Színházi Élet, 1923. március 25–31. (12. évfolyam, 13. szám)

1923-03-25 / 13. szám

Akinek halálára mindenki kíváncsi . . . A titokzatos félhomályok, borzalmas éjsza­kák, névtelen rémülések hőse Drakula, aki­nek legendás vámpír életét százezrek nézték meg a moziban, újra szerepelni fog a mozi­vásznon. Lajthay Károly, a Németországba származott jeles rendező, akinek nevéhez már számos nagysikerű film fűződik, Drakula ha­lála címen egészen új és eredeti felfogásban dolgozta fel ezt a rendkívül hatásos és há­lás témát. Nála Drakula nem vízió, hanem valósággal élő személy, akit mint tébolyultat őriznek egy elmegyógyintézetben. Ebbe gyógyintézetbe kerül karácsony éjszaka egy a fiatal lány vőlegényével, akik azért jöttek ide, hogy a leányka haldokló apját meglátogas­sák. Itt kerül össze Drakula és a fiatal lány, akivel vérfagyasztó harcát vívja. Elviszi ma­gával félelmetes, omladozó várkastélyéba és ebben a gyötrelmes és rémületet keltő kör­nyezetben próbál a szörnyeteg áldozatával végezni. A legidegizgatóbb kalandok sikerül csak a vőlegénynek a kastélyba után ha­tolni, ahol az utolsó percben menti meg ked­vesét a halálos csókok elől. Drakula pedig­, akinek démoni lelke tulajdonképpen halandó emberi testet hord, egy revolvergolyótól ha­lálra sebezve lakol meg gazságaiért . . . A nagyhatású film, amelynek felvételei nagyrészt Erdély havasai között készültek, a Tüchten Jenő filmkölcsönző-cég utián kerül a budapesti piacra, ahol a Tivoli fogja első­nek bemutatni. A szerencsés és érdekes me­seszövésen kívül külön erőssége a filmnek Lux Margit, a kitűnő, fiatal filmszínésznő, akit mér két esztendeje nem láttunk új szerepben. Drakulát pedig Paul Askonas alakítja, akit a németek legjobb intrikus színészüknek tarta­nak. Érdekes, hogy maszkját egy félmilliós pályázat alján tervezték meg, amelyen úgy­szólván minden színházi figurin tervező részt vett. Akiknek alkalmuk volt ezt a maszkot látni, elragadtatással nyilatkoznak róla és azt mondják, hogy ennél megdöbbentőbbet és misztikusabbat képzelni sem lehet. A Drakula halálán kívül még négy nagy­szabású filmet szerzett meg a Tüchten-cég, melyek már ugyancsak le vannak kötve. Kö­zülök a Madonna rózsáját, melynek fő női szerepét az egyre ünnepeltebb különös érde­kességé, érzékiben szép Allan Nazimova játssza, a Mozgókép-Otthon mutatja be. Egy külvárosi lebuj céda táncosnőjét alakítja benne Nazimova, akit a szerelem csodálatos ereje lassankint átformál, felmagasztosít és bűneitől megtisztítja. Hatalmas szerep, mely­nek minden jelenetét forró ambícióval és tö­kéletes művészettel keltette életre a kiváló színésznő. A Milliók a víz alatt az amerikai Gold­wyn-filmgyár úgynevezett „ékszer" készítmé­nyei közül való és főszerepeit Myrtle Sted­mann és Curtis Cooksey játsszák. Egyike ez a híres alaskai filmeknek és akik moziba járnak, azok tudják, hogy minden egyes film­nek legalább két-három olyan attrakciója van, amelynek látára eláll az ember szeme­szája és csodálkozva kérdezi, hogy hol van a filmtechnikának a határa? A milliók, me­lyek víz alatt vannak, az óriási haltömegek, melyeknek kihalászására vállalatot alakít a dráma hőse, aki azután élet-halál harcot vív meg alattomos ellenfelével, aki a vízgátak felrobbantásával akarja a nagy művet meg­semmisíteni. Ez a gazdasági harc és egy izzó levegőjű szerelem adják azt a magot, amely köré az érdekes jeleneteknek egész sora fonódik. A bűnök palotája, New­ York éjszakájából mutat be öt fejezetet. Telivér amerikai his­tória, melynek fő férfiszerepét Wallace Reid játssza, akiről köztudomású, hogy csak olyan szerepet vá­lal, amely meggyőződése szerint mindig jobb, mint az előző volt. Már most akik tudják Hogy miken nagyszerű alakítá­sokat produkált már Wallace Reid, elképzel­hetik, hogy milyen há­­s és érdekes Leving­ton mérnök szerepe, aki egy titkos találka­hely fertőjében talál egy kelepcébe e­sett, tiszta leányra, akit élete kockázatával szaba­dít onnan ki. Az Abrakadabra a vadon honában lezajló kalandokat varázsol a néző elé. Vivian Gib­son és Ernst Hofmann viszik sikerre az ekzo­tikus történetet, amely a trópusok tikkadt légkörében, veszélyes dzsungeljei közepette játszódik le. Kóbor beduinok, sivatagi oroszlán­támadások, krokodilusoktól hemzsegő folyók, vakmerő bankrablások tarkítják ezt a filmet, amely valóban úgy hat, mint az „Abraka­dabra" varázsszóval életre keltett álomvilág­ban, amelyben a lehetetlenségek is színesen és megragadó erővel öltenek testet. A Tuchten-cég páncélszekrényei, amelyek­ben Amerika és Németországnak legkitűnőbb filmjei várják most a bemutatás napjait, már gyakran szereztek kedves és kellemes meg­lepetést a mozgószínházainkat látogató közön­ségnek. Ámde bizonyos, hogy a legértékesebb meglepetéseket mégis ezek a filmek fogják hozni, melyeknek megjelenését érthető kíván­csiság és türelmetlenség előzi meg.

Next