Színházi Élet, 1919. január 12–19. (8. évfolyam, 2. szám)
1919-01-12 / 2. szám
1. oldal SZÍNHÁZI ÉLET nem a magyar színészetnek is emlékezetes lesz Hajó új darabjának első előadása. Különösen tetszett nekem még Simonyi Mária, széplány, hasznos, kitűnő és jóizlésü heroina. Petheö, Harsányi, Bérczy jó színészek, mint színműíró passzióval dolgoznék velük. A nemrégiben felfedezett új kis szar, Ilosvay Rózsi, kedves szerepet játszik a darabban. Várnay Janka lelkiismeretes, jó színésznő, a Nemzeti színház nem egészen új, de becsületes iskolájából való. Szép kis színház, finom színpad ez a Belvárosi és csak azért nem dicsérem jobban, mert babonás vagyok és attól félek, hogy ha én írok számára drámát, — rám talál cáfolni. De ne tartson tőlem Bárdos, rája nézve a veszedelem nem immunes. gLOTSR UJ ZÁRÓRA. Kilenckor van az íjrfRs ® uj záróra és ez a korai terminus/ súlyos helyzetbe sodorta a színházi direktorokat. — Direktor úr, kibocsájtásának napján Emőd szólt a rendelet Tamás — féle hatkor, sőt ötkor kell kezdeni majd az előadásokat. — Még az a szerencse, hogy enyhült a spanyol járvány — mosolygott Bárdos Artúr. — Mi lett volna belőlünk, ha továbbra is tilosak lennének még a — délutáni előadások is? • «* A NÉVROKON. Ezt a viccet egy férfi alapjában véve szomorú eset szülte. Nagy Lajosnak, a tehetséges fiatal írónak a napokban meghalt egy névrokona. Nagy Lajosnak sok baja volt már eddig is a névrokonaival, tehát a ne mezis most is utolérte. Egy este megszólítja Guthi Soma az Otthonban: — Nem is tudtam, hogy ön nős. Nagy Lajos, akiről mindenki tudja, hogy legényember, hüledezik. — Ugyan kérem! Nem értem, honnan veszi azt a gondolatot, hogy én nős vagyok. Guthi Soma hideg nyugalommal, szemhunyorítás nélkül feleli: — Mert olvastam az újságban a gyászhírek között, hogy maga meghalt és özvegye gyászolja ... Amikor az irigység frakkban, fehér keztyüsben jelenik meg, kritikának hivják. Heltai Jenő. É^'"'TäSJ Papp felv . MARCZY, SIMONYI MÁRIA, KÖRMENDY Az ötvenéves férfi. Belvárosi Színház.