Színházi Élet, 1915. november 28–december 5. (4. évfolyam, 13. szám)
1915-11-28 / 13. szám
IV. évfolyam. 1915. november 28-tól december 5-ig. 13. szám. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egészévre 10.— kor. Félévre 5.50 . Negyedévre 3.— « Hirdetések díjszabás szerint. A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében KORDA SÁNDOR. Vidéken és a Máv. pályaudvarain 30 fill. SZÍNHÁZI ÉLET ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti szinlapjával. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Erzsébet körút 22. Telefon 34—97. Egyes számára : Budapesten 24 fillér. Névtelen hősök. sóta fegyverzaj közepette játszanak a magyar színházak, aligha , folyt le még olyan szép színházi este, amilyen szépnek, nemesnek és felemelőnek az Operaház Erkel-reprize, a „Névtelen hősök" felújítása ígérkezik. A héten lesz éppen harmincöt esztendeje, hogy a most lebontott régi Nemzeti épületében, melyben akkor az Opera is meghúzódott, bemutatták Erkel honvéd-operáját. Akkor is nagy kulturális esemény volt ez. Erkel Ferenc, a legnagyobb magyar komponista, már régóta hallgatott és most Tóth Edével, a „Falu rossza" országos nevű szerzőjével írt egy operát. A bemutató a legragyogóbb külsőségek között zajlott le. Az új opera szerepeit az akkori magyar énekművészet legjelesebb nevei énekelték. Ilonka szerepében Nádasné Katalin szopránját élvezte a közönség, Elek szerepét Perotti kreálta. Parasznyayt, az öreg falusi lelkészt, Ódry Lehel, Csipkés Tamás komikus szerepét pedig Kőszegi, a kiváló basszista alakította és énekelte. 1880 november 30-án tartották meg a bemutatót, amely szép és lelkes sikert aratott. Azóta azonban harmincöt esztendő telt el. A magyar verselés technikája Tóth Ede óta rengeteget haladt s a hangszerelés művészete is fejlődött harmincöt esztendőt. így jutott Kern Aurél, az Operaház igazgatója arra az elhatározásra, hogy a verselés és a hangszerelés elavult részeit — kegyeletsértés nélkül — revideáltatja arra hivatott művész emberekkel. A szöveg hellyel-közzel naiv részeit ő maga igazította ki Bakonyi Károly kitűnő társaságában, a hangszerelésnek azokat a helyeit pedig, amelyek ma már elavultaknak tekinthetők, Rékai Nándor ruházta fel a modern fülnek megfelelő hangzással. Természetes, hogy ezzel a klasszikus magyar operán lényeges változás nem esett. Meséje, jelenetei, sőt legtöbbnyire mondatai is ugyanazok maradtak, valamint melódiáihoz sem nyúlt avatatlan kéz. A restaurálás munkája a lángelme feltétlen tiszteletének jegyében folyt le, így aztán magát, a gyönyörű Erkel-operát fogja hallani az Operaház közönsége. Szép és lélekemelő színházi este lesz, szebb minden háborús előadásnál. A darab a magyar szabadságharc eseményeiről szól, négy felvonása közül a második a magyar honvédtábor mozgalmas képét varázsolja elénk, zenéje pedig Erkelé, így hát klasszikus, színmagyar zene. A Kern-rezsim evvel a premier-jellegű reprizével igazán helyes úton indul el. Erkel Ferenc