Színházi Élet, 1918. november 10–17. (7. évfolyam, 45. szám)

1918-11-10 / 45. szám

SZÍNHÁZI ÉLET .8. oldal ^ szép Saskia Az ujult erővel nekiinduló színházi évad nap*nap után hozza az eseménye­­ket, meglepetéseket. A „Stradella" nagy* sikerű bemutatója után most a Városi Színház is kihozza idei első operettuj*­donságát, A szép Saskia*t, mely Bécsben­­­ S más német színpadokon idestova egy­­ve tartja a rekordot. Az új operett szerzői nekünk jól ismert idegenek. A szellemes és meglepő fordulatokban gaz­­­ag szöveg­írói Will nur és Reichert, a "Három a kislány" és a „Médi" kitűnő ibrettistái, a zenét pedig­ a hozzánk gyakran ellátogató bécsi Tonkünstler* Orchester éléről dirigensi minőségben is jól ismert Nedbal Oszkár, a „Lengyel* rá" című szépzenéjű operett komponist­­ája írta". És nem kevésbé ismert és nép*­szerű az operett negyedik szerzője sem: Harsányi Zsolt, kinél a magyarra ültetés munkáját igazán nem lehet fordításnak nevezni. Szellemes prózája, perdülő, ele* íáns versei fölötte állnak az egyszerű át* ültetés fogalmának. „A szép Saskia" ugyanolyan foglalko* zást űz, mint egykori hires névrokona, a­vagy Rembrandt későbbi hitvese, Mo* ieli. Szépségét előkelő művészek atelier* eiben kamatoztatja, de nem elégszik meg a modell vigasztalan jövőjű sorsá*­­al és színpadra lép, ahol óriási sikere*­­et arat. Sokkal nagyobbakat, mint a esték a róla készült képekkel. Saskia­­ mellett szerelmes is. Egy festőre paza* •ólja szivének minden kincsét, de ször* íyül kell érte csalódnia. A festő elhagyj­a és csak évek multán találkozik vele smét, amikor Saskia már „nagy nő" és gen természetesen most már hallani ;em akar hűtlen szerelmeséről. Hiába ébred fel a megtért kedvesben a legostromlóbb szenvedély, a szép Sask­­ia hajthatatlan és a darab meséje kéts­égtelenül zátonyra futna, ha a szövegí­rók nem állítanának be egy egészen új­­s eredeti ötletet, amely a fordulópontját adja meg az egész cselekménynek. Saskja ugyanis azt állítja magáról, hogy férjes­sszony, mert csak így tud védekezni udvarlói ostromával szemben. A jámbor hazugságból nem is származik semmi faj, de egy esetben mégis csődö­t mond minden tudomány: előáll az a helyzet, hogy Saskiának végre is be kell mutatnia férjét, akiről annyit beszélt. Az ad hoc érj szerepét már most Saskia kénytelen- kelletlen a festőre ruházza, aki olyan kitűnően játssza azt végig, hogy már nem is akarja abbahagyni, mikor nincs többé rá szükség. Közben mindketten rájönnek, hogy minden gyűlölet mellett mégis csak nagyon szeretik egymást és a harmadik felvonás végén Saskiának nem kell többé füllentenie, hogy férjes asszony. Az érdekes és sok helyütt izgalmas darabot Nedbal Oszkár a legszebb meló* diás virágokkal ékesítette. Elegáns, len* dületes muzsikát irt, mely a „Lengyel* vér"*rel aratott sikerének méltó folyta* tását biztosítja számára. Van „A szép Saskia" partitúrájának néhány száma, amely egyenesen felülemelkedik az ope­­rettszínpad színvonalán és több finom dala, együttese, bátran illeszkedhetnek egy vígopera keretébe is. A Városi Színház rendkívül gondos előkészítés után fényes külsőségekkel viszi színpadra „A szép Saskiá"-t. Pazar díszletek és feltűnést keltő jelmezek ké­­szültek az új NeddaL opere­tthez, a hálás szerepekben pedig a színház legjobb művészi erői buzgólkodnak. A címszere* pet az erre legalkamasabb Péchy Erzsi játssza, aki a „Médi" után most mint „szép Saskia" arat újabb és egyre nö­­vekvő sikereket. A partnere a hűtlen de megtérő festő szerepében Galetta Fe­­renc, egy amerikai házaspár vidám és mulatságos szerepében pedig Vigh Mar*­ git és Sziklay József mutatkoznak be a Városi Szinház közönségének. Vigh Mar* git a nagyváradi Szigligeti­ szinház pri* madonnája volt és csütörtöki debütjével magyarázatát adta annak, miért fájlalták távozását a nagyváradiak. Sziklai József a legtöbbet vándorló pesti szinész nagy vargabetűvel most ismét visszatért régi sikerei színhelyére és uj szerepével már* is megtalálta az utat a közönség kegyei* hez. A kisebb szerepekben Rádai Aran*­ka, Inke Rezső és Sik Rezső egészítik ki kitűnően az együttest. Az egyenletes, gördülékeny előadás* ban nagy érdeme van Stoll Károly fő* rendezőnek és Stephanides Károly kar* nagynak, kik mindketten részt érdemel* neíc „A Szép Saskia" budapesti sikeré* ben, mely a bemutató*est hangulata után ítélve hosszantartó és eredményes lesz. Fantázia nélkül nincs művészet, sem tudo* mány, tehát kritika sem. Liszt Ferenc.

Next