Színházi Élet, 1924. június 1–7. (14. évfolyam, 22. szám)

1924-06-01 / 22. szám

.11 SZÍNHÁZI ÉLET Dramatizált regények (A „Szegény Gazdagok'­ alkalmából) Irta: Hevesi Sándor Valahányszor egy szinház előad regényből irt darabot : a kritikák egy része mindig az­zal kezdődik, hogy regényből nem lehet da­rabot irni s hogy regényből irt darabbal nem lehet sikert aratni. A kritikának ez az állás­pontja nem megtámadhatatlan. Ha nem lehet regényből darabot írni , miért teszik ezt a színműírók sok száz esztendő óta. Vagy, ha sok száz esztendő óta teszik, jogos-e azt mondani, hogy nem lehet regényből darabot írni. Ami pedig a sikert illeti, itt a statisztika homlokegyenest ellentmond a kritikának. Száz esztendő óta az európai színpad legna­gyobb sikerei regényekből írt színdarabokhoz fűződnek. Ez természetesen nem akar érté­kelés lenni, nem is lehet egyéb, mint bizo­nyos tények konstatálása. Regényből irt szín­darab A kaméliás hölgy, A vasgyáros, Egy szegény ifjú története, Aranyember, A tücsök (Birchpfeil­er darabja, amely ötven éven át uralkodott a színpadokon­, A lorwoodi árva, Egy párisi regény, legutóbbi években a Karenin Anna, minálunk a Gyurkovics leá­nyok. Novellából készült : A i­olovai nábob leánya, Az új rokon, A bor, Annuska s még tucatszám idézhetném a Balzac, Tolsztoj, Maupassant s más nagy regényírók könyvé­ből kikelt színdarabokat, amelyek nagyon tartós életűek a színpadon, de azt hiszem, e pillanatban elég, ha a Vén gazember­re uta­lok, az idei szezon egyik legkiadósabb sike­rére, amely szintén regényből írt színdarab, s melynek hatása és népszerűsége minden mértéket meghalad. Hogy a kritikában van bizonyos tartózko­dás, sőt ellenszenv a regény után íródott színdarab iránt , ez érthető, sőt természetes. A regény egészen más műfaj, mint a dráma, mások törvényei, föltételei, más az olga- GÁRDONYI VILMA és SIMONYI MÁRIA Budai Színkör : „Szegény gazdagok" (Mészöly felv.) HAJNAL MÁRTA és VAGONÉ MARGIT Ri­tai Színkör : „Szegény gazdagok" (Mészöly felv.)

Next