Színházi Élet, 1927. október 2–8. (17. évfolyam, 40. szám)

1927-10-02 / 40. szám

34 SZÍNHÁZI É­LET Kodály Zoltán, a Háry János komponistája most dolgozik második nagy színpadi munkáján. A ki­váló zeneszerző új művét kíváncsian várja nemcsak a magyar zenei világ, ha­nem a külföld is. Különös érdekessége lesz ennek az operának­­ a Kodály a rengeteg librettója, librettó közül, amelyeket kapott — Móricz Zsigmondnak a könyvét tartotta alkalmas­nak arra, hogy megzené­sítse. Régi vágya volt mindket­tőnek, hogy végre együtt dolgozhassanak. A munka eredménye egy grandiózus operai mű lesz. Címe: Odysseus. Radnai Mik­lósnak opciója van arra, hogy az „Uraufführungot" Budapesten tartsák meg. Felkerestük Móricz Zsig­mondot, aki a következők­ben sem­ mondotta el az Odys­keletkezését: — Három esztendővel ezelőtt határoztam el, hogy Kodály Zoltánnak adom az Odysseust, amelyet akkor fejeztem be. Modern problémát dolgoztam fel benne. A mai nőt akar­tam megmutatni a régi ke­ret tükrében. — Az opera eszmei tar­talma: a férfiszív vergő­PREMIER, még ebben a szezon­ban a pesti Operá­ban dlcső különböző női karak­tereken keresztül. A női ideált három alakban raj­zoltam Odysszeust meg, úgyhogy az tulajdonkép­pen, három egyfelvonás­nak is lehet tekinteni. Az örök emberi tulajdonságok szerepelnek benne. — A librettót szabad­versekben írtam. Az én munkáimban egyébként szokatlan költői dikció vo­nul végig rajta. Itt szük­ségesnek tartom megje­gyezni, hogy nem magyar Odysseus-szöveget írtam. Azok a közlemények, ame­lyek erről a műről azt ír­ták, hogy a magyar pa­raszt, mint Odysseus sze­repel benne, egyáltalában nem felel meg a valóság­nak. — A darab főszereplői: Odysseus, Nautika, Circe, Penelope. Egy férfi és há­rom női szereplő­­vül rengeteg szerep. Ezenkí-Nagy kórusrészek vannak benne. A témában ragaszkodtam a lehetőségig Homeroshoz és csak az eszmei kibőví­tésnél vettem szabadságot.­­ A három női főalak közül az első az érintet­lenség mintaképe, Nautika, a második a démoni haetera, a harmadik, Pe­nelope, a feleség minta­képe. Az opera színhelye: 1. Nausskaa szigete. 2. Circe kastélya. 3. Odys­seus otthona. Reméljük, hogy Kodály Zoltán nemsokára elkészül művével és az „Odysseus" még ebben a szezonban bemutatásra kerül. Móricz Zsigmond és Kodály Zol­tán együtt olyan ígéret, amely a magyar opera re­neszánszát jelentheti. Petőfi (Életkép egy felvonásban írta : Orbók Attila) Egy alföldi csárdában viharos, téli éjszakán ösz­verődik néhány betyár, hogy gyilkos kalandra in­duljon. Bevetődik közéjük egy diák, aki ismerve ter­vüket, eltéríti őket szán­dékuktól. De hogyan? Verseket szaval a betyá­roknak, akik megfelejt­keznek sötét tervükről; — mire észretérnek, már ki­csúszott kezük áldozat, a gőgös, közül az kegyet­idegen földesúr. Ki lehetne más ez a nagyszerű költő, aki az eldurvult, vadlelkü betyárokat versével hatal­mába keríti, mint Petőfi? Pár sorban ez a meséje annak a megrázó erejű, pompás kis drámának, amely Orbók Attila egyik legirodalmibb és legmara­dandóbb hatást keltő mun­kája. A szép kiállítású kis könyvecske ára két pengő és kapható mindenütt, ahol könyvet árulnak. . Móricz Zsigmond nyilatkozik Odysseus cimii operájáról, melynek zeneszerzője Kodály Zoltán yy A mai nő a régi keret tükrében (­ Móricz Zsigmond Kodály Zoltán

Next