Színházi Élet, 1917. október 21–28. (6. évfolyam, 43. szám)
1917-10-21 / 43. szám
évfolyam 1917 október 2-től október 28-ig ELŐFIZETÉSI ÁRAK kotta melléklettel : Budapesten és vidéken Egész évre . 20.— K Félévre . . 10.— K Negyedévre . ..— K » Egy számára : Budapesten CA és vidéken MVJ SZÍNHÁZI ÉLET ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR 43. Hirdetések díjszabás szerint Szerkesztőség és kiadóhivatali ERZSÉBETKÖRÚT 24. fillér Telefon: 34 — 97 Látogatás Herczeg Ferencnél „Árva László király" a Nemzetiben. Hidegkuti»ut 51/b. Itt már elmarad a város zűrzavaros lármája, bűze, pora, vásári hangja, itt szabadon kitárja pazar kincseit a leggyönyörűbb évszak, a káprázatos, kései ősz . . . Az egyik oldalán az útnak a Svábhegy lejtője indul, sárga és vörös szinben pompázó fáival, elperzselődött, ritkuló pázsitjával, szabadon. A másik oldalon villák sorakoznak . . Ünnepi, termékenyitő csend honol itt. A „Színházi Élet" krónikása elfogult, áhitatos lélekkel jár közöttük. Az egyik villán, — kedves, franciás, tornyos kis palota, — azt olvassa: Márkus Emiliadak. Az 51/b. szám alatt pedig egy apró tábla hirdeti szerényen: Herczeg Ferenc. Magas, piros tetejű, magyaros ház. Az emeleten egy sor muskátli mosolyog. A csöngetésre egy hatalmas, fehér juhász kutya kezd őrjöngeni a láncán. Az inas alig tudja csillapítani. Beküldjük a név*jegyünket. — A képviselő úr éppen most tért haza a Nemzeti Színház próbájáról, de készséggel áll a Színházi Élet rendelkezésére. Nemsokára ott ülünk vele szemben a tágas, könyvekkel, szőnyegekkel, szobrokkal teletömött dolgozószobában. Megkérjük, hogy mondjon el egyet,mást az „Árva László király" a Nemzeti Színház» hoz benyújtott uj történelmi drámájának előkészületeiről. — A próbák, — kezdte el Herczeg Ferenc — már javában folynak. Az olvasói próba szeptember 18-án volt, a bemutató előadást október 26-ára tervezzük, így hát bőviben van időnk próbálni. A darab különben meg is kivánja a gondos, esti szóló munkát, mert 24 beszélő és jó sok néma szereplő játszik benne s még azon felül sok benne a tömegakció. A próbákat Csathó Kálmán barátom vezeti, de magam is állandóan ott vagyok. — Kissé féltem, hogy a háborús viszonyok miatt nem tudják majd az Árva Lászlót kellően kiállítani, időközben azonban kisült, hogy a Nemzeti raktárai valóságos kincsesbányái a drága és nemes anyagoknak, amelyek az én darabom korszerű felruházásához szükségesek. Nem hinném, hogy volna még színház a világon, amely ilyen nagyszerű készletekkel rendelkeznék. — A díszleteket gróf Bánffy Miklós tervezte, az ő ismert zsenialitásával és szinte csalhatatlan tudásával. Nem hinném, hogy elfogult vagyok, ha azt mondom: a Bánffy-féle díszletek közt van« nak a legérdekesebbek és legorganizáltabbak, melyeket valaha színpadon láttam. — Régóta nem volt már darabom a Nemzetinél, azért nagyon kellemesen lepett meg a fiatalos munkakedv és lendület, amely ma ezt a színházat jellemzi. Elsőrendű művészek a darabomban epizódszerepek eljátszására vállalkoztak, az első próbákon mindenki betéve tudta már szerepét, a művészek állandóan érdeklődnek egymás játéka iránt és ötletekkel és jótanácsokkal támogatják a rendezőt. Ez körülbelül a legnagyobb megtisztelés, amiben a szinház a szerzőt részesitheti . . .