Színházi Élet, 1914. április 26–május 3. (3. évfolyam, 17. szám)

1914-04-26 / 17. szám

2. oldal S­inilAZJ CLtT M Hegedűs Gyula: H­egedüs Gyula karrierje a régi magyar szinészkarrierek tipi­kus ösvényén indult útnak. Vidéki uri család fia, szülei a tolnamegyei Kéty községben laktak s az volt a remény­ségük, hogy a Gyula gyerek majd kive­rekszik magának valami tekintélyes állást a vármegyénél. Talán még a főjegyzőségig is fölviszi. Nem igy lett. Hegedűs Gyulát, aki 1870 február 3-án született és Szeg­zárdon hat polgári iskolát végzett, ösztönei és vágyai a szinház felé ragadták. Akkor tizennyolc és fél éves volt. Egy napsütéses tavaszi nap délutánján szökve távozott a szülői háztól és Tolna-Tamásiba ment, ahol akkor özvegy Keresztély Jánosné daltársulata tanyázott. Nyűtt és kopott ekhós szekér szállította a társulatot falu­ról-falura. A fiatal Hegedűs dobogó szivvel nyi­tott be direktorékhoz. Hamar megegyeztek, ottmaradt. A gázsi egy forint volt minden előadás után és koszt a direktornénál. Ha netán gyéren cseppent a pénz a jó tamásiak bugyellárisából, a fizetés is le­olvadt esti húsz krajcárra. Ebből is tellett egy kis pörköltre a nagykorcsmában. Hegedűs először egy népszínműben lépett föl, de baj lett belőle. A darabban előforduló részeges jegyzőt ját­szotta s a község jegy­zőjét maszkírozta ki. A publikum ráismert, az igazi jegyző nevét ordítozta, a vége pedig az lett, hogy az egész daltársulatot kiebrudal­ták. Mentek másik községbe játszani, nyo­morogni. E koplalá­sokkal teli, különös napokat Hegedűsnek a direktorné kisebbik lánya iránt érzett sze­ Hegedűs szülei 1872-ben. • Hegedűs Gyula egy éves korában, édes anyja ölében.

Next