Színházi Élet, 1915. november 28–december 5. (4. évfolyam, 13. szám)

1915-11-28 / 13. szám

IV. évfolyam. 1915. november 28-tól december 5-ig. 13. szám. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egészévre 10.— kor. Félévre 5.50 . Negyedévre 3.— « Hirdetések díj­szabás szerint. A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében KORDA SÁNDOR. Vidéken és a Máv. pályaudvarain 30 fill. SZÍNHÁZI ÉLET ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti szinlapjával. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Erzsébet­ körút 22. Telefon 34—97. Egyes szám­ára : Budapesten 24 fillér. Névtelen hősök. sóta fegyverzaj közepette játsza­nak a magyar színházak, aligha , folyt le még olyan szép szín­házi este, amilyen szépnek, nemesnek és felemelőnek az Operaház Erkel-reprize, a „Névtelen hősök" felújí­tása ígérkezik. A héten lesz éppen harmincöt eszten­deje, hogy a most lebontott régi Nemzeti épületében, melyben akkor az Opera is meg­húzódott, bemutatták Erkel honvéd-operá­ját. Akkor is nagy kulturális esemény volt ez. Erkel Ferenc, a legnagyobb magyar komponista, már ré­góta hallgatott és most Tóth Edével, a „Falu rossza" országos nevű szerzőjével írt egy ope­rát. A bemutató a leg­ragyogóbb külsőségek között zajlott le. Az új opera szerepeit az akkori magyar ének­művészet legjelesebb nevei énekelték. Ilonka szerepében Ná­das­né Katalin szopránját élvezte a kö­zönség, Elek szerepét Perotti kreálta. Parasznyayt, az öreg falusi lelkészt, Ódry Lehel, Csipkés Tamás komikus szerepét pedig Kőszegi, a kiváló basszista alakí­totta és énekelte. 1880 november 30-án tartották meg a bemutatót, amely szép és lelkes sikert aratott. Azóta azonban harmincöt esztendő telt el. A magyar verselés technikája Tóth Ede óta rengeteget haladt s a hangszere­lés művészete is fejlődött harmincöt esz­tendőt. így jutott Kern Aurél, az Opera­ház igazgatója arra az elhatározásra, hogy a verselés és a hangszerelés elavult ré­szeit — kegyeletsértés nélkül — revide­áltatja arra hivatott művész­ emberekkel. A szöveg hellyel-közzel naiv részeit ő maga igazította ki Bakonyi Károly kitűnő társaságában, a hangszerelésnek azokat a helyeit pedig, amelyek ma már elavultaknak tekinthetők, Rékai Nándor ruházta fel a modern fülnek megfe­lelő hangzással. Természetes, hogy ezzel a klasszikus ma­gyar operán lényeges változás nem esett. Meséje, jelenetei, sőt legtöbbnyire mondatai is ugyanazok marad­tak, valamint meló­diáihoz sem nyúlt ava­tatlan kéz. A restaurá­lás munkája a lángelme feltétlen tiszteletének jegyében folyt le, így aztán magát, a­ gyönyörű Erkel-operát fogja hallani az Operaház közönsége. Szép és lélekemelő színházi este lesz, szebb minden háborús előadásnál. A da­rab a magyar szabadságharc eseményeiről szól, négy felvonása közül a második a magyar honvédtábor mozgalmas képét varázsolja elénk, zenéje pedig Erkelé, így hát klasszikus, színmagyar zene. A Kern-rezsim evvel a premier-jellegű reprizével igazán helyes úton indul el. Erkel Ferenc

Next