Színházi Élet, 1925. február 15–21. (15. évfolyam, 7. szám)

1925-02-15 / 7. szám

75 SZÍNHÁZI ÉLET ZENEI KI LÁTOTT ENGEM? „ASZPIRINT! ASZPIRINT! MERT BARTÓK ZENÉJE HATALMAS FEJFÁJÁST OKOZ" „Kinyitni az ablakokat! A jodoformszagú akkordok borzalmait akarjuk lelkünkből kiszellőzni!" A Színházi Élet Bartók Béla és Kodály Zoltán fellépésének tizenötödik évfordulóján összegyűjtötte az egykori kritikákat Március 17-én lesz tizenöt esztendeje, hogy az ismeret­lenség felhője alól a ma­gyar zenei élet szü­rke hori­zon­tján két l­­ángoló Nap tűnt elő : Bartók Béla és Kodály Zoltán. Miután Kodály Zoltánnak március­ 17-éni hangversenye lesz, érdekesnek tartottuk a Színházi Élet közönsége előt­t a 15 év előtti fogadta­tást bemutatni. Evégből összegyűjtöttük az akkori lapokból a két hangverseny­ről megjelent kritikáka­t. Kodályt általában ked­vezőbben fogadták, róla kitűnő bírálatokat ol­vashatunk többek tollából. Kern Aurél a Budapest­ Hirlap­ban ezt írja : „Forra­dalmárok Bartók Béla és Kodály Zoltán, de forradal­muknak mindent igazoló jogcíme a zsenialitás ... Ez az igazi magyar zene. Csáth­ Géza a Polgár­ban így nyila­lkozik: Kodály mun­kái meglepetésszámba men­tek. Egy bámulatosan finom zenei elmét, egy ötlet­gazdag artistát, egy mély­érzésű költőt ism­­erítünk meg bennük. A magyar muzsika , a külföldre és a világkul­túrára is pluszt jelentő ma­gyar zene most születik. Az Egyetértésben az azóta Amerikába költözött kiváló riporter, Déri Imre ezeket ír­ja : Kodály eredeti, alkotói PICCAVER ALFRÉD bécsi Operaház tenoristája, aki február 18-án hangversenyezik Budapesten.

Next