Színházi Élet, 1927. október 2–8. (17. évfolyam, 40. szám)
1927-10-02 / 40. szám
34 SZÍNHÁZI ÉLET Kodály Zoltán, a Háry János komponistája most dolgozik második nagy színpadi munkáján. A kiváló zeneszerző új művét kíváncsian várja nemcsak a magyar zenei világ, hanem a külföld is. Különös érdekessége lesz ennek az operának a Kodály a rengeteg librettója, librettó közül, amelyeket kapott — Móricz Zsigmondnak a könyvét tartotta alkalmasnak arra, hogy megzenésítse. Régi vágya volt mindkettőnek, hogy végre együtt dolgozhassanak. A munka eredménye egy grandiózus operai mű lesz. Címe: Odysseus. Radnai Miklósnak opciója van arra, hogy az „Uraufführungot" Budapesten tartsák meg. Felkerestük Móricz Zsigmondot, aki a következőkben sem mondotta el az Odyskeletkezését: — Három esztendővel ezelőtt határoztam el, hogy Kodály Zoltánnak adom az Odysseust, amelyet akkor fejeztem be. Modern problémát dolgoztam fel benne. A mai nőt akartam megmutatni a régi keret tükrében. — Az opera eszmei tartalma: a férfiszív vergőPREMIER, még ebben a szezonban a pesti Operában dlcső különböző női karaktereken keresztül. A női ideált három alakban rajzoltam Odysszeust meg, úgyhogy az tulajdonképpen, három egyfelvonásnak is lehet tekinteni. Az örök emberi tulajdonságok szerepelnek benne. — A librettót szabadversekben írtam. Az én munkáimban egyébként szokatlan költői dikció vonul végig rajta. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy nem magyar Odysseus-szöveget írtam. Azok a közlemények, amelyek erről a műről azt írták, hogy a magyar paraszt, mint Odysseus szerepel benne, egyáltalában nem felel meg a valóságnak. — A darab főszereplői: Odysseus, Nautika, Circe, Penelope. Egy férfi és három női szereplővül rengeteg szerep. Ezenkí-Nagy kórusrészek vannak benne. A témában ragaszkodtam a lehetőségig Homeroshoz és csak az eszmei kibővítésnél vettem szabadságot. A három női főalak közül az első az érintetlenség mintaképe, Nautika, a második a démoni haetera, a harmadik, Penelope, a feleség mintaképe. Az opera színhelye: 1. Nausskaa szigete. 2. Circe kastélya. 3. Odysseus otthona. Reméljük, hogy Kodály Zoltán nemsokára elkészül művével és az „Odysseus" még ebben a szezonban bemutatásra kerül. Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán együtt olyan ígéret, amely a magyar opera reneszánszát jelentheti. Petőfi (Életkép egy felvonásban írta : Orbók Attila) Egy alföldi csárdában viharos, téli éjszakán öszverődik néhány betyár, hogy gyilkos kalandra induljon. Bevetődik közéjük egy diák, aki ismerve tervüket, eltéríti őket szándékuktól. De hogyan? Verseket szaval a betyároknak, akik megfelejtkeznek sötét tervükről; — mire észretérnek, már kicsúszott kezük áldozat, a gőgös, közül az kegyetidegen földesúr. Ki lehetne más ez a nagyszerű költő, aki az eldurvult, vadlelkü betyárokat versével hatalmába keríti, mint Petőfi? Pár sorban ez a meséje annak a megrázó erejű, pompás kis drámának, amely Orbók Attila egyik legirodalmibb és legmaradandóbb hatást keltő munkája. A szép kiállítású kis könyvecske ára két pengő és kapható mindenütt, ahol könyvet árulnak. . Móricz Zsigmond nyilatkozik Odysseus cimii operájáról, melynek zeneszerzője Kodály Zoltán yy A mai nő a régi keret tükrében ( Móricz Zsigmond Kodály Zoltán