Színházi Élet, 1917. október 21–28. (6. évfolyam, 43. szám)

1917-10-21 / 43. szám

évfolyam 1917 október 2­-től október 28-ig ELŐFIZETÉSI ÁRAK kot­ta­ melléklettel : Budapesten és vidéken Egész évre . 20.— K Félévre . . 10.— K Negyedévre . ..— K » Egy szám­ára : Budapesten CA és vidéken MVJ SZÍNHÁZI ÉLET ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR 43. Hirdetések díjszabás szerint Szerkesztőség és kiadóhivatal­i ERZSÉBET­KÖRÚT 24. fillér Telefon: 34 — 97 Látogatás Herczeg Ferencnél „Árva László király" a Nemzetiben. Hidegkuti»ut 51/b. Itt már elmarad a város zűrzavaros lármája, bű­ze, pora, vá­­sári hangja, itt szabadon kitárja pazar kincseit a leggyönyörűbb évszak, a káp­­rázatos, kései ősz . . . Az egyik oldalán az útnak a Svábhegy lejtője indul, sárga és vörös szinben pompázó fáival, elper­­zselődött, ritkuló pázsitjával, szabadon. A másik oldalon villák sorakoznak . . Ünnepi, termékenyitő csend honol itt. A „Színházi Élet" krónikása elfogult, áhita­­tos lélekkel jár közöttük. Az egyik villán, — kedves, franciás, tornyos kis palota, — azt olvassa: Márkus Emiliadak. Az 51/b. szám alatt pedig egy apró tábla hir­­deti szerényen: Herczeg Ferenc. Magas, piros tetejű, magyaros ház. Az emeleten egy sor muskátli mosolyog. A csöngetésre egy hatalmas, fehér juhász­ kutya kezd őrjöngeni a láncán. Az inas alig tudja csillapítani. Beküldjük a név*­jegyünket. — A képviselő úr éppen most tért haza a Nemzeti Színház próbájáról, de készséggel áll a Színházi Élet rendelke­­zésére. Nemsokára ott ülünk vele szemben a tágas, könyvekkel, szőnyegekkel, szob­­rokkal teletömött dolgozószobában. Meg­­kérjük, hogy mondjon el egyet,mást az „Árva László király" a Nemzeti Színház» hoz benyújtott uj történelmi drámájának előkészületeiről. — A próbák, — kezdte el Herczeg Fe­­renc — már javában folynak. Az olvasói próba szeptember 18-án volt, a bemutató előadást október 26-ára tervezzük, így hát bőviben van időnk próbálni. A darab különben meg is kivánja a gondos, esti szóló munkát, mert 24 beszélő és jó sok néma szereplő játszik benne s még azon­ felül sok benne a tömegakció. A próbá­­kat Csathó Kálmán barátom vezeti, de magam is állandóan ott vagyok. — Kissé féltem, hogy a háborús viszo­­nyok miatt nem tudják majd az Árva Lászlót kellően kiállítani, időközben azonban kisült, hogy a Nemzeti raktárai valóságos kincses­bányái a drága és ne­­mes anyagoknak, amelyek az én darabom korszerű felruházásához szükségesek. Nem hinném, hogy volna még színház a világon, amely ilyen nagyszerű készle­­tekkel rendelkeznék. — A díszleteket gróf Bánffy Miklós tervezte, az ő ismert zsenialitásával és szinte csalhatatlan tudásával. Nem hin­­ném, hogy elfogult vagyok, ha azt mon­dom­: a Bánffy-féle díszletek közt van« nak a legérdekesebbek és legorganizál­­tabbak, melyeket valaha színpadon lát­­tam. — Régóta nem volt már darabom­­ a Nemzetinél, azért nagyon kellemesen lepett meg a fiatalos munkakedv és len­dület, amely ma ezt a színházat jellemzi. Elsőrendű művészek a darabomban epi­­zódszerepek eljátszására vállalkoztak, az első próbákon mindenki betéve tudta már szerepét, a művészek állandóan ér­­deklődnek egymás játéka iránt és ötle­­tekkel és jótanácsokkal támogatják a ren­­dezőt. Ez körülbelül a legnagyobb meg­­tisztelés, amiben a szinház a szerzőt ré­­szesitheti . . .

Next