Színházi Élet, 1923. január 1–6. (12. évfolyam, 1. szám)

1923-01-01 / 1. szám

Ali. évfolyam: 1923. január 1-től 6­1. EI^FIZETÉSI ÁRA • Budapesten és vidéken Negyedévre 600.— ^ EGYES SZÁM ÁRA Budapesten, vidéken , pályaudvarokon 80 K Amerikában .. 15 cent Ausztriában 3000 osztr. K Hirdetések mm-sora 50 korona 60. SZÍNHÁZI ÉLET • SZÍNHÁZ* IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség : Erzsébet-körút 24 Telefon : József 129—35. Kiadóhivatal : Erzsébet-körút 29 Telefon : József 121-73. A jegypénztár telefon­száma : József 121—72. 1. szám Boldog újévet !­ ­rta : Szép Ernő Boldog újévet kívánnék, nevetnének ugyebár. Mi az de ki­s bol­dogság ? Hogy áll annak a papírja '­­zsdén ? Nem Amerikában terem és nem hívják azt más szóval írnak ? Tessék ? Istókbáré már zen elfelejtettem itt, mi volt az oldogság. Nem valami nemzet­jelszó volt az ? Dee, úgy rémlik, gész kontinensen minden nyet­hallottam, olvastam, valami lős propagandát űztek evvel a al. Nem volt ez valami szabad­íves ügy? Gyanús, gyanús ! emlékszik ? Ki emlékszik ,még az álmositásig suttogott Maeter­-versre, arra az aetherikus szepre, mely igy kezdődött : JaL marché trente ans, mes soeurs.. . - Igen, harminc évig vándorotam, édes szép húgaim, és nem találtam meg a boldogságot. Fáj a lábam, fáradt a szivem, szegény kis '"•uraim, drágáim, harminc évig kereste le­teszem a batyum, fogjátok, induljatok, keressétek tik is. Ki akar még itt e temető'^r tág­ban boldog lenni, hallo ! Ki 62 e­­mes még, mint a futó hold, egy is­meretlen másik lélekbe ? Ki tucLmat­ozni még a hajnali tenger és­ a berty inden színében, ki mereng ilko­gati lázban mámoros öngyilkosság elől, melyik tizenhat esztendős om­a esse kezdi még ma is irni listán meleg mutatóujjával a fejődő jégvirágok közé az ablakra : bold« ... Nem inkább uj angol nyerget ó­­ajt, vagy rózsaszín olasz utazást ? Hol egy gyönyörű koronázot ki­rály, ki országa határán túlra nyúj­tózik langy csömörében, névtelen yachtra, óceánra, idegenül, szabadon futni vad szeretővel összebújva ? Mi­kor ér rá a király most a politikától egy ábrándra Ci­rk, egy végtelen negyedórára, mikor souverain ma­gányban hallgathatja bensejében a Boldogság trónbeszédjét? Milyen szép álom, hogy a trón még jó sokáig meg ne mozduljon, hogy az ország valutája láztalan és a külügyminisz­ter expozéja optimisztikus legyen. Az álmok is földszintesek már, mint az épületek meg a hidak. Bol­dogság nem volt a hunyt világon, de megvolt a hiánya. Ma ez a hiány is hiányzik. Ti háromszobás lakást kaptatok, itt mindjárt a Baross­utcában? Ó de . . . boldogok vagy­tok ! Mi kell még? Szőrme. De bol­dog volnék, ha azt a biberet-bundát megvehetném, ma láttam a Váci­ ut­cán kirakva. Egy kétes értékű szőrme, bizalmatlan kis idegen állat egyetlen inge, harisnyája, nadrágja volt. Nem is olyan szép, nem is olyan ingerlő az ujjaknak és a mások irigységé­nek. Ez lett a boldogságból. . . ez­meg fűtés, meg rongy Nappa-keztyü, pár cipő, fehérnemű, három és fél méter szövet costume-re. Ó leégett igényű, koldus szivü kisbetűs embe­riség, de nem nagy dolog vagy ! Jaj nekem eszembe jutnak elévült tartozások. Tartozom sok, sok, sok szegény kis alázatosnak, udvariasnak, ügyesnek, huncutnak, ők ilye­nkor nékem valaha b­ablon-kártyákon, név­jegyeken, levélpapíron boldog uji' /e-

Next