Színházi Élet, 1928. március 25–31. (18. évfolyam, 13. szám)

1928-03-25 / 13. szám

s z IN HÁZI ÉLET 17 Cselekmény? Amit a dráma mozgató erejének vall a régi iskola s amire vo­natkozólag lépten-nyomon azt olvassuk a legnagyobb sikerekről irt referádákban, hogy «az író ebből a sovány cselekmény­ből érdekes darabot tudott csinálni...» vagy pláne, hogy «ez a cselekmény nél­kül szűkölködő darab mindvégig érdekes és lebilincselő». A modern színdarab éppen úgy, mint a modern ember élete, csupa belső esemény ; a lelkek mélyén játszódik le és éppen azért érdekesebb, sőt értékesebb is, mint az úgynevezett cselekményes darabok. Zilahy bájos darabjában azonban meg­van minden : színes és érdekes külső cse­lekmény keretében hozza a maga legmo­dernebb írói mondanivalóit. Mi ez a mondanivaló ? — Igazi írónak a munkájával szemben úgy áll a kritikus, mint az író az élettel szemben : minden benne van, tehát tőlem függ, hogy mit látok meg benne, mi ragad meg legjobban. Engem a Zilahy darabjában legmélyeb­ben az ragadott meg : íme a világ végére. Szibéria legészakibb sarkába kerül egy­pár magyar ember, olyan helyre, ahol re­ménytelenül el van zárva a világtól, el «Tiszta vagy, tiszta a lelked Lizavita...» Bajor Gizi és Csortos Gyula Nemzeti Színház . «Szibéria» ( (Ifj. Vajda Pál felv.)

Next