Színházi Élet, 1919. május 4–10. (8. évfolyam, 18. szám)

1919-05-04 / 18. szám

VIII. évfelgaffi ELŐFIZETÉSI ÁRA : kotta-melléklettel Budapesten , vidéken Negyedévre . . 24. K 1919 május 4-től május Î0-ig SZÍNHÁZI ÉLET le szállt Egyes szám­ára : Budapesten és vidéken . . K­­l. ^ SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Hirdetések mm.-sora 3 korona Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon: József 129-35 Kiadóhivatal Erzsébet-körút 99 Telefon: József 121-72 A jegypénztár száma : Telefon: József 121-73 STRINDBERG AJÁNDÉKA Irta : LAKATOS LÁSZLÓ A Hattyúvért — amit most játszik Bárdos Artúr a Belvárosi Színházban — az öregedő Strindberg irta. Olyan, mintha nem is ő irta volna. Nem mintha tehetségben és szépségben nem mér­kőzhetne Strindberg többi munkáival. Nem . Ez a hatalmas géniusz nem lett sem kisebb, sem homályosabb mig csak az utolsó szót le nem irta (és az író akkor hal meg igazán, amikor az utolsó szót leírta.) Teljes értékű ez is, de más mint az író többi műve. A Hattyúvér ajándék, amit ez a zord mester, ez az engedhetetlen nőgyűlölő harmadik felesége számára irt. A nő­gyűlöletnek ez a haragos Ézsaiás pró­fétája ugyanis háromszor nősült életé­ben. Harmadszor öreg korában. Ez nem azt jelenti, mintha világnézetét megtagadta volna a gyakorlati életben. Ő gyűlölte a nőt, tehát a nő érdekelte őt. Izgatott és nyugtalan gyűlölet volt ez. Strindberg nem volt közömbös a férfi és ellensége iránt, őt állandóan kínozta, marcangolta, hevítette, érde­kelte az ellenfél. Pillanatig sem tudott szabadulni a nőtől, akinek odaddi gyű­löletében élt le egy nemcsak íróilag, de emberileg is példátlanul érdekes életet. Első házasságáról a „Bolond vallo­másaidban, ebben a fanatikus remek­műben számol be. Második házasságá­nak húsba, lelkületbe vágó kínzó tanul­ságai egész sereg színdarabján, regé­nyén és elbeszélésén vonulnak végig. Harmadik felesége színésznő volt. Az ő számára írta a Hattyúvért, ezt a mese­játékot, ami nem más, mint egy udvarias bocsánatkérés a nőtől. Korábbi művei­ben : minden rosszat és gonoszat a nőkről, ebben az egyben : minden szé­pet és jót. Strindberg már öreg ember volt, amikor ezt a darabját írta, fele­sége egészen fiatal nő. Ez sokat ma­gyaráz. Kérdés : ez a darab vájjon repedést von Strindberg írói jellemén ? Azt his­­szük, hogy nem. Zola, hogy azokat, akik őt egy életen át ugatták, elhall­gattassa, m­egírta a habfehér tisztaságú (szerfelett unalmas) Álmot: „Íme, ha kell tudok én is olyan ártalmatlan és olyan együgyü lenni, mint Feuillet". Ibsen, akiből pedig minden egyes szó úgy jött, olyan komolyan és olyan véresen, mint valami erkölcsi paran­csolat, egy német színésznő kedvéért más befejezést ír a Nórának. A hősnő \

Next