Színházi Élet, 1922. december 3–9. (11. évfolyam, 49. szám)
1922-12-03 / 49. szám
XI. évfolyam. 1922. december 3-tól december 9-ig 49. szám Szerkesztéség : Erzsébet-körút 24 Telefon : József 129-35. ELŐFIZETÉS ÁRA : Budapesten és vidéken Negyedévre 500.— KEGYES SZÁM ÁRA Budapesten, Kft . vidéken K OU«" pályaudvarokon 60 K Amerikában .. 15 cent Ausztriában 2500 osztrá K Hirdetések mmsora 40 korona SZÍNHÁZI EbET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Kiadóhivatal : Erzsébet-körút 29 Telefon : József 121-73. A jegypénztár telefonszáma : József 121—72. A siker titka Írta : KARINTHY FRIGYES Nem olvastam még ilyen című könyvet, de bizonyos vagyok benne, hogy nem — német professzor írta meg, ötszáz oldalon, nagy tárgyismerettel, rengeteg kultúrtörténeti adattal, formás munkával — külön tárgyalva a kérdés tömeglélektani, belső esztétikai és külső irodalompolitikai vonatkozásait. Biztos, hogy van ilyen könyv valahol, biztos, hogy kimerítő és tökéletes elméleti képet ad a nagy problémáról, hogy hát minek van sikere — és biztos, hogy a drámaírónak, ha ebből, a mesterségére hasznos dolgot akar tanulni, nem érdemes elolvasni ezt a könyvet. Mert van valami, amiről ez a német professzor nem tudhat — bizonyos, hogy nem tudja azt a valamit, a dolog lényegét , mert ha tudná, nem írta volna meg könyvet. Ez a valami, a dolog lényege, a siker titka ugyanis abban van, hogy... De szót szóba ne váltsak. Ha engem bíznának meg egy ilyen könyv megírásával, hosszas töprengés után valószínűen afféle peripatetikus dialógus formájában írnám meg. Ketten beszélnének : a színiigazgató és a szerző. Abból indulna ki párbeszéd, hogy a színigazgatónak darabra van szüksége, nagy sikerre és unszolná az írót, hogy írjon neki ilyen darabot. Ebből már kiderülne, hogy az igazgatónak nagyobb szüksége van sikerre, mint a szerzőnek — ami természetes is. Eltekintve attól, hogy a színház kilencven százalékot keres a sikeren, az író pedig csak fizet , a színháznak nincs és nem is lehet más esélye. A színház nem foglalkozik mással , csak darabbal lehet sikeres az író, ha színpadon megbukik, más műfajokban gyönyörűen érvényesülhet még — elég Jókaira hivatkozni. A párbeszéd további folyamán kiderülne, hogy van még egy harmadik nagy különbség az igazgató és a szerző szempontja között. Az igazgató számára erkölcsi és anyagi siker egy és ugyanazt jelenti — tőle nem várnak mást, neki neki nem kell felelni egyébért. A szerzőnek azonban aggodalmai vannak — a szerző — ha költő is egyben — kétféle sikert ismer, s a kettő közül egyiktől jobban fél, mint a bukástól, s ez az a siker, amit olyan művel ér el, ami neki nem tetszik, amivel nem azonosíthatja magát, amiről ösztönszerűen érzi, hogy többet árt neki, mint a bukás, hamis képet ad róla, megrontja a közönséggel való természetes viszonyát, útjában áll elkövetkező szándékainak. Ez a nagy érdekellentét volna a párbeszéd magva. Az igazgató nagysikerű darabokra hivatkozna, lelkesen bizonyítaná a szerzőnek, ezekből a darabokból levont tanulságok alapján, hogy a közönségnek ez meg ez kell , hogy ilyen és ilyen természetű, tárgyaknak, beállításoknak, hangnak és szerepeknek szokott sikere lenni, mióta áll a világ s rajta színházat játszanak. A szerző pedig, makacsul kitartana a maga állás-