Színházi Élet, 1923. január 7–13. (12. évfolyam, 2. szám)
1923-01-07 / 2. szám
SZÍNHÁZI ÉLET Ismét megnyílt a Faun Egy havi kényszerű szünet után az elmúlt héten ismét megnyílt a Faun s az első esték telt házai igazolják, hogy a közönség még nem felejtette el a rövid múltú, de sikerekben gazdag kabarét. Lénárd direktor, akinek energiája nem morzsolódott fel az engedély körül való harcban, pompás műsorról gondoskodott s egyben fölfrissítette a gárdát, amely a legelismertebb és művészlegnépszerűbb kabarészinészekből áll. Bársony Dóra, a m. kir. Operaház tagja estéről-estére frenetikus sikerű magyar dalokat énekel, amelyek közül egy remek irredenta-dal és Petőfi „Rózsabokor a domboldalon" című verse vokál. vége-hosszát nem akaró tapsot pro-Virágh Jenő kitűnő kuplékkal lép föl s az operaparódiában, valamint a bluettben játszik, azzal a friss és közvetlen humorral, amely mindenütt és minden műsorban a legelőkelőbb helyet biztosítja neki. Külön szenzációja a Faun előadásainak Lénárd Béla direktor, aki három évi külföldi turnéja után, mint teljesen kiforrott művész tért vissza. A sanzon-éneklésnek nálunk kevés hivatottabb, ízlésesebb és intelligensebb művelője van, mint ő. Egyébként az operaparódiában és a blüettben lép föl. Szentiványi Kálmán verses konferanszai ebben a műsorban is külön csemegéje a Faun előadásainak. A pompás humorú Pázmánnéval való tréfái állandó derültségben tartják a közönséget. Radó Sándor, a jelenlegi legnépszerűbb pesti kupléénekes folyton növekvő táborának itt szerez újabb híveket vidám strófáival és vele egyvonalban élvezi a közönség kegyének sugarait Kabós Gyula, aki egy kitűnő tréfában csillogtatja páratlan humorát. A sanzon műfajnak női három olyan kiváló képviselője van, nemen mint Szász Ilona, Sugár Elza és Saásdy Alice, akiknek mindegyik egyéni stílust képvisel és műsorának legjavával lép föl. A zongoránál mint kezdettől fogva, most is Rieger Alfréd ül s a kitűnő karmester gondos munkája az előadás minden egyes énekszámán megérzik. Mindent összevetve, el lehet mondani, hogy a művészek az egyhónapos kényszerű szünet után sem vesztették el a kedvüket és friss erővel indultak a közönség visszahódítására. A Faun csakhamar ismét a legjobban kultivált szórakozóhelyek egyike lesz, ahonnét a közönség a szigorúan vett előadás vége után sem távozik, hanem a fehér asztalok mellett ülve élvezi a művészek improvizált számait, így különösen Szilveszter éjszakáján műsoron kívül hatalmas sikere volt az európai hírnevű direktornénak L. Fodor Arankának, aki a Carmen nagy áriájával frenetikus tapsra ragadtatta a közönséget. A Bihar-Szilágyi Olajipar R. T. alaptőkéjét 30 millióról 50 millió K-ra emelte fel. 49 Charlotte Waldow a Palace-Kabaréban Ez a Rákóczi-úti kabaré rövid fennállása alatt elérte azt az eredményt, amelyért más hasonló vállalkozások gyakran éveken keresztül küzdenek. Ma már a legnépszerűbb kabarék egyike , a folytonos zsúfolt házak teljesen igazolják az igazgatóság intencióinak a helyességét. Eredeti műsor, izlés és változatos rajz jellemzik ezt a műsort, a legkisebb feladatokat is a legjobb erőkre bízzák. A januári műsor egy speciális attrakcióval bővült , elsején kezdi meg ugyanis vendégjátékát : a bécsi star, Charlotte Waldow, akinek az egyénisége annyira érdekes, műsora annyira népszerű, hogy bizonyára a legszélesebb körű érdeklődés fogja kisérni minden egyes fellépését. Csevegő ő, minden szava csupa humor és ötlet ; előadása kacagtató ; mindig aktuális, de sohasem bántó. A nagy Grünbaum Fritz iskolájából való új műsora nagy részét is ő írta. Művészpár még ilyen sikert ebben a zsánerben sohse aratott, mint ők Európa minden világvárosában. A szezon szenzációja lesz, akit mindenkinek meg kell néznie. Európai turnéjáról most érkezett el hozzánk Charlotte Waldon, akiről az összes külföldi lapok a legnagyobb elragadtatás hangján írnak. A nálunk még nem hallott dizőz bemutatkozása, valóságos revelációként fog hatni. Mellette a Palace Kabaré kitűnő együttese, előreláthatólag, szintén ki fogja venni részét a nagy sikerből, amelyben eddig sem szűkölködtek. A női szépség esztétikája Rózsa Miklós, a női szépség esztétikája című könyv szerzője régi, kitűnő nevű kása az irodalomnak, akinek működését munaz írói tehetségnek minálunk szinte szokatlanul nagy képzőművészeti szaktudással való egyesülése jellemzi. Az író és esztétikusnak ez a kettősége érzik uj könyvén is, mely a női szépséget világosítja meg különböző szempontokból. Könnyed és kellemes modorban és mégis a szellemes ember paradokszonjain túlszántó komolysággal és tartalmas mélységgel beszél a divat változásának lelki okairól, a művészet és erkölcs összefüggéséről, a női test esztétikai szabályairól, a festett hajról, vérző szájról és végül az otthon művészetéről. Könyve úgyszólván enciklopédikusan foglalja össze mindazt, amit ebben a kérdésben minden művelt és gondolkozó embernek tudnia illik. Őszinte gyönyörűsége lesz mindenkinek, aki ezt a könyvet elolvassa, sok új szemfront fog megvilágosodni előtte és a női szépség misztériumaiban keresve sem találhat jobb és hűbb kalauzt ennél a bájos munkánál, amely már külső köntösében is méltó tartalmához. (forró)