Színházi Élet, 1916. május 28–június 4. (5. évfolyam, 22. szám)
1916-05-28 / 22. szám
V. évfolyam. 1916. május*28-től junius?4-ig. 22. szám. Előfizetési árak: levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 10.— kor. Félévre 5.50 « Negyedévre 3.— • SZINHMI ÉLET Hirdetések díjszabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Telefon 34—97. A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében ILLÉS LÁSZLÓ. Egyes számára : Budapesten és vidéken 30 fillér. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti színlapjával. Erzsébet-körút 22. A budai szezon. Május vége van, és ilyenkor minden esztendőben szép poétikus mondatokat keres a színházi krónikás tolla, hogy hírt adjon a budai szezon kezdetéről. Mikor a pesti színházak nyitnak kaput, akkor a nyári pihenés után túl vagyunk a természet szépségein, ismét a városi szezonra, az autók, frakkok és ékszerek csillogó látványára vágyakozunk. De mikor a budai színészet kezdi meg a maga szezonját, akkor végre tavasz van,a nyes utcákon verőfétágabb mellel szedjük a lélegzetet és az ifjúság legszebb emlékei virulnak ki bennünk arra a gondolatra, hogy a Horváth-kertben már kizöldültek a bokrok és a krisztinavárosi nagy faépület ósdi udvarán már szorgalmas munkáskezek cipelgetik a díszleteket. Ez a tavaszi kis ellágyulás mindig kijár a budai társulatnak. De miután ezt a krónika kedves kötelessége gyanánt megcselekedtük,most az egyszer nem lehet csak ennyi után tovább menni. Most az egyszer meg kell állani, még pedig nem is egy pillanatra. Hanem a dolog fontosságához méltó komolysággal meg kell állapodni ama tény mellett, hogy az idei budai színháznyitás nem csak a rendes és kellemes budai színészet kezdését jelenti. Ennél sokkal többet jelent : Új és merész szellemet a budai színjátszás kulturális ügyében. Most egy esztendeje bőven megérdemelt melegséggel búcsúztattuk el Sebestyén Gézát, a Magyar Színház megváló művészét. És méltán elismeréssel előlegezettünk Sebestyén üdvözöl Gézát, a buda-temesvári társulat új igazgatóját. Csak szakmabeli ember érezte akkor, hogy ez a kitűnő, csak szívből és csak vasból összegyúrt ember milyen nagy fába vágta a fejszéjét. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy ő — ha színházat csinál — azt biztosan a maga eredeti, kis és merész energimódján fogja csinálni. Budán és Temesváron pedig, a tiszteletre méltó tradíciók e két nemes és komoly városában, úgynevezett bajos a dolga. Aki ezeken a helyeken óvatos kényelemmel bevált remaga igen reformernek akar csak úgy dolgozni, ragaszkodik hogy a régi és jólceptekhez, annak biztos a üzlete és kockázata aki felteszi magában, alkot, irányt szab, uj KIS alig van. De hogy szervez, utat inaugurál Sebestyén Géza a buda-temesvári színtársulat igazgatója.