Színházi Élet, 1923. március 25–31. (12. évfolyam, 13. szám)
1923-03-25 / 13. szám
Akinek halálára mindenki kíváncsi . . . A titokzatos félhomályok, borzalmas éjszakák, névtelen rémülések hőse Drakula, akinek legendás vámpír életét százezrek nézték meg a moziban, újra szerepelni fog a mozivásznon. Lajthay Károly, a Németországba származott jeles rendező, akinek nevéhez már számos nagysikerű film fűződik, Drakula halála címen egészen új és eredeti felfogásban dolgozta fel ezt a rendkívül hatásos és hálás témát. Nála Drakula nem vízió, hanem valósággal élő személy, akit mint tébolyultat őriznek egy elmegyógyintézetben. Ebbe gyógyintézetbe kerül karácsony éjszaka egy a fiatal lány vőlegényével, akik azért jöttek ide, hogy a leányka haldokló apját meglátogassák. Itt kerül össze Drakula és a fiatal lány, akivel vérfagyasztó harcát vívja. Elviszi magával félelmetes, omladozó várkastélyéba és ebben a gyötrelmes és rémületet keltő környezetben próbál a szörnyeteg áldozatával végezni. A legidegizgatóbb kalandok sikerül csak a vőlegénynek a kastélyba után hatolni, ahol az utolsó percben menti meg kedvesét a halálos csókok elől. Drakula pedig, akinek démoni lelke tulajdonképpen halandó emberi testet hord, egy revolvergolyótól halálra sebezve lakol meg gazságaiért . . . A nagyhatású film, amelynek felvételei nagyrészt Erdély havasai között készültek, a Tüchten Jenő filmkölcsönző-cég utián kerül a budapesti piacra, ahol a Tivoli fogja elsőnek bemutatni. A szerencsés és érdekes meseszövésen kívül külön erőssége a filmnek Lux Margit, a kitűnő, fiatal filmszínésznő, akit mér két esztendeje nem láttunk új szerepben. Drakulát pedig Paul Askonas alakítja, akit a németek legjobb intrikus színészüknek tartanak. Érdekes, hogy maszkját egy félmilliós pályázat alján tervezték meg, amelyen úgyszólván minden színházi figurin tervező részt vett. Akiknek alkalmuk volt ezt a maszkot látni, elragadtatással nyilatkoznak róla és azt mondják, hogy ennél megdöbbentőbbet és misztikusabbat képzelni sem lehet. A Drakula halálán kívül még négy nagyszabású filmet szerzett meg a Tüchten-cég, melyek már ugyancsak le vannak kötve. Közülök a Madonna rózsáját, melynek fő női szerepét az egyre ünnepeltebb különös érdekességé, érzékiben szép Allan Nazimova játssza, a Mozgókép-Otthon mutatja be. Egy külvárosi lebuj céda táncosnőjét alakítja benne Nazimova, akit a szerelem csodálatos ereje lassankint átformál, felmagasztosít és bűneitől megtisztítja. Hatalmas szerep, melynek minden jelenetét forró ambícióval és tökéletes művészettel keltette életre a kiváló színésznő. A Milliók a víz alatt az amerikai Goldwyn-filmgyár úgynevezett „ékszer" készítményei közül való és főszerepeit Myrtle Stedmann és Curtis Cooksey játsszák. Egyike ez a híres alaskai filmeknek és akik moziba járnak, azok tudják, hogy minden egyes filmnek legalább két-három olyan attrakciója van, amelynek látára eláll az ember szemeszája és csodálkozva kérdezi, hogy hol van a filmtechnikának a határa? A milliók, melyek víz alatt vannak, az óriási haltömegek, melyeknek kihalászására vállalatot alakít a dráma hőse, aki azután élet-halál harcot vív meg alattomos ellenfelével, aki a vízgátak felrobbantásával akarja a nagy művet megsemmisíteni. Ez a gazdasági harc és egy izzó levegőjű szerelem adják azt a magot, amely köré az érdekes jeleneteknek egész sora fonódik. A bűnök palotája, New York éjszakájából mutat be öt fejezetet. Telivér amerikai história, melynek fő férfiszerepét Wallace Reid játssza, akiről köztudomású, hogy csak olyan szerepet válal, amely meggyőződése szerint mindig jobb, mint az előző volt. Már most akik tudják Hogy miken nagyszerű alakításokat produkált már Wallace Reid, elképzelhetik, hogy milyen hás és érdekes Levington mérnök szerepe, aki egy titkos találkahely fertőjében talál egy kelepcébe esett, tiszta leányra, akit élete kockázatával szabadít onnan ki. Az Abrakadabra a vadon honában lezajló kalandokat varázsol a néző elé. Vivian Gibson és Ernst Hofmann viszik sikerre az ekzotikus történetet, amely a trópusok tikkadt légkörében, veszélyes dzsungeljei közepette játszódik le. Kóbor beduinok, sivatagi oroszlántámadások, krokodilusoktól hemzsegő folyók, vakmerő bankrablások tarkítják ezt a filmet, amely valóban úgy hat, mint az „Abrakadabra" varázsszóval életre keltett álomvilágban, amelyben a lehetetlenségek is színesen és megragadó erővel öltenek testet. A Tuchten-cég páncélszekrényei, amelyekben Amerika és Németországnak legkitűnőbb filmjei várják most a bemutatás napjait, már gyakran szereztek kedves és kellemes meglepetést a mozgószínházainkat látogató közönségnek. Ámde bizonyos, hogy a legértékesebb meglepetéseket mégis ezek a filmek fogják hozni, melyeknek megjelenését érthető kíváncsiság és türelmetlenség előzi meg.