. József körút 31 A monarchia legnagyobb mozgószínháza. Tizenkét tagból álló szimfonikus zenekar Elsőrendű műsor. Az előadások hétköznap d. u. 5 órakor, vasár- és ünnepnap ...... . ... ..... . , pokon d.u. 4 órakor kezdődnek. teljesen ujjnepilverenyuzo berendezes