Színházi Élet, 1914. április 26–május 3. (3. évfolyam, 17. szám)
1914-04-26 / 17. szám
II. Szobrot Biró Rezsőnének ! volt A klasszikus mithologiában az a nő szerencsés, akit meglátogattak a Gráciák. A mai, modern világban is az a nő boldog, akit a Grácia ölel körül, még pedig az úgynevezett Grácia-füző, melyet egy nagyszerű magyar asszony, Biró Rezsőné talált föl és hozott forgalomba. Maga az elnevezés is rendkívül találó, mert aki Grácia-füzet visel, az maga is olyan, mint akit a Gráciák áldottak meg a külső megjelenés minden kellemével, könnyedséggel, finom és lágy vonalakkal. Az úgynevezett előkelő társadalom asszonyai ma már nem hordanak mást, mint csakis Grácia-füzőt. Ennek a fűzőnek divatja a pesti színpadokról indult ki. A szinpad szépei, akik gyors és biztos szemmel ítélik rögtön meg mindazt, ami szép és kellemes, mert hiszen szerepükbe vág az öltözködés művészete. Biró Rezsőné Grácia-füzőjét azonnal fölkarolták s ma a Gráciafüző ott van minden művelt magyar család budoárjában. S a nők, akik igazán hálásak lenni csak a szépségért tudnak, szinte megható módon fejezik ki hálájukat Biró Rezsőnének. Ezt a kedves szobortervet, amelyet most itt mutatunk be, egy fiatal nő-olvasónk juttatta hozzánk, ezzel a felkiáltással: emeljünk egy szobrot Biró Rezsőnének. Mert — úgymond — a szobrász, aki élettelen kőből formálja ki a csodásan szép asszonyi testet, nem olyan nagy művész, mint az, aki az élő asszonyi test gyönyörű formáit érvényre juttatja, emeli, azt kívánatosabbá, igézőbbé teszi. Ezért kíván szobrot emelni Biró Rezsőnének s mi, a magunk részéről szívesen jutunk hozzájáezen tervhez azzal, hogy íme bemutatjuk Grácia-füző a feltalálójának első szobortervezetét.