Színházi Élet, 1915. szeptember 26–október 3. (4. évfolyam, 4. szám)

1915-09-26 / 4. szám

N­­ 1 J­S SZÍnHÁZ! ÉLET LÓ M Vidéki diadalútját Lyon Lea Bródy Sándor szen­zációs sikerű drámája a kolozs­vári Nemzeti­ Színházban kezdte el. Rég nem volt olyan forró színházi estéje Kolozsvárnak, mint az elmúlt hét keddjén. A címszerepet Poór Lily a színház dédelgetett drámai művésznője játszotta decens alakításával rendkívüli hatást ért el. Lyon rabbi szerepében Janovics Jenő dr. cizellált finomságú frappánsan megrajzolt alakot adott. Ihász Aladár nagyhercege minden dicséretet meg­érdemel. A zsúfolt ház közönsége nem furako­dott elismerésének jelével és az előadás menetét gyakran megzavarta a fel-felzúduló tapsvihar. A darab előreláthatólag sokáig be fogja tölteni a kolozsvári Nemzeti­ színház játékrendjét. Diósy Nusi a Zsuzsi kisasszony népszerű kreálója, leszerződött állandó vendégnek a debre­ceni színházhoz és ez alkalommal a debreceni szinügyi bizottság megengedte, hogy mindazokon az estéken, midőn a primadonna fellép, az igaz­gatóság mérsékelten felemelhesse a helyárakat. Pécsy Erzsi, aki legutóbb a Király­ Szinházban játszott primadonna szerepeket, jövő hónapra a Modern­ Szinpadhoz szerződött.­­ Egy zenei jelenetben Chopin híres­­ f-moll-kerin­gőjét fogja elénekelni, amelyre Harsányi Zsolt irt magyar verset. Ezenkívül magánszámot is elő fog adni a kitűnő fiatal énekesnő, Vágó Béla. A Magyar szinház népszerű tagja csü­törtökön vezette oltárhoz Weinberger Mariska aradi úrilányt. Pázmán Ferenc, vagy amint becéző nevén ismerik „Paci", legközelebb már a nyilvánosság elé lép három kitűnően sikerült filmjével, melyek „Paci­filmek" néven lesznek népszerűek. De nem ér­dektelen most azt sem megemlíteni, hogy Paci még a háború előtt leszerződött a rigai szín­házhoz, a németek lakta orosz város eleste már a küszöbön áll. Ha a németek is úgy akarják! Lovászy és a disznó­zsír. Lovászy Károly a ki­váló kabaréíró, aki arról ne­vezetes, hogy ő tudja az ös­­szes humoristák között a leg­szomorúbb arcot vágni, a minap egy nagyon vidám kabarészámot vitt be Bárdos Artúr­hoz, a Modern Színpad igazgatójához. A direktor átvette a számot és éppen ki akarta állítani az utalványt a szokásos díjazással, amikor Lovászy hirtelen közbe­szólott: — Pardon direktor úr, ne tessék kitöl­teni az utalványt. Én ezt a számot nem adhatom oda a megszokott feltételek mellett. — Miért? — Mert tetszik tudni, drágább lett az élet. A háborús viszonyok miatt óriási terhek nehezednek háztartásomra. És éppen ezért . . . — Szóval azt akarja — szólt hirtelen közbevágva a gavallér Bárdos — hogy pár koronával megtoldjam az eddigi honoráriumot? — Óh nem! Én sokkal többet akarok! — No, nyögje már ki, hogy mit kíván ezért kupléért — kiáltotta Bárdos a idegesen. — Kedves direktor úr, én azt hiszem, hogy ez a kuplé testvérek között is megér egy kiló — disznó­zsírt. Egy dekával sem ad­hatom olcsóbban ! H­A­Á­G HÖLZER CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓ BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS­ U. 9­ 17. oldal

Next